Dunántúli Protestáns Lap, 1897 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1897-05-09 / 19. szám
297 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 298 álláspontomat, hogy óhajtandó volna annak eltörlése s absolutoriummal — VIII. vizsgálattal — helyettesítése, a melyben különösen szigorú s részletes vizsgálás tárgyai legyenek a nemzeti tárgyak (s tán a philosofla,z értelmi a fejlettség valódi kipuhatolására) hogy nemzeti szempontból minden pályára alaposan képzett növendékek jussanak. Ezen külső okok mellett vannak belső tényezők is, melyek már szorosan az egyes tantárgyakra s ezek anyagára vonatkoznak. A tanterv revisiónál kiinduló pontiul kell szolgálnia: a nemzeti elemnek minél nagyobb mértékben való érvényesítése s a tanítás sikerének biztosítása. E két czél elérése szempontjából szükséges a középiskolai anyag nemzeti részének kibővítése s erősítése; egyes tantárgyakban az elérendő czél megváltoztatása, egyes anyagoknak máskép való elosztása, részben némely szorosan nem szükségesek kihagyása. Ne feledkezzünk meg Csáky Albin e szavairól: A tanterv készítésénél a tananyag a legszigorúbban megrostáltassék s minden oly részlet, mely a főiskolai oktatásnak elébe vág s a nevelés e fokán nem szükséges, kíhagyassék, annál is inkább, mert a testi nevelésnek az uj szervezetben kellő helyet s időt kell juttatnunk;“ — arany szavak, kár róluk megfeledkezni, a jól megrostált tananyag biztositj \ a jövő iskola életét, ha már oda jutott, hogy helyes érzékkel fölismerte, hogy ál talános emberi s nemzeti szükség szempontjából minő anyagra van szükség, s melyek s mik mellőzhetők értelmi műveltségűnk nívójának sülyedése nélkül. Áttérve a részletekre nemzeti művelődésünk szempontjából a középiskola minden egyes osztályában a magyar nyelvnek kell képeznie a legfőbb tantárgyat s központot; ép ezért legfőbb gondot s alapos körültekintést igényel a magyar nyelv s irodalom kérdése, ha ennek megoldása szerencsésen sikerül: élni fog a revideált tanterv s több tantárgyban kevesebb óraszámmal is czél érhető. A mai magyar tantervnek egyik főhibája, hogy nem készíti elő a növendékeket más tantárgy anyagának megértésére, sőt csak akkor adja a szükséges ismeretet, midőn más tantárgy anyagának megértése végett, abban már megelőzte, hogy pl. említsek a VI. osztályban Cicero beszédeit előbb olvassák mint a növendékek a magyarból megszerezhették volna a szükséges rhetorikai ismeretet; felsőbb osztályokban a kevés óraszám miatt még puszta irodalmi tájékozódásra is alig jut idő, annál kevesbbé az alapos megértetésre; én a nemzeti alapot nem annyira a nyelvtanban keresem s találom, b;ír alapfeltételnek tekintem a nyelv alapos ismeretét, mint inkább s kiválólag az irodalmi ismeretek megszerezhetésének kiterjesztésében s gyümölcsözőbbé tevésében, miért is szükséges, hogy a növendékek az iskolában sokat olvassanak a tanár vezető felügyelete alatt s ennek fejtegető ismertetésével megértsék a müvek szerkezetét, tartalmát erkölcsi értékét, ethíkai vonatkozását, a stílust, ennek a tartalomhoz való illőségét s ily módon a stilistikai finomságokat, aestetikai szépségeket; az irodalmi müveken kell a növendékek Ízlését, lélektani belátásukat fejleszteni; a házi, magán olvasmány — a mely inkább csak anyagi ismeretet ad - soha sem lehet oly gyümölcsöző, mint az iskolai, bár azért fentartandónak tartom tanári ellenőrzés alatt. Mindezek alapján a magyar anyag beosztását következőleg kontemplálom I. osztály 7 óra. Prózai olvasmányok: magyar népmesék, népmondák, a magyar föld, állatvilág s a magyar nép ismertetése; költőiek a magyár nép gondolkodását s érzésvilágát tüntessék föl; versek emlézése; [nyelvtanból a mai anyag hozzá véve a mai II. osztály anyagának egy részét. — II. oszt. 4 óra. Prózai olvasmányok a magyarok történetéből (Árpád s a vegyes házbeli királyok korából); földrajzi olvasmányok Magyarország természeti szépségei, növényvilága, más népek életéből; művelődési viszonyaiból vett leírások), költőiek: a magyarok történetére vonatkozók; nyelvtanból a módszeres nyelvtan befejezése karácsonyig; a rendszeres nyelvtan egy része; versek emlézése. III. oszt 4 óra. Prózai olvasmányok török hódoltság, erdélyi fejedelmek, kuruczháboruk, felszabadító háborúk, a görög római népek életéből; költőik : mint II. oszt., versek emlézése; a nyelvtanból: a rendszeres nyelvtan, polgári ügyiratok. IV. oszt. 4 óra. Toldi. Stilisztika I. része megfelelő olvasmányokkal, hangsúlyos s időmértékes verselés. Versek emlézése. V. oszt. 4 óra. A stilisztika II. része, rhethorika megfelelő olvasmányokkal emlézés. VI. oszt. 4 óra. Poétika, esztethikai fogalmakkal s a verstan ismétlésével, megfelelő olvasmányokkal. Emlézés. VII orszt. 4 óra. A magyar irodalom története, a legrégibb időktől 1820 ig a régibb korok vázlatos tárgyalásával, olvasmányokkal; a nyelvujitási harczczal kapcsolatban a magyar nyelv rendszere teljes egészben átismétlendő. Emlézés. VIII. osztály 4 óra. A magyar irodalom története 1820tól megfelelő olvasmányokkal, melyek inkább az irodalom fejlődésének kitüntetésére szolgáljanak. Gyakorlatok az első osztályokban három hetenkint egy iskolai dolgozat; az önálló fogalmazást már az elsőben kell kezdeni, felső osztályokban havonkint egy dolgozat s pedig fölváltva egy iskolai s egy házi dolgozat, fősuly a megítélésnél az iskolaira fektetendő, mert a házinál sok visszaélés fordul elő. Végre a nemzeti szellem ápolására ajánlom az iskolai ünnepélyek rendezését. Tanügyünknek nemzeti irányban való fejlesztését, a magyar nyelv óráinak szaporítását ajánlják a budapesti tankerület iskolái kivétel nélkül (a II. k. 30 h. 36; a kegyesrendiek 34), ajánlják továbbá a pesti, debreczeni, a pozsonyi (45 órát) eperjesi, mármaros-szigeti, kassai tanári körök s a sárospataki gimn. tanári kar. A latin nyelvi anyag revisiójánál első sorban e tárgyban elérendő czélt kell megváltoztatni, meg kell szabadítani a magyarból latinra való fordítástól. A latin s görög nyelvnek ma csak történelmi értékük van ; — nem fejleszthetők, nem alkalmasak az újabb nyelvek szellemében kifejezett gondolatnak antik szellembe való átültetésére. Az elérendő czél megváltoztatásának természetes következménye lesz 1. megváltoznak, megrövidülnek nyelvtanaink; a mostani nyelvtanoknak első sorban ugyanis nem az a czéljok, hogy a latin szöveg megértetésére vezessenek, hanem hogy megtanítsanak magyarból latinra való fordításra; elesnek a magyarból latinra való Írásbeli gyakorlatok, melyek a tanárra oly tetemes, a tanítványra oly fölösleges terhet rónak, minden igazi czél s valódi haszon nélkül, mert többnyire csak grammatikai értékűek,. .. . 10*
