Dunántúli Protestáns Lap, 1897 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1897-05-09 / 19. szám
303 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 304 mindenki gondolhatja, hogy a magam haszna végett: ezennel kijelentem, hogy az Adriának e vádja rágalom, hogy annak egyéb czélja sincs, mint a kapzsiság. Azt elismerem, hogy nevezett biztositó intézet Keresztesen elvesztette összes feleit; de ki kell jelentenem, hogy ezen felek nem a kerület kapcsolatában voltak biztosítva, hanem valami Ungár Mór ügynök utján,'s midőn az Adria még a kér. gyűl. jegyzőkönyvében is feljajdul e veszteségen s azt úgy szeretné feltüntetni, mint a kerület veszteségét is: az voltakép Ungár ügynök vesztesége. Az elnökletem alatt álló keresztesi gazdasági egyesület 70 tagja szövetkezetben él; mint szövetkezet, a szőlők regenerálása szempontjából állami támogatásban részesül a Nagymélt. földmi vei ésügyi miniszter ur jóindulatából, gazdasági szerekkel rendelkezik, mint sajátjával s e szereket, (triőrök, szecskavágók, szénkénegezők- és permetező gépek, mázsák stb.) a tagok ingyenes használatába bocsátja. Okos és czélirányos vezetéssel kiaknázzuk a szövetkezetnek minden előnyét most, a válságos gazdasági helyzet idejében. így vetőmagvak, kék-gálicz, szénkéneg stb. szállittathatásánál. Magától értetődik, hogy a biztosításokat is levontuk érdek-körünkbe, mint a melynél tetemes összeg megy ki tagjaink zsebéből. Az Adria és egyéb társulatok feleknek nád tető után 1% mellett biztosítanak, kivéve a hazait, mely 0*8 %ot ad, az u. n. átalány biztosításoknál pedig 0 85%-ot. Ennek ellenében az „országos szövetkezet“ ajánlatot nyújtott be hozzánk, hogy tagjaink nádtetős házait 0'60%-al, átalányait (pauschál) pedig 0’35%-al felveszi, s ezekből is még leengedi az 5%-ot, mint a melyet gazdasági egyesületek tagjainak minden társulat enged s végül, ügynöki jutalék fejében 12% visszamarad gazdasági egyesületünk számára, melyből feleink tagsági évi dijja fedeztetik. Nevezett szövetkezet, hogy feleivel, kár esetén mily humánusan jár el, bizonyítja a legutóbbi varsányi tűzvész, hol az összes biztosított felek a szövetkezet részéről nyerték a legelső segélyt Ínséges helyzetükben. Ez a 0-60 és 0-35% fáj az Adriának s vele együtt a többi társulatnak is, kik titkáraikat futatták hozzánk az első hírre, s a kezeim között levő adatok szerint, épen a szövetkezet nyomása alatt utó-eDgedményeket tettek tetemesen leszállított díjtételekkel. És mikor az Adria látja, hogy népemet nem adom oda az ügynökök kezébe s oda viszem, hol a biztosításoknál megtakarításokat ér el s még gazd. egyesületét virágoztatja is, gondol egy nagyot s mint az iskolás gyermekeknél szokásos, felád a püspöknek, hogy valami módon ijesszen rám, mert Ungár Mór ügynöknek az én munkálkodásom folytán elvész ügynöki jutaléka. Ha csak eddig volna az erőlködés, nevetnék rajta egyet. Azonban az Adria úgy tünteti fel a dolgot, mintha az a kerület él dekét sértené és ezért meg akar fenyiteni. Itt már boszankodom s azért minősítettem legelöl a fentebbiek nyilvánosságra hozásával rágalomnak fellépését. Az Adria azt hiszi, hogy a kerületnek hatalmában áll minket, papokat „meghagyatik“-okkal szabadságunkban korlátozni. Igaz, hogy pár éve megkísértette ezt a kerület éppen a biztosítási ügynökség kérdésével, de a felzúdult közvélemény hatályon kívül helyeztette a szabadságunk ellen intézett merényletet. Most, igen helyesen, sem püspök urunk, sem a kerület nem is reflectált az Adria nyögésére. Ezeket szükségesnek találtam elmondani s azon óhajommal zárni be nyilatkozatomat, vajha népe érdekét minden lelkész igy fogná fel, mint mi, az esetben tudom, hogy az Adria és minden nyerészkedésre alapított biztositó intézet a szövetkezet fel virágzásával elküldené részvényeseinek a parti czédulát a — liquidatiót. Keresztes, 1897. ápr. 27. Babay Kálmán, ev. ref. lelkész. Maizza. Munka közben.*) Tervezgetés, tervezgetés . . . Olyan mint a vályogvetés, Föld, viz és a könnyű polyva Megtiporva, összenyomva . . . S lesz belőle Vályog még csak egyelőre. Azután nagy kemenczébe Lesz a vályog beletéve . . . Lobogó tűz forró lángja Minden felől csapkod rája, S ha kiég a’ . . . Lesz belőle most már tégla ! Téglából ha ki van égve, Ház, palota lehet végre Szép, magas ház, vagy torony, ha A magasba föl van hordva . . . S ekkor aztán Mutat valamit az utczán . . . Lélek is ha összehordja A mi lenn van még gomolygva Érthetetlen zűrzavarban, És az agyba bele rakja, Lesz belőle Eszme még csak egyelőre! Egyik eszme másra téve Alakot nyer ez is végre . . . S vagy merészen nyúl magasba, Vagy alant egy kicsi lantba Zengi szépen, / Mi van a szív legmélyében. I *) Mutatóul szerzőnek »Hulló levelek« ez. most megjelent költemény kötetéből; a kötet ára 1 frt 20 kr. a befolyó tiszta jövedelemi fele a várpalotai ev. ref. egyház orgonaalapjára fordittatik.
