Dunántúli Protestáns Lap, 1897 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1897-04-18 / 16. szám
259 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 260 kezni. Hisszük és reméljük, hogy a M. P. I. Társaságnak ezen első, vidéki közgyűlése szépen sikerül, a mi főként a pápai rendező bizottságtól s Pápa város közönségétől függ. — Az egyházkerületi jegyzőkönyv megjelent s már szét is küldetett. A főiskolai nyomda megmutatta, hogy nem „fontolva halad“, hanem ha kell s a szükséges anyag meg van hozzá, 2 hét alatt is ki tudja állítani a jegyzőkönyvet. — Tanári kör. Már emlitettük, hogy a főgimnáziumi tanári kar kebelében mozgalom indult meg egy tanári kör létesítése iránt, mely az országos középiskolai tanáregyesületnek lenne vidéki köre. A mozgalom sikerre vezetett, a mennyiben a főgimnázium összes tanárai elhatározták, hogy belépnek az országos tanáregyesületbe s megalkotják a pápai vidéki kört. E hó 6-án alakult meg a kör, elnöke lett dr. Kapossy Luczián, jegyzője Sarudy György, pénztárnoka Barcsi József. A kör első gyűlése május hóban lesz s ebben tárgyalás alá vétetik a középiskolai tanterv revisio kérdése, mely most az összes középiskolai tanári köröknél megvitatás tárgyát képezi. — A főiskolai könyvtár átadását a gazdasági tanács által e czélra kiküldött bizottság e hó 12-ikén kezdte meg s az érmeket egyenkint, a könyvtárt pedig próbák segélyével vette át Tóth Dániel volt könyvtárnoktól s ad^a át Borsos Istvánnak, ki a könyvtárnoki hivatalos teendőket e hó 15-ikétől fogva végzi. — A pápai ev. ref. nőegylet választmánya f. ápr. hó 12-én, d. u. 3 órakor Sebestyén Dávidné elnöklete alatt gyűlést tartott, a melyen a választmánynak csaknem minden tagja megjelent. Az elnök indítványára egyhangúlag s nagy lelkesedéssel kimondták, hogy Saáry Lajost a pápai ev. ref. egyház újonnan választott főgoudnokát, az egylet nevében üdvözlik. íaragó János titkár előterjesztette az alapszabályok tervezetét, mit a választmány csekély módosítással elfogadott. Május 16-án közgyűlés lesz, melyre az egyesület minden tagja kap meghívást. Legfontosabb tárgya volt a gyűlésnek a taggyüjtő ivek bemutatása. A tagok gyűjtése még nincs befejezve, az eredmény már eddig is nagyon szép, szinte meglepő. Ez idő szerint az egyletnek 26 alapitó-, 175 rendes- s 46 pártoló tagja van; — vagyona megközelíti az 1000 frtot, — a mi kezdetnek nagyon szép. Fényes bizonysága ez annak, hogy a mit a nők vesznek kezükbe, az jó kezekben van; de intés arra is, hogy a nők az egyházban „ne hallgassanak',!u Dolgozniok, cselekedniük kell, ha evangeliomi anyaszentegyházunk élni és virágozni akar, dolgozniok kell, cselekedniük kell azzal a szeretettel s azzal a buzgósággal, a mi csak a nők tulajdona. Újabban az egylet alapitó tagjai lettek: Antal Gáborné, Baranyay Zsigmondné, Baráth Ferenczné, Barthalos István, Csurgay Gyula, Eőri Szabó Sándor, Kállay Ferenczné, Özv. Kovács Gáborné, Kovács Irén, Körmendy Béla, Saáry Lajosné, Saáry Lajos, Vághy Jánosné. — Fölhívás előfizetésre. Pár évvel ezelőtt már szerettem volna néhány egyházi beszédemet közrebocsátani. De részint olynemü — hallott és olvasott — megjegyzések, hogy nagy nálunk e téren a termelés; részint az a körülmény, hogy mint szegény falusi lelkész, nagyon kevés segédforrással rendelkezem s nem is kísérhetem kellő figyelemmel még hazánk egyházi irodalmi mozgalmait sem, visszatartottak attól, hogy lépéseket tegyek a beszédek kiadása iránt. — Azonban mivel folyton érzem a jól használható munkák hiányát; mivel egyházunkban — úgy látom — egy lépés sem történik arra nézve, hogy liturgiánk változzék, tehát semmi sem történik arra nézve, hogy különösen a falusi lelkészeknek — kik magukon nem könnyithetnek — délelőttről-délutánra, temetésről-temetésre, évről-évre rajok váró s könyv nélkül előadott egyházi beszédben határozódó szolgálatukban változás álljon be: még mindig nem sokalhatjuk az e nemű munkák megjelenését, kivált ha meg-, gondoljuk hogy pár kiváló emberünk munkáit leszámítva, megköszönhetjük, haegy-egy megjelenő füzetben egy-két használható munkát találunk. lm, ez bátoritott arra, hogy megkísértsem egy füzetre terjedő eredeti munkának — mintegy 18—20 beszéd — kiadását. Milyenek a beszédek ? arról nem szólhatok; de reményiem, hogy hazánkban legtöbb helyen használhatók lesznek. Ha ezen fölhívás folytán jelentkezik annyi előfizető, hogy nem kell ráfizetnem a munka kiadására, akkor az — 1 írt 20 kr. előfizetési árban — rövid időn megjelenik. Alsó-Segesden (p. Felső-Segesd) Somogy megye. Barla Szabó Károly, ev. ref. lelkész. — Névtár. Megjelent a szokott beosztással egyházkerületünk névtára az 1897. évre. A névtárt ez évben is, mint 1878 óta mindig, a beküldött adatokból Kis Gábor pápai lelkész állította össze. Koilfirillácziói ajándék. Ismét közelget a konfirmáczió ideje s reméljük ez évben is számos gyülekezetben megragadják az alkalmat, hogy a konfirmálandóknak e nap emlékére az ujtestamentumnak egy példányát ajándékozzák. Mit is tehetnénk jobbat, mint ekképen tanúbizonyságot tenni az isten igéjének nagy becséről, miszerint ez „hasznos a tanításra, a feddésre, a megjobbitásra, a fenyítékre, mely igazságban vagyon.“ Bízvást elvárhatjuk, hogy a fiatal keresztyének, mikor majd szembe szállnak az élet küzdelmeivel, megbecsülni és használni fogják konfirmálásuknak ez emlékét s hogy ez nekik majd a kisértésekben erőt ad az ellenásra, az egyház és az ige hirdetése iránti szeretetöket pedig éleszteni és táplálni fogja. Örvendetes dolog, hogy ezen c.:ép szokás hazánkban is midinkább terjed, s reméljük, hogy ez idén is számos egyház készségesen magára vállalja a csekély áldozatot, mely ezt a nemes czélt szolgálja. Hiszen a brit- és külföldi biblia társulat (Budapest, Deáktér 4. sz.) az ujtestamentumot felette olcsó áron adja. Daczára annak, hogy az előállítási ár a magyar ujtestamentumoknál zsoltárok nélkül 33 krajczára, zsoltárokkal 38 krczárra rúg, az előbbieket mégis 12 krajczárért, az utóbbiakat 18 krért adja, s azonfelül díjmentes szállításon kívül még árleengedést is nyújt. Vajha sokan a lelkész urak közül, a kik szivükön hordozzák a vallásos élet fejlesztését és a fiatalságnak a tévutaktól való megóvását, felhasználnák ezen eszközt, s tartanák meg a szokást ahol eddig is gyakorolták, a hol pedig még nem, igyekeznének azt bevezetni. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: dr. Antal Géza. Pápán, 1897. az ev. ref. főtanoda betűivel ny. Kis Tivadar.
