Dunántúli Protestáns Lap, 1897 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1897-06-27 / 26. szám
411 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 412 gadtatott a felülvizsgáló bizottság azon javaslata, mely szerint tekintettel úgy az egyházmegyénkben észlelhető egyenlőtlen kivetésre, valamint a nyilvánosság utján nem egyszer tárgyalt, más egyházmegyékben, kerületekben is igen sok esetben nem egyenlő alapokon történő befizetésekre, hozzájárulásokra, amit mind a jelentőiv elhamarkodott készítésének rovatára lehet Írni, kéressék fel az egyházkerület a conventen oda hatni, hogy ezen vagy a gyámolda vagy a lelkészek érdekeit sértő anomália orvoslása czéljából a feltételeket revidiálui, rectifikálni, esetleg uj — egyenlő alapú — kivetést készíttessen és rendeljen el. A tanügyi bizottság jegyőköuyve alapján tárgyaltatott a kebelbeli tanító testület kérvénye, melyben az iskolák osztályozásának mint idejét mult, a kor szellemének megnem felelő, egyetlen hivatalos testületnél is gyakorlatba nem lévő intézménynek hatályon kívül helyezését, megszüntetését kérelmezték. Hosszas, beható eszmecsere után 11 szavazattöbbséggel érvényben hagyatott az eddigi gyakorlat, s az iskolák osztályozása megmarad. A köreiket meg nem látogató, elmaradásukat kellőleg nem igazoló körlelkészek és körtauitók 5 korona birsággal fognak jövőben elmarasztaltatni. Sajuos, hogy ily7 intézkedésre szükség van. Eddig még mindenkor pontosan teljesitették a körlátogatók kötelességeiket, s e tekintetben panasz sohasem merült fel. A tanítói gyámolda alapszabályainak újított tervezetét sem fogadta el a közgyűlés, sérelmesnek találta annak különösen két pontját, mely szerint a ki az egyházmegye tanítótestület köréből kilép, s az egyházmegyét elhagyja, befizetett dijjait viszszakapja, de a gyámoldának tagja nem lehet; a másik pont szerint pedig, a ki az egyházmegye kötelékébe lép bárha 40—50 éves korában is, a tagsági dijakat egész 21 éves koráig visszamenőleg tartozik utólagosan megfizetni. Mint az eddigi gyakorlattal, s a gyámolda hivatásával ellenkező módosítás — következőleg az egész alapszabálytervezet — el nem fogadtatott, a régi érvényben hagyatott. Az első nap délután bírósági ülés tartatott; élénk eszmecserére adott alkalmat a főiskolai gazdasági tanácsnak, egy— Várad és hajdan társegyháza Endréd között keletkezett, a főiskolai tanárok járulékának kérdésére vo natkozólag fenforgó vitás ügyben a váradi leikészi hivatalhoz intézett átirata, mely szerint a tanári járulék czimén fizetni szokott adomány, nem az egyházak által 1854- ben kiállított „kötelezvény,“ hanem a legújabb gyakorlat szerint a lélekszám alapján tartatik uyilváu és számoltatik az egyházmegyékkel el. — Mint a joggal, az adott kötelezvény világos tartalmával ellenkező magyarázat és nézet, élénk ellenmondással találkozott, s az ügy lebonyolítása a Várad és Endréd közt a múltban feuállott kapcsolatnak , hozzájárulási aránynak feltüntetéséig elhalasztatott. Sajnos, egy fegyelmi ügy is tárgyaltatott. Úgy a kanonika vizitáczió, a körlátogatók, valamint a helyi lelkész, súlyosnak látszó panaszokkal léptek fel egyházmegyebeli egyik tanító ellen, különösen kiemelve tanításának -abszolúte eredménytelenségét a többi okok közül. Vizsgáló bizottság küldetett ki, igy tehát a fegyelmi eljárás megindítása ellenében kimondatott. Másnap délelőtti gyüléseu több helyi vonatkozású ügyek közt tárgyaltatott a számvevőszék jelentése, melyből örömmel győződtünk meg, hogy a számadások minden egyházból pontosan és rendszeresen kiállítva beküldettek. Egy volt elmaradva, időközileg azonban az is beküldötte. Az eddigi néhol túlságos költekezés miudjobban elmarad, a mi a számvevő szék éber figyelméuektulajdonitható, mely visszautasítja, el nem fogadja, vagy a számadó rovására vezetteti a kellőleg nem indokolt kiadásokat. A lelkészi gyámolda 21 ezer forint tőkével, a tanítói 24 ezerrel rendelkezik ; — mindkettő az özvegyeknek 100—100 frt évi segélyt nyújt, mely segél}7 remélhetőleg rövid idő alatt emelkedni fog. Csekély mustármagból igy lesznek terebélyes törzsek, melynek árnyékában, annyi gyámoltalan, elhagyatott huzódhatik meg. Utoljára maradtak a segélykérvények, melyek száma bizony légió. Nem is C:-oda, annyi újítás, annyi építkezés évről-évre e kis egyházmegye területén, hogy nem lehet megütközni, ha kifogynak az olajos korsók és rászorulnak azokra a hatalmas forrásokra, honnan sokszor nagyon vé_ konyán csörgedezik az áldás, vagy sokszor el is marad. Bizony csak morzsák, csak kegyelem falatok azok a mostani segélyezési rendszer mellett, melyekkel gyökeres eredményt elérni uem igen lehet, valami más módozat, más rendszer kellene e tekintetben. Mi, illetőleg a gyűlés egyet sem utasított vissza. Pártolólag felterjesztettek. Tizenkét órakor ért véget a gyűlés, s a vége felé megfogyatkozott tagok közül ment kiki haza felé. a lelkiek után nézni az otthon maradt sárguló kalászokat. Patay Károly. A pápai ev. ref. egyházmegye közgyűlése. A pápai ev. ref. egyházmegye f. hó 17—18 napjain tartotta az évi rendes közgyűlését Pápán a theol. akad. nagytermében, a melyen jelen volt esperes és egyházmegyei gondnok urak elnöklete alatt 25 lelkész, 16 tanító, szép számú gyülekezeti küldött és hallgatóság. Az első napi gyűlés színvonalát magasra emelte a főiskolai vizsgákon Pápán idő/ő püspök urnák körünkben való megjelenése s e felett esperes urnák a közgyűlés örömét tolmácsoló meleg hangú üdvözlése s ft. püspök urnák hasonló érzelmű, magas szárnyalásu válasza. A gyűlés főbb tárgyairól a következőkben számolok be: Az üresedésben levő egyházmegyei egyházi tanácsbirói tisztségre Zsoldos Sándor mező-örsi lelkész választatott meg, a ki székét eskü tétellel nyomban el is foglalta. Horváth Lajos ur az egyházmegyében elfoglalt kér. képviselői állásáról, valamint a világi jegyzőségről is lemondott, tanácsbirói tisztségét azonban a közgyűlés örömére továbbra is megtartotta. Ezután esperesi évi jelentés olvastatott fel, mety az egyházmegye helyzetéről s a múlt gyűlés óta lefolvt lelkés7, és tanító válásztásokról számol be. A helyzet képe
