Dunántúli Protestáns Lap, 1897 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1897-05-23 / 21. szám
337 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 338 Hegedűs Sándor záróbeszéde. Hegedűs Sándor társulnti elnök, ki délután egy órakor érkezett meg s kit a terembe léptekor zajosan megéljeneztek, tartotta meg most nagy hatást keltett záróbeszédét : Fájdalom akadályozva voltam abban, hogy elejétől fogva részt vehessek az irodalmi társulat közgyűlésén, de legalább megadta Isten érnem azt, hogy a záró szót elnök társamtól elkérhettem ! Első sorban köszönetemet fejezem ki Elnöktársamnak, a közreműködőknek és felolvasóknak és indítványozom hogy a felolvasásokat a Protestáns Szemlében közöljük. (Helyeslés) Örömnek adok kifejezést, hogy az eszme, hogy a prot. irodalmi társulat a nagyobb vidéki városokban vándor gyűlést tartson, ily szépen sikerült. Minden reményemet felülmúlta azon érdeklődés, mely a közgyűlést ünnepélyes közgyűléssé avatta. Erkölcsi értékét e közgyűlésnek nagy részben emelte a szép elnöki beszéd és felolvasások, de csak akkor lesz ez maradandó, ha mindenki erkölcsi összekötetésbe lép ezzel a társulattal, meggyőződik annak elkerülhetetlenül szükséges és üdvös voltáról és apostolává válik az ügynek, melynek e társulat szolgálatában áll. Erkölcsi erő nélkül az anyagi erő mit sem ér. Erkölcsi erő vezet csak egészséges, biztos anyagi erőre. Mihelyt hiányzik az erkölcsi forrás bármi téren, azonnal vagy visszaélésre, vagy erkölcstelenségre vetemedik az ember és sem szellemi, sem anyagi dolgokkal s különösen a pénzzel nem bánhat senki, kiben erkölcsi érzés nincsen. Ebben az anyagi világban nem az a baj, hogy az emberek anyagi jólétre törekesznak, ez szükséges dolog. Az a baj, hogy erkölcsi erő nélkül törekesznek anyagi erőre. Kötelességünk tehát bevinni a társadalomba az erkölcsi erőt és hitet, hogy teljes mérvben érvényesüljenek. Ez első feladata az irodalmi társulatnak. Másik feladata az értelmi színvonal felemelésében áll, ez épugy szükséges mint az erkölcsi erő. A felvilágosodásnak legnagyobb forrásához kell fordulnunk, hogy a társadalom minden rétegébe eljuthassunk tanainkkal és megálljuk helyeinket. Minél erkölcsösebbek, jobbak és felvilágosodottabbak leszünk, annál erősebben tudjuk egyházunk érdekeit kezelni. Azt a mit a protestantizmus hozott be és terjesztett, azt erősíteni kell. Beszéde további folyamán utal arra, a melyet a prot. egyház a nemzeti életre is képvisel s ügyes fordulattal a program utolsó számára a „hymnusra“ beszédjét azzal végzi, hogy amint imával és isteni tisztelettel kezdtük meg a gyűlést úgy a „nemzeti imával“ zárjuk be azt. (Zajos Helyeslés, meg-megujuló taps.) Gyurátz Ferencz Társulati elnök élénk helyeslés közt indítványozza, hogy kéressék meg Hegedűs Sándor ur Öméltósága, hogy ezt a remek beszédet a Szemle számára leírni szíveskedjék, s ezután a vegyeskar zenekisérettel elénekelte a hymnust, melyet a közönség állva hallgatott végig, s melynek elhangzása után kevéssel két óra előtt egy szép ünnepély emlékével távoztak a résztvevők. Az ebéd. Délután 2 órakor mintegy 90 en gyűltek össze a Griff fogadó nagy termében, hogy részt vegyenek a banketten. Ott volt Pápa város hatósága, az intelligencziának egy része, felekezeti különbség nélkül, az irodalmi társulat tagjai, a pápai tanári karból számosán s a közgyűlésén is részt vett lelkész növendékek. A harmadik fogásnál felállott Gyurátz Ferencz, hogy a hagyományos szokáshoz híven, első sorban Ö Felségét, koronás királyunkat éltesse; a szép felköszöntőt a közönség állva hallgatta végig s a végén lelkesen megéljenezte. Antal Gábor az irodalmi társulat elnökségére Gyurátz Ferenczre s Hegedűs Sándorra üríti poharát. Mészáros Károly Pápa város polgármestere, a város nevében üdvözli a társulat messze vidékről ide sereglett tagjait. Jókai Károly a két testvéregyház békés egyetértésére emelt poharat, Hegedűs Sándor zajos tetszés nyilvánítások között a vallásfelekezetek közt Pápáu uralkodó békét és testvériséget emelve ki, köszönetét mond a fogadtatásért, melyben a város közönsége az irodalmi társulat tagjait felekezet különbség nélkül részesité s a város polgármesterét Mészáros Károlyt élteti. Dr. Masznyik Endre a templomi szónokra a dunántúli egyházkerület kiváló püspökére Autal Gáborra emeli poharát. Zoványi Jenő a közgyűlésen közreműködőket, az énekkar vezetőjét Gáty Zoltánt s a két felolvasót: Révész Kálmánt és Bancsó Antalt, Szekeres Mihály a társulat titkárát Szőts Farkast köszönti fel; Révész Kálmán a világi elemre s annak jelen levő kiválóbb tagjaira, különösen Hegedűs Sándorra és Ihász Lajosra üríti poharát, Bancsó Antal a nőket éltette. Csiky Lajos Hegedűs Sándort, Gyurátz Ferencz a nem protestáns jelenlevő vendégeket köszönti fel, Szabó Aladár azért emel poharat, hogy a két prot. felekezet az evangyéliom terjesztésében együtt működjék, mig végre a felköszöntők sorát egy tapssal fogadott beszéddel Hegedűs Sándor zárja be. Még akik a felköszöntőknek nem nagy barátjai is, kénytelenek voltak megvallani, hogy az itt elhangzott beszédek úgy tartalmi, mint alaki tekintotben, messze fölötte állottak a rendes banketti beszédeknek. A belmisszió. Egyházi bajainknak s az ezen bajok elhárítására szolgáló eszközöknek megbeszélése képezte tárgyát azon értekezletnek, mely az irod. társ. keretén kívül ugyan, de legnagyobbrészt annak jelenlevő tagjaiból gyűlt össze d. u. 5 órakor. Részt vettek ez értekezleten Gyurátz Fereucz és Antal Gábor püspökök és még mintegy negyven érdeklődő. Az értekezlet elnökévé Szekeres Mihály takácsii ev. ref. lelkész, pápai esperes választatott, jegyzőül Borsos István lapunknak belső munkatársa, főgimn. tanár kéretett fel. Lefolyásáról és megállapodásairól lapunk jövő számában közlünk tudósítást Felelős szerkesztő és laptulajdonos: dr. Antal Géza. Pápán, 1897. az ev. ref. főtanod betűivel ny. Kis Tivadar.
