Dunántúli Protestáns Lap, 1897 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1897-12-25 / 52. szám

825

DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP.

826

őrségi egyházmegyéből jelen volt összes lelkipásztorok választottak. Mivel Hodosi Sámuel püspök 1708 ban még az őrségi egyházmegye gyülekezeteit visitália, számszerint 54-et, ezen adat arra mutat, hogy ekkor olvadt össze a számban megfogyott őrségi egyházmegye a pápaival. — Meghalt Gyimóthi István 1740. decz. 7-én a csöglyei parochián, miután ezen egyházban a lelkészi és az esperesi hivatalban 18 esztendeig szolgált.

3. Mivel Gyimóthi István ur betegsége miatt az esperesi kötelességeket nem teljesíthette, ennélfogva Csuzi Cseh József ur a pápai ref. egyház lelkipásztora 1729. febr. 2-án az adástevelyi gyűlésen, a lelkipásztorok szavazatával a pápai egyházmegye proseniorává választatott úgy, hogyha Gyimóthi meghal, rendes esperes legyen. — Csuzi Cseh József meghalt Pápán 1731. ápr. 8 án.

4. Csuzi Cseh József esperes halála után a temetésén jelen volt lelkipásztorok, a távollevők beleegyezésével 1731. ápr. 8-án Naszályi István pápai lelkészt prosemórrá választották, ki az esperességben azon évi április 26-án, Major Kocsi István felső-dunamelléki püspök s szőnyi lelkész és Komáromi Pál kocsi lelkész által a pápai templomban kézfeltétellel megerősittetett. S mivel a dunántúli egyházkerületnek ekkor nem volt püspöke nevezett esperes Tiszt, püspök úrtól teljes felhatalmazást nyert az új lelkipásztorok kibocsátására. Jelen voltak az említetteken kívül: Pölöskei Peter prosenior és takácsi-i, — Pető György noszlopi, — Szecsődi István borsosgyőri, — Pölöskei István tapolczafői, — Szikszai Pál adástevel}í,— Adorjáni Csomasz Benedek kupi, — Felsőbányái István kéttornyulaki, — Tiencsényi János gyimóthi lelkészek.— Naszályi István rövid ideig volt esperes, mert 1731. jun. 28-án meghalt.

5. Ekkor a temetésén jelen volt atyák Pölöskei Péter prosenior és takácsi-i lelkészre bízták az egyházmegye igazgatását, aki ugylátszik szinte rövid ideig élt (Takácsiban halt meg) mert

6. 1732. febr. 2-án az adás-tevelyi gyűlésen Komáromi József pápai lelkészt választották, kiről a feljégyző azt Írja, hogy ezen 1745. évben áldásosán és előrelátással végzi teendőjét. Éljen.“

Ezeken kívül előszámlálja a feljegyzés a régi dunántúli egyházkerület többi egyházmegyéiben létezett egyházakat, de a lelkészeket itt már nem nevezi meg. A menynyire gyűjtött adataimból megállapíthattam, közlöm a veszprémi egyházmegye lelkészeinek a feljegyzés idejéből való nomenclaturáját is.

Balatonmelléki egyházmegye., (a mai veszprémi) igazgattatik Deáki István esperes által, ide tartoznak Veszprém vármegyéből : Nagyvázsony L. Pápai Pál. Barnag L. Bicskei Gergely. Szentgál L. Kallai Mihály. Kislöd. Rendek. Tótvázsony L. Szili István. Vámos L. Hollósi Ferencz. Szentkirályszabadja L. Dömsödi János. Vörösberény L Veszprémi János. Papkeszi L. Enyéngi István, Litér L. Enyéngi Márton, Vilonya L. Baranyai János. Szentistván L. Pápai Pál. Sóly L. Érsek Karácsony Ádám. Hajmáskér L. Szentgáli Nagy Imre. Olaszfalu, Rátóth L. Körmendi János. Kádárta — 18.

Zalavármegyéből: Felső-Őrs L. Deáki István esperes. Alsó örs L. Bekényi István. Lovas Paloznak. Csopak L. Terestyén János, filiája Köves. Arács L. Komáromi István. Füred L. Oroszi Sámuel. Szőllős. L. Berényi Ferencz. Pécsely Kábái Márton. Vászoly Udvari L. Borsodi János. Csicsó fiiiája Szent-Jakabfa. Szentantalfa L. Rádóczi Péter. Monoszló L. Örsi János. Henye L. Polgárdi Gergely. Köveskálla L. Pátkaí Csöntör Bálint = 16.

A mezőföldi egyházmegyében levő egyházak igazgattalak Vázsonyi Mihály esperes á tál. Ide tartoznak : Kenőse, Peremarton, Ősi, Ladány, Csajágh, Kajár, Lepsény, Szentgyörgy, Enyéng, Bozsok, Mezőkomárom, Fokszabadi, Városhidvég, Simontornya, Pálfa, Szilasbalhás, Kálóz, Soponya, Tácz, Csikvár, Battyány, Szentmihály, Kiskeszi, Polgárdi, Füle — 25.

Csókakői egyházmegye, igazgattatik Kádártai János esperes által *. ide tartozik : Palota L. Boros János; Inota L. Pápai Ádám. Csoór L. Szentpéteri György. Iszkaszentgyörgy, L. Bár Horváth István. Moha L. Sajószentpéteri János. Keresztes. Almás. Csákberény. Csurgó L. Szentpéteri Pál. Bodajk. Móor = 11. Kádártai János halála után a balatonmelléki és mezóföldi esperesek által igazgatlatik.

Kaposi egyházmegye Körösi János igazgatása alatt: Nemes Déd, Szomajom, Csoknya, Fád, Egres, Aszaló, Hetes, S/ent-Benedek, Szenna, Kisfalud, Gige, Kadarkút, Hedrahely, Kálmáncsa, Homokszentgyörgy, Csokonya, Visonta, Görgeteg, Péterhida, Lábod, Korpád, Kisbajom, Ötvös, Böhöuye = 24.

Szigetvári egyházmegye: Istvándi, Darány, Zádor, Újfalu flliáival = 4.

Gyöngyösmelléki egyházmegye: Hóból, Pata, Kálmán, Nemeske, Tótszentgyörgy, Merenye, Nagy-Dobsza, Kis- Dobsza, Bécz =9.

A veszprémi egyházkerület összes anya és leány egyházainak száma 1732 május 11-én 150, mint Pető György Írja. Ha ezt a számot a régi dunántúli egyházkerület XVI. XVII. század egyházainak létszámával — 265—- összevetjük 115 egyháznak elpusztulását jelzi ez, a mi a régi dicsőségnek majdnem felére való leapadását jelenti, s a felső nyomáson kivül magában is elegendő ok arra, hogy a különben is püspök nélkül levő kerület a felső dunamellékivel össze olvadjon.

Mint ezen töredékes adatok is tanúsítják, egyházunk múltja felett sürü homály borong s csak nagy utánjárással tudunk felmutatni valamit, a mi nékünk arról a múltról beszél. Nincsenek összeszedve sem a dicsőségről, sem a küzdelemről szóló adataink, mint elszórt csontok szerte szélylyel hevernek azok egyházaink leveles ládáiban. Aki hallja a próféta szózatát: „prófétái j ezekről a tetemekről“ : csak tapogatódzik a homályban! Pedig hányszor akarták már összegyűjteni adatainkat, elkezdvén Tóth Ferencztől Véghely Dezsőig s a nagy reményekre feljogosító kezdeményezésből alig maradt reánk valami. S ha arra a lelkes felhívásra gondolok, a melyben Máthé Lajos barátom egyházaink s utánna a kerület történetének megírására buzdított, pápai főgymnásiumunk nagy