Dunántúli Protestáns Lap, 1897 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1897-05-09 / 19. szám

303 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 304 mindenki gondolhatja, hogy a magam haszna végett: ezen­nel kijelentem, hogy az Adriának e vádja rágalom, hogy annak egyéb czélja sincs, mint a kapzsiság. Azt elismerem, hogy nevezett biztositó intézet Ke­resztesen elvesztette összes feleit; de ki kell jelentenem, hogy ezen felek nem a kerület kapcsolatában voltak biz­tosítva, hanem valami Ungár Mór ügynök utján,'s midőn az Adria még a kér. gyűl. jegyzőkönyvében is feljajdul e veszteségen s azt úgy szeretné feltüntetni, mint a ke­rület veszteségét is: az voltakép Ungár ügynök vesztesége. Az elnökletem alatt álló keresztesi gazdasági egye­sület 70 tagja szövetkezetben él; mint szövetkezet, a szőlők regenerálása szempontjából állami támogatásban része­sül a Nagymélt. földmi vei ésügyi miniszter ur jóindulatá­ból, gazdasági szerekkel rendelkezik, mint sajátjával s e szereket, (triőrök, szecskavágók, szénkénegezők- és perme­tező gépek, mázsák stb.) a tagok ingyenes használatába bocsátja. Okos és czélirányos vezetéssel kiaknázzuk a szövetkezetnek minden előnyét most, a válságos gazda­sági helyzet idejében. így vetőmagvak, kék-gálicz, szén­­kéneg stb. szállittathatásánál. Magától értetődik, hogy a biztosításokat is levontuk érdek-körünkbe, mint a mely­nél tetemes összeg megy ki tagjaink zsebéből. Az Adria és egyéb társulatok feleknek nád tető után 1% mellett biztosítanak, kivéve a hazait, mely 0*8 %ot ad, az u. n. átalány biztosításoknál pedig 0 85%-ot. Ennek ellenében az „országos szövetkezet“ ajánlatot nyújtott be hozzánk, hogy tagjaink nádtetős házait 0'60%-al, átalányait (pau­­schál) pedig 0’35%-al felveszi, s ezekből is még leengedi az 5%-ot, mint a melyet gazdasági egyesületek tagjainak minden társulat enged s végül, ügynöki jutalék fejében 12% visszamarad gazdasági egyesületünk számára, mely­ből feleink tagsági évi dijja fedeztetik. Nevezett szövetkezet, hogy feleivel, kár esetén mily humánusan jár el, bizonyítja a legutóbbi varsányi tűz­vész, hol az összes biztosított felek a szövetkezet részé­ről nyerték a legelső segélyt Ínséges helyzetükben. Ez a 0-60 és 0-35% fáj az Adriának s vele együtt a többi társulatnak is, kik titkáraikat futatták hozzánk az első hírre, s a kezeim között levő adatok szerint, épen a szövetkezet nyomása alatt utó-eDgedményeket tettek te­temesen leszállított díjtételekkel. És mikor az Adria látja, hogy népemet nem adom oda az ügynökök kezébe s oda viszem, hol a biztosítások­nál megtakarításokat ér el s még gazd. egyesületét virágoz­­tatja is, gondol egy nagyot s mint az iskolás gyermekek­nél szokásos, felád a püspöknek, hogy valami módon ijesszen rám, mert Ungár Mór ügynöknek az én munkál­kodásom folytán elvész ügynöki jutaléka. Ha csak eddig volna az erőlködés, nevetnék rajta egyet. Azonban az Adria úgy tünteti fel a dolgot, mintha az a kerület él dekét sértené és ezért meg akar fenyiteni. Itt már boszankodom s azért minősítettem legelöl a fentebbiek nyilvánosságra hozásával rágalomnak fellé­pését. Az Adria azt hiszi, hogy a kerületnek hatalmában áll minket, papokat „meghagyatik“-okkal szabadságunkban korlátozni. Igaz, hogy pár éve megkísértette ezt a kerület éppen a biztosítási ügynökség kérdésével, de a felzúdult közvélemény hatályon kívül helyeztette a szabadságunk ellen intézett merényletet. Most, igen helyesen, sem püspök urunk, sem a kerület nem is reflectált az Adria nyögésére. Ezeket szükségesnek találtam elmondani s azon óhajommal zárni be nyilatkozatomat, vajha népe érdekét minden lelkész igy fogná fel, mint mi, az esetben tudom, hogy az Adria és minden nyerészkedésre alapított biztositó intézet a szövetkezet fel virágzásával elküldené részvényesei­nek a parti czédulát a — liquidatiót. Keresztes, 1897. ápr. 27. Babay Kálmán, ev. ref. lelkész. Maizza. Munka közben.*) Tervezgetés, tervezgetés . . . Olyan mint a vályogvetés, Föld, viz és a könnyű polyva Megtiporva, összenyomva . . . S lesz belőle Vályog még csak egyelőre. Azután nagy kemenczébe Lesz a vályog beletéve . . . Lobogó tűz forró lángja Minden felől csapkod rája, S ha kiég a’ . . . Lesz belőle most már tégla ! Téglából ha ki van égve, Ház, palota lehet végre Szép, magas ház, vagy torony, ha A magasba föl van hordva . . . S ekkor aztán Mutat valamit az utczán . . . Lélek is ha összehordja A mi lenn van még gomolygva Érthetetlen zűrzavarban, És az agyba bele rakja, Lesz belőle Eszme még csak egyelőre! Egyik eszme másra téve Alakot nyer ez is végre . . . S vagy merészen nyúl magasba, Vagy alant egy kicsi lantba Zengi szépen, / Mi van a szív legmélyében. I *) Mutatóul szerzőnek »Hulló levelek« ez. most megjelent köl­temény kötetéből; a kötet ára 1 frt 20 kr. a befolyó tiszta jövedelemi fele a várpalotai ev. ref. egyház orgonaalapjára fordittatik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom