Dunántúli Protestáns Lap, 1897 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1897-12-19 / 51. szám
809 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 810 János hivataloskodoit 1678—1684-ig Sikátoron, lb84— 1706-ig Tápon, 1706—1710-ig Szerecsenben 1710-től elüzetéséig Mezőőrsön 1712 töl haláláig Tevelyen. Feljegyzéseiből érdemesnek találtam átvenni a következőket: „Minekutánna b. e. Séllyei István püspök arunk 1692- dik esztendőben meghalt volna és die Sanctae Elisabethae (vagyis november 19-én. Tóth Ferencz a püspökök életében okt. 19-et ér) a földben takarittatott volna : 1693. 8-a augusti solemniter tétetett pöspökségre valé consecratiója a nagyhírű és tudományos T. Csuzi Cseh Jakab uramnak püspökségünkre (TótlUFerencz a választást Lőrincz napra aug. 10-ré teszi): ki is meghalván 1695. 22*a martii és 27. ejusdem a földbe takarittatott, kinek mindkettőnek temetésén jelen voltam. Megváltunk jó gondviselő urainktól, Krisztus nevéért sokat szenvedett martyroktól. Oh édes Atyám! Izráelnek minden szekeiei etc. Azután Dominica Trinitatis (Szentháromság vasárnapján) lett seniori gondviselésére előállitatván Pápán celebrált parciális gyűlésünkben T. Lepsényi Gergely uram pápai prédikátor, Anno eodem scilicet 1695. 8-a augusti lett generalis fratrum inspector Tiszt. Losonczi Farkas János uram veszprémi prédikátor. Az előtt a felyebb említett boldogult emberek előtt volt nagy kedvessége mind szolgálatomnak, mind szeméremnek: de ezek előtt megutáltattam, elhagy attattam. 0 tempóra! 0 mores ! 1695. 3-a decembris midőn feljebb említett Tiszt. Lepsényi Gergely pápai első prédikátor és a pápai districtusbeli prédikátoroknak főséniora Tápra az eklézsia visitatiójára kijött volna, az egyházi ta• nácsnak politico eccletiastivum presbytóriumnak ez helyen való felállítását urgeálván annualtak ezen eklézsiának elöljárói és presbyterek tétettettek.u Mily nagy tanúságot szolgáltatnának az 1630. évi pápai zsinat elveszett törvényei, ha valahonnan előkerülhetnének dunántúli egyházkerületánk presbyteri berendezkedéséhez. Tóth Ferencz még látta ezeket, Ígérte is közzétételét, de azóta kiemelte valaki Gál Codexünkből. A mezőörsi, tápszentmiklósi, tápi és rédei egyházakra vonatkozólag felsorolok itt még egy régi adatot.— Czuzi Jakab győri lelkész „A szenteknek egyességéről“ 1693. ang. 9-én Veszprémben püspök avatáskor elmondott predikáczióját kinyomatván (Debreczenben 1694. nyomtatta Kassai Pál) ajánlotta {azt Némethi István mezőörsi, Körösi Mihály tápszentmiklósi, — Újvári János tápi és Szikszai Mihály rédei keresztyén lelkitanitóknak, mely fényes bizonyítvány ezen egyházak akkori létezése mellett. (Vége köv.) Thúey Etele. ÍŰárcza. A bibliai Gósen, Sinai félsziget és Szuez csatorna. (Vége.) Ami a csatornák későbbi sorsát illeti, arra nézve az a nézet, hogy a bizalmatlan természetű al Mansur ibn Muhamed khalifa betömette. Az azonban bizonyos, hogy Kr, u. a 7-ik századtól fogva nem használták többé. Később a velenczeiek gondoltak arra, hogy a Jóreménység fokának megkerülésével járó hosszú tengeri út helyett az Isthmus átvágásával, rövidebb űtat teremtsenek az Indiák felé, de tervüket keresztül nem vihették. 1671-ben Leibnitz melegen ajánlotta XIV-ik Lajos franczia királynak az Isthmus átvágását; úgyszintén III-ik Mustafa török szultánnak is szádéka volt a csatorna elkészítése. A hatalmas mameluk vezér, Ali bey előmunkálatokat is tétetett, valamint Bonaparte Napoleon is, de siker nélkül. Bonaparte mérnöke Lepére azt a végzete» számítási hibát követte el, hogy minden hydrostatibai törvény ellenére, azt mutatta ki tévesen, hogy a Verestenger vizszine 9 908 m.-rel fekszik magasabban a Középtenger felszínénél. 1836 ban történt, hogy Lesseps Ferdinánd, mint fiatal diplomata Kairóba került, hol figyelmessé tétetett Lepére emlékirata által a csatorna jelentőségére. 1838 l an megismerkedett Waghorn hadnagygyai, kinek bő óhaja volt, hogy Europa Indiával Egyiptomon át öszszeköttetésbe hozassák. 1841—47-ig Linant Bey, valamint Stephenson, Negrelli és Bouralouse méréseik és számításaik alapján kimutatták Lepére tévedését. 1854-ben terjesztette elő Lesseps jól megfontolt tervét, az akkori alkirálynak, Said basának. Az alkirály 1856-ban aláírta az engedélyt adó okmányt. Azonban Anglia ellenállása és más akadályok folytán csak lassan szerezhették meg a munka megkezdéséhez szükséges pénzösszeget, úgyhogy 1859-ben április 22-én kezdették meg a munkát. Azután új összegről gondoskodott az alkirály; a vállalkozóknak pedig szerény díjért 25,000 munkást bocsátott rendelkezésére, a kiket minden három hónapban váltottak fel. — Hogy milyen nehézséggel kellett küzdeniük, az abból a kerülményből is kitűnik, hogy az édesvízi csatorna elkészüléséig, a tevéken oda szállított ivó viz hetenként 56000 francba került. A bennszülött munkások számát 1864 tol kezdve alászállitották, mert európaiak léptek munkába és 22,000 lóerejü gépeket alkalmaztak a munka nagyobb mértékben való folytatása czéljából. 1869. márcz. 18-áu bocsátották be a középtenger vizét a Timsah és Keserű tónak 8—12 m.-el mélyebben fekvő medrébe. A csatorna megnyitása 1869 november 16-án történt, világra szóló ünnepélyekkel, Eugenia, volt franczia császárné, Ő felsége I, Ferencz József ausztriai császár és magyar király, a porosz trónörökös és más fejedelmek jelenlétében. Ezen ünnepélyekre Said basa utódja Izmail basa milliókat költött el. Az építkezési költség 19 mill, angol fontba került, melyből 12.000,000-t részvények utján gyűjtöttek, a többit a khedive fedezte, kitől az angol kormány 1875-ben 4 millió font értékben 177,000 részvényt megvásárolt. E csatorna tulajdonképpen 160 km. hosszú, melyben minden öt kilométer távolságbau| kitérő állomások vannak a nagyobb gőzhajók számára. A csatorna mélysége 8 méter, a vizszine 110—60 méter, az alja 22 m. széles s ki van rakva terméskővel. A hajóknak csak egy bizonyos sebességgel szabad haladniok, hogy ne verjenek fel nagy hullámokat s a magasabban levő homokpartot ne rongálják. A szél által behordott homokat a folytonosan működésben levő kotrógépekkel szedik össze és távolitják el, tehát
