Dunántúli Protestáns Lap, 1897 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1897-05-30 / 22. szám
Nyolczadik évfolyam. 22. szám. Pápa, 1897. május 30. * --------------------------ft -A. lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez Dr. Antal Géza felelős szerkesztő czimére küldendők. * -----------------------------* Az egyház és iskola köréből. IBeg, jelenik minden vasárnap. «------------------------------* Az előfizetési dijak (egész évre 4 írt, félévre 2 írt), hirdetések, r eolarn atiők Kemenczky Lajos | ozimére, a lap kiadd I hivatalához küldendők, ft--------------------------__ft . Az egyházközségek háztartása és vagyonkezelése. Megvallom mosolyogtam, mikor ezen b. lap 5 ik számából kerületünk buzgó pénztári ellenőrének azon ajánlatát olvastam, bogy a gazdasági számviteltan a theoiogián rendkívüli tantárgyként tanittassók. Mosolyogtam pedig azért, mert eszembe jutott az a felette hiányos bibliai ismeret, melylyel papnövendékeink az iskolából az életbe kikerülnek. Eszembe jutott, hogy theologiát végzett ifjú Timotheusainkat véletlen találkozás alkalmával egy-egy elemi iskolát végzett bátor nazarénus próféta minő könnyen sarokba szorítja vallásunk fundamentomából. Most azonban, hogy az egyházkerületi gyűlés megbízásából készült Szabályrendeletet az egyházközségek háztartásáról és vagyonkezeléséről olvastam, megtoldom pénztári ellenőr ur ajánla" tát azzal, hogy a számviteltan tanítását a theologián nem lógós, hanem kötelező tantárgvgyá kell tenni, az egyházi gondnokok és pénztárnokok kiképzésére pedig téli póttanfolyamot kell nyitni a kerületnek. Ne nevessen ki senki ezen ajánlataimért, mert én ezeket a Szabályrendelet elolvasásának hatása alatt irom; jól átnézegetvén annak XIV mintalapját, melyek szerint az egyházi szertartás feltüntetendő, gondolkoztam a nagy felelősségen, mely a lelkészek vállaira nehezedik, mert a vagyonkezelési szabályrendelet 1. §. szerint nemcsak a főkönyveknek, hanem „a gondnoki naplóknak vezetését is a lelkész teljesiti azon egyházakban, a hol a pénztárnoki vagy a pénztárnoki hivatalt is ellátó gondnoki hivatalra a rendszeres napló vezetésére készült egyének nem ^választhatók.“ — Elég világosan ki van téve az 51. lap 14. §-ában, hogy „az esperes a mulasztást elkövetett lelkész költségére kiküldi a számvevőszék egyik tagját, hogy személyesen kimenvón az illető egyházba, az összes számadási iratok megvizsgálása s a lelkész, gondnok és pénztárnok meghallgatása után készítse meg az egyház számadásait ott a helyszínén, — felmerülendő költségeit s napi dijait az esperes hajtsa be.“ Szegény lelkész, szegény esperes, szegény számvevő, bizony sokat kellett sikkasztani az eddigi vagyonkezelőknek, hogy bűnüknek zsoldját tinéktek kell tizennégy minta szerint átdolgozni és átvizsgálni! No de majd meglesz égi jutalmatok, mert a „hitelműveletek“ és „számfejtések“ szerint vezettetett egyházainkban az egyházias érzület óriási lendületet fog nyerni. A hívők ősi áldozatkészsége ismét napvilágra fog jönni, mikor azt látják, hogy 50 krt meghaladó Isten dicsőségére tett adományokról ellennyugtát kell adniok, mert a szabályrendelet 48. §-ának második bekezdése megkívánja, hogy a pénztárba egy koronát meghaladó összeget, mely nem egyházi adó, vagy nem szerződésszerüleg fizetendő öszszeget képez, rendszerint csak ellennyugta mellett lehet bevételezni, meg van engedve azonban, ha a befizető ellennyugtát nem adhat, vagy adni nem akar, hogy a befizetett összeg mennyiségét a pénztárnok és lelkész (tanító) az utóbbinak jogosultsága esetében, annak távollétében még két tanú írásban tanúsítsa. Szükségesnek tartom egyházaink ingó és ingatlan vagyonának nyilvántartását, az egyházi vagyonkezelésnek szigorú ellenőrzését és az adó-22 Á dunántúli ev. ref. egyházkerület hivatalos közlönye.
