Dunántúli Protestáns Lap, 1897 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1897-05-09 / 19. szám
301 DUNÁNTÜLI PROTESTÁNS LAP. 302 sürgeti; igen helyesen. Kiss Józef „A hívek látogatásának szükségessége, eredete és gyakorlásának módjáé'’ ez. . alatt érdekesen és alapos tanulmánynyal tárgyalja e nagyon fontos kérdéseket. — Kecskeméthy István Néhány megjegyzés czim alatt keményen megrója a Debr. Prot. Lap eljárását Szabó Aladár elleo. Czikke természetesen lelkes védelem egyúttal Szabó Aladár tiszteletreméltó működése mellett. Ki kell emelnünk e legterjedelmesebb lapunkban az „Egyház,“ „Iskola“. . -. stb. rovatok változatosságát és tartalmasságát. Debreczeni Protestáns Lap. 10 13. sz, Ujfalussy Béla méltó lelkesedéssel pártolja Gergely Károly indítványát, hogy protestáns tanítónő képezdéket állítsunk fel. Rácz Lajos s.-pataki tanár „Melanchton emlékezete“ ez. felolvasása szép és elolvasásraméltó élet- és jellemrajza a nagy reformátornak. Tóth József segédlelkész: „Óvakodjunk a maszlagtól“ ez. alatt kvalifikálhatlan módon ront neki Szabó Aladárnak s működését „handabandás evangelizácziónak ,“ irányát „ultramontán-pólitico-farizeusnah“ nevezi. Igazán elszomorító lehetne, hogy egy fáradhatlan ember a legszentebb czél érdekében végzett lelkes és hasznos munkájáért ilyen jutalmat kap, ha más oldalról épen az ily igazságtalan kirohanások meg nem győznék az embert, hogy Szabó A. működése már hatni kezd, s a régi kényelmes alvás egyházi életünk terén szűnő félben van. Frőss Lajos (Vallás, állam- és liberálismus) a nazarénusok ellen, kik állam- és törvényellenes tanokat hirdetnek, az államhatalom fellépését kívánja. — Balogh Ferencz hittanár Joó Istvánhoz intézett nyílt levelében meggyőzően indokolja azon indítványát, hogy a gimnáziumi vallásoktatásból törölni kell a tantárgyak közül a meddőnek bizonyult, sőt könnyen károssá váltható összehasonlittó vallástant. Helyette első sorban a protestáns egyháztörténelemnek alapos tanítását aján’ja. Indítványa feltétlenül helyeselhető. Sárospataki Lapok, 9—13. sz. Kádár János (A lelkészi fizetések küszöbön álló állami rendezése) azt ajánlja, hogy ne kössük magunkat mereven 1848 : 20. t. cz.-hez, hanem kiindulópontul fogadjuk el a készülő tervezetet a lelkészi fizetések állami rendezése tárgyában, s annak alapján igyekezzünk odahatni, hogy a 600 forint minimum ne 3 év múlva, hanem mindjárt az első évben biztosittassék. K— r. „A középiskolai tanterv revízió kérdéséheza szól hozzá, s a létező bajokon, különösen a túlterhelésen oly módon vél segíthetni, hogy a klasszikus nyelveket mennél szükebb térre szorítsuk. Erre az a megjegyzésem, hogy helyes módszer mellett nincs most sem túlterhelés, s a nemzeti tárgyak intensivebb tanítását valósítani lehet a nélkül, hogy a nagyon szükséges klasszikus nyelvek tanítását az eddiginél is nagyobb korlátozással egészen eredménytelenné tegyük. A sárospataki főiskola jó barátaihoz intézett szózat lelkes hangon hívja fel a kerület tagjait a „Sárospataki Irodalmi Kör“ támogatására, hogy uj szabályai ezélzatához képest valódi bodrogparti Athenae-vé tehesse Patakot. Adja Isten! — Illyés János arra a sokat hangoztatott, de az orvoslás idejéig mindig hangoztatandó veszedelemre hívja fel a figyelmet, mely igazságtalan egyházi adórendszerünkben rejlik. Jól mondja, hogy az államsegély nem fog elég orvoslást hozni, mig igazságtalan párbérrendszerünket az adóforint utáni kivetés nem váltja fel. Helyesen mondja azt is, hogy a konventnek tiltakozni kellene az ellen, hogy a tanítók kényszerüljenek beszedni a gyermekektől a nyugdíj részére járó 15 krokat. Egy „Baranyai lelkészLl figyelemreméltó aggodalmakat hangoztat, melyek az államsegélynek a tervezett módon adásával nyakunkba szakadhatnak. R. Gy. Az ev. ref. egyetemes tanügyi bizottság gyűlésének tárgyalását Írja le. Protestáns Közlöny. 9—12. sz. „Az 1848: XX. t. ez. 2-ik és 3-ik §-a“ ez. czikk szépen megokoltan, erőteljes hangon, a tisztesség, igazság, méltányosság és észszerüség nevében kívánja a 48-iki törvények említett §-ainak teljes végrehajtását. A „ Vallástanitás, lelkész- és vallástanárképzésli ez. érdekes czikk befejező közleményében sok igen helyes megjegyzésein és gondolatain kívül a vallástanárképzésre vonatkozólag azt ajánlja, hogy vallástanár csak az lehessen, a ki philosophiai doktorátust szerez s ennek alapján bízatnék rá a philosophia tanítása is. Ön. gyilkosság az ur oltára mellett. E czim alatt Írott czikk ama szerencsétlen felső-szabolcsi lelkész szomorú esetével kapcsolatban, ki nem régiben a toronyból leugorva ölte meg magát, mikor a csekély fizetés és nagy család miatt vállaira nehezedő szörnyű terhet tovább viselni nem tudta, valóban megdöbbentően tárja elénk protestáns lelkészeink egy jó részének szánalmas helyzetét s méltán fog el bennünket keserűség, ha ezzel szemben arra gondolunk, a mit a czikk vége figyelmünkbe ajánl: „A hazafias kath. és gör. kel. főpapság pedig, a legszentebb pápa védnöksége alatt, megtiltja még a magyar szót is a négy folyó ölén s e hazafias szolgálataikért milliókban dúskál, mosolygva egymás szemébe, mint augur elődeik.“ Keserű, de igaz. Borsos István. Bgyf[ázi élet. Nyilatkozat. A kerületi gyűlés jegyzőkönyve ma hozzám érkezvén, meglepetéssel olvasom annak 23-ik lapján a 24. pont 4-ik bekezdésében a következőket; „kapcsolatban ... beterjeszti főtiszt, püspök ur ugyancsak az Adria bizt. társulatnak az iránti megkeresését is, hogy miután tudomására jött a társulatnak az, hogy Keresztesen több az Adria bizt. társulatnál tett biztosítások a társulattól eltereltettek: keresse meg módját az egyházkerület annak, hogy ilyen, az egyházkerület érdekét sértő eljárások saját hatósága alatt álló egyének által el ne követtessenekJ Minthogy a pont utolsó sora reám is vonatkozik, mint a ki Keresztesen a kér. hatósága alatt állok: s ha az reám vonatkozik, úgy a jegyzőkönyvi pont azon része is, melyben felek eltereléséről van szó, szintén engemet illet. Minthogy a vád oly színben akar engemet feltüntetni, a ki a kerületnek kárt teszek, kimondva nincs, de
