Dunántúli Protestáns Lap, 1897 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1897-12-25 / 52. szám
827 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 828 érdemű igazgatója pedig ezen termékenynek Ígérkező eszmét tovább fejlesztve sürgetett, hogy az alkonyaihoz siető századunk végére Írjuk meg minden egyes egyházunk történetét: alig csillámlik fel előttem egy kis reménysugár, mely ezen ügyet előbbre vinné. De még sem lett a felhívás a pusztába kiáltó szava. Nt. Kis Gábor ur Írja a pápai, Pap Elek a zsigárdi, Babay Kálmán a keresztesi, Szombath János a b -kis-szőllősi, Máthé Lajos a visontai egyház történetét, s rajtuk kívül bizonj'ára igen sokan munkába vették egyházunk történetének vagy legalább az arról szóló adatoknak megírását, összegyűjtését. A nagyt. pápai egyházmegye azon lekötelező szívességéből, melyben az egyházaira vonatkozó régi feljegyzéseket feldolgozás czéljából rendelkezésemre bocsátotta: azt hiszem, hogy egy lépéssel előbbre vihetem ezt az ügyet, ha az Ur akarandja. Szolgáljon ez egyszersmind válaszul mindazoknak, a kik ezen irányban érdeklődnek és munkálódnak, én magamra nézve tartom a régi jelszót: „nulla dies sine linea.“ Thúky Etele. Asgyss l^czlEményEÚ «A Dunántúli Prot. Lap» 1898. évfolyamára szóló előfizetések Faragó János főgimnáziumi tanár úrhoz, mint a Dunántúli Prot. Lap főmunkatársához küldendők. — A Dunántúli Prot. Lap 1897. évi czimlapját s tartalommutatóját mai számunkhoz mellékelve veszik lapunk olvasói. — Lapunk mai száma utolsó ez évben s utolsó az én szerkesztésemben. Miként valósította meg a lap azon feladatokat, melyeket magam elé kitűztem, miként mozdította elő kerületünk s egyházunk ügyeit: annak elbírálása nem én reám tartozik, de jól eső érzéssel ki kell jelentenem annyit, hogy törekvésem e feladatok megvalósításában minden oldalról s különösen lelkészeink részéről, meleg támogatásban rézzesült. — Fogadják hálás köszönetemet mindazok, a kik a lapot anyagilag és szellemileg támogatták s fogadja köszönetemet különösen t. barátom Kemenczky Lajos ehkerületi pénztárnok, ki a kiadói súlyos teendőket önzetlen buzgósággal végezte, dr. Antal Géza. — Változások egyházi lapjaink szerkesztőségében. Nemcsak a Dunántúli Prot Lap szerkesztőségében áll be jövőre változás, de a Prot Egyházi és Iskolai Lap s a Debreczeni Prot Lap szerkesztőségénél is. A Prot Egyházi és Iskolai Lap szerkesztője Szőts Farkas megmarad ugyan továbbra is, de főmunkatársul maga mellé veszi Hamar István theol. tanárt, belmunkstársakul pedig Gergely Antal fegyházi lelkészt és „Református“ álnév alatt rejtőző egyrházi Írót. A Debreczeni Prot. Lap eddigi szerkesztője dr. Baczoni Lajos megválik laptól s a lap szerkesztését Sass Béla theol, dr. Bartha Béla jogakadémiai tanár s Erős Lajos püspök-laiányi lelkész veszi át. Az uj szerkesztőknek s munkatársaknak szívből kívánunk sikert nemes munkájukra. — A komáromi ev. ref. egyház kebelében az 1897/8-ik évi téli idényben 8 vallásos estély tartatik a következő sorrendben : I-ső estély szerdán, 1897-ik év decz. hó 8-án, Il-ik 22-én. III. 1898-ik év január 5-én, IV. 19-én. V. február 2-án, VI. 16-án, VII. márczius 2-án, és a VIII. estély szerdán, 1898 márczius 16-án. .Az estélyek a Collegium-épület nagytermében 6—7 óráig tartatnak. — Esperes választás. A tiszáninneni ev. reform, egyházkerülethez tartozó abauji ref. egyházmegye Révész Kálmán kassai ref. lelkészt választotta meg esperesévé, ki mint pápai theologiai tanár lapunknak megalapítója volt. Örömünket fejezzük ki a szerencsés választás felett és szívesen gratulálunk a megválasztottnak ! — Tudomásul. A tűzkár biztosítási jelentő ivek az 1897. évre történt befizetések kimutatása czéljából az egyes egyházaknak szétküldettek. — Nemes buzgóság. A garam-mikolai ev. ref. hívek Pásztor Elek tanító buzgólkodása következtében a pozsonyi ev. ref. templomalapra 227 liter búzát 18 frt 6 kr értékben, 266 liter árpát 9 frt, 60 kr értékben és 2 frt 15 krt készpénzben gyűjtöttek. Ez összeget a pozsonyi ev. egyház gondnoka Berghoffer János a pozsonyi ev. ref. egyház templomalapja javára 119. szám alatt elkönyvelte a presbyterium pedig a buzgó gyűjtőnek Pásztor Elek tanító urnák hálája kifejezéséül a következő köszönő iratot küldötte: „A kezdet elején levő kicsi pozsonyi egyházunk a református hívek buzgóságának termékeny talajából gyűjtögetvén a templom építéshez sükségeseket: a szintén kicsi garam-mikolai gyülekezet sietett segitő kezét felénk nyújtani. A felénk nyújtott kéz nem volt üres; abban mindennapi munkától érdes, de épen azért értékes és becses kézben szeretet adomány volt. Ezt az adományt a körülmények különösen kedvessé teszik egyházunk előtt. Nemcsak azért, mert ez az adakozás reményt nyújt a gazdag hatalmas egyházak támogatására, nem is csak azért, mert igy hihetjük gyámolitás utján czélunk elérését, hanem azért, mert a szegények, az Ínséggel küzdők gyámolitásából biztatást meríthetünk a tekintetben, hogy czélunk helyes, s annak elérésére törekedni érdemes. Igenis mi hissszük, hogy itt a határszélen, szép hivatás vár a mi magyar reformált egyházunkra; hinünk kell ezt, ha még az anyagiakban gyengék is, majdnem erejüket felülmúló módon segítenek, hogy erősödjünk. Egyháztanácsunk meghatva a buzgó támogatástól, hálás köszönetének legnagyobb melegével fordul tanitó ur felé azon kéréssel: szíveskedjék köszönetünket tolmácsolni az adakozóknak a kiket biztosítunk, hogy adományuk templomunk alapjának egyik igen becses követ fogja képezni ha az Istten czélunk elérésére reá segít. Pozsonyban - 1897. december 3. Dalotti Ödön a templomalap bizottság jegyzője. — Az állam közoktatási költségvetése. A pénzügyminiszter beterjesztette a jövő évi állami költségvetést. A vallás és közoktatásügyi téren költségvetésének terve
