Dunántúli Protestáns Lap, 1897 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1897-11-07 / 45. szám
Nyolczadik évfolyam. 45. szám. Pápa, 1897. november 7. A lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez Pr. Antal Géza felelős szerkesztő czimére küldendők. Az egyház és iskola köréből. A dunántúli ev. ref. egyházkerület hivatalos Élönje.-SHfr-SBSegjelenlk minden vasárnap. * * Az előfizetési dijak (egész évre 4 frt, félévre 2 frt), hirdetések, reolaxn atiók Kemenczky Lajos ozimére, a lap kiadd hivatalához küldendők. A mi már Már jó idő óta fájó szívvel szemlélik sokan, köztük én is azt a gyűlölködő harczot, a mit a Prot. Közlönyben jobb ügyhöz méltó buzgósággal viv ennek a hivatalos közlönynek szerkesztője Szász Gerő, a ki egyszersmind egyházkerület! generális nótárius is, dr. Kecskeméthy István és dr. Szabó Aladár ellen. Határozottan abban a véleményben vagyok, hogy csak a személyek ellen küzd. Gyűlölködő szive aztán nem veszi észre, hogy a személyeket gyalázva, gyalázza azt a munkát is, a minek megkezdői és első zászlótartói épen e két férfi; azt a munkát, a mit ő maga is szükségesnek, üdvösnek tartott és lelkesen ajánlott a lapjában még nem is olyan régen. Egy igen jóravaló kér. erkölcstanban olvastam s mint arany igazságot jól meg is jegyeztem, hogy az ellenfelünk által képviselt ügy legyen bár még oly rossz, személye mindig jobb az ügynél: ezért hát gyűlölet az ügy> jóakarat, elnézés, szeretet a személy iránt legyen a jelszavunk ! No hát itt igazán úgy áll a dolog, hogy a személyek jók, feddhetlenek s épp ezért feltétlenül kíméletet érdemelnek. Az ügy szintén föltétlenül jó és nemes. Honnan ered hát az az ádáz harag, a mi valósággal botrányos közlemények Írására ragadja az erdélyi egyházkerület hivatalos lapjának ősz szerkesztőjét ? Én nem tudom. De annyit tudok, hogy semmikép se illik egy paphoz úgy kigunyolni a bibliát, az egyházi éneklést és az imádkozást, mint a hogy azt Szász Gerő ur megcselekedte a Protestáns Közlöny f. évi okt. 14. számában. E számban u. i. „Evangelizáczió. Belmisszió“ rovat alatt egy a cs. és kir. közös hadügyminiszterhez és a magy. kir. honv. miniszterhez intézett tiszteletteljes fölkérés formájában ki akarja figurázni dr. Szabó Aladárnak a Kis Tükörben megjelent következő figyelmeztetését: „Közéig az idő, a mikor a rekruták bevonulnak. Kérjük tehát olvasóinkat, járjanak utána, hogy minden rekruta kapjon a pogácsán kívül egy új testamentumot és egy énekes könyvet. Beszéljenek a szülők a fiaik szivére, hogy e könyvekből olvasgassanak s az Ur Jézus utain járjanak. A melyik rekruta pedig Budapestre jő, okvetlenül jöjjön el az ifjúsági egyesület valamelyik gyűlésére. Ez az egyesület minden csütörtökön estve 7 órakor tart őszmégis sok. szejövetelt a ref. theologia nagytermében (Kálvintér 7 sz. hátsó lépcső. I. emelet). Ez összejövetelen minden ifjú embert szívesen látunk. Ha pedig a szül'ík megírják, hogy melyik kaszárnyában van a katona fiuk, hát akkor fölkeressük az ifjú atyafiakat. (Budapest, Városmajor-utcza 48.) Ugyan mondja meg nékem valaki, hogy mi megróni valót talál e figyelmeztetésben? Az lehet, hogy naivnak tartja talán s kissé elmosolyodik rajta. De az már csak nem lehet, hogy a jó pásztornak, a hű kér. testvérnek legszebb tulajdonságaira mutató ilyeu figyelmeztetésért nevetség tárgyává tétessék valaki! Nem-e ? Olvassuk csak mit mpnd Szász Gerő ! „Tisztelettel kérjük Excellenciátokat, hogy ezt a világokat átalakító felséges ideát ne bízzák az érzékeny szivü és úgy lehet, a maga teljes egészében át nem is értő naiv szülőkre, hanem törvényhozás utján gondoskodni méltóztassanak az évi költségvetésben arról, hogy a kálvinista rekruták számára minden esztendőben nyomasson az állam a Károliféle nagyváradi bibliából és az énekes könyvből annyi példányt, a hányán berukkolnak ; méltóztassanak gondoskodni, hogy az egész napi exercirozás, puccolás és egyéb szolgálatok után, legalább egy órát, és az estéket éjfélig fordítsa a legénység arra, hogy bibliát o’vas és zsoltárokat énekel, melyekre Szabó Aladár és Kecskeméthy oktatják. Megvagyunk győződve, hogy Excellenciádék e tekintetben azonnal megteszik az előintézkedéseket, és csak az fog némelyes aggodalomra okot szolgáltatni, hogy a nagyváradi editio négy kilót nyom, és hogy ez a 26—27 kilót, melyet a baka ma czipel, nagyon magasra emelL Kérjük Excellenciátokat, ne méltóztassanak aggodalmaskodni. A rekruta olvasni fogja a bibliából, hogy „nemi csak kenyérrel (illetőleg prófunttal) él az ember“ és hogy. „az Ur Jézus utain járhasson“ háború idején a „Nachschus- Verpflegs-Vorrathot“ s a „dreitägigeReserv-Vorrathot“ egyszerűen kidobja a bornyuból és él az „Isten igéjéből.“ És ezt jól fogja tenni. Mert a nagyváradi folio-kiadásu bibliát igen czélszerüen használhatják fel a bakák pánczélnak. Ha előre mennek, a mellükre akasztják, ha re. tirálnak a hátukra akasztják és higyjék el Excelleciátok 45
