Dunántúli Protestáns Lap, 1897 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1897-01-10 / 2. szám

Nyolczadik évfolyam. 2. szám. Pápa, 1897. január 10. A lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez Dr. Antal Géza felelős szerkesztő czi— mére küldendők. Az egyház és iskola köréből. i diäilli ev. ref. egyházkerület hivatalos közlönye. Megjelenik minden vasárnap.-A.Z előfizetési dijak (egész évre 4 írt, fél­évre 3 frt), hirdetések, reolam atiók Kemenczky Lajos ezimére, a lap kiadó hivatalához küldendők. Az egyházkerületi felsőbb leánynövelde. Odáig már eljutott ezen egyik életkérdése kerületünknek, hogy nem kell annak sem szük­séges voltát sem életképességét indokolni. Az első évi létszámnak a második évben, ennek még a harmadik évben megkétszereződése, 30-ra emelkedése, egymagában eléggé indokolja intézetünk kezdetlegessége, egyoldalúsága (inter­­natus) mellett is, annak úgy szükséges mint kere­sett voltát, s az érdekeltséget kerületünk messze eső vidékeiről jelentkezők részéről is. S elesvén a pápai internátus oldalának for­dult hegyes ösztön, a komáromi internátus kér­dése; a losonszi felsőbb leány iskola pedig jelen­tékeny alapja mellett is, még a jövő század re­génye lévén, most már tisztán áll az egyházke­rület előtt, hogy Pápán kivül a felsőbb leány­iskola számára nincsen hely, tisztán áll előttünk a kérdés, hogy annak élni vagy halni, de itten kell! No de azzal is csak tisztában vagyunk, hogy annak meghalni nem szabad, hanem élni kell! Igen, de annak, még mint internátusnak is, igy amint most áll, tovább élnie nem szabad, mert nem is lehet. Mostani sarujából — helyiségéből — kinőtt már az intézet, már egy szomszéd helyiséget kel­lett számára kibérelni, a jövő iskolai évre, min­den túlzó számítás nélkül is, legalább 50 növen­dékre föl kell venni a létszámot, s kell szerezni helyiséget és pedig más helyiséget, nem csak azért, mivel Istennek bála, ez már most is szűk, jövőre pedig teljesen elégtelen lenne, hanem azért is, mert a helyiség bérlete a folyó tanév végé­vel lejár. Itt van hát az ideje annak, hogy uj helyi­ségről s lehetőleg ne ideiglenes helyiségről gon­doskodjék az egyházkerület. De hát hol szerezzen a pápai szűk lakás viszonyok között alkalmas és nem időleges helyi­séget az egyházkerület? Annyi rendelkezési alapja nincs a kerület­nek, hogy telket vegyen, még kevesebb van ahoz, hogy megfelelő épületet is emeljen. Ellenben két oly helyisége is van a kerület­nek, a mi kombináczióba vehető, egyik az úgy­nevezett ó-, másik az uj kollégium. Az ó-kollógium azonban szűk udvarával» körül épített városi telkek közé szorítva, állandó bennlakásul népes intézet számára nem való, ideiglenesen pedig, a pápai állami fitanitókat ké­pező intézet helyiségéül lévén lekötve, igy ez idő szerint és bizonytalan időkig számításba nem jöhet. Az uj kollégium pedig le van kötve a theo­­lógia, a könyvtár és a kerületi és főiskolai pénz­tári helyiség és még a konviktus számára. Pedig ez az egész homlokvonalával köztérre néző emeletes épület 3 oldalról zárt emelet s ke­letről szabad, üde légáramlatot élvező udvarral, elég nagy hosszú helyiségével s fürdésre beren­dezhető Tapolcza vizével, benlakással kapcsola­tos intézetnek annyira alkalmas, hogy keresve sem lehetne ennél megfelelőbbet találni, messze vidéken is. S ha tudják azt,— a mi ma már köztudo­­domásu, — hogy a város ugyanabban az utczá­­ban vett telket, az állami polgári leányiskola! épü­let számára, mintegy gondviselésszerü találkozá­sát láthatjuk a körülményeknek, a kedvező hely­zetnek ebben a kapcsolatban, ezen közelségben. Ez igaz, elvitázhatlanul igaz! 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom