Dunántúli Protestáns Lap, 1897 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1897-01-03 / 1. szám
19 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 20 jövetel vagy estély tartását. A teendő tapasztalatokról minden lelkész jelentést terjeszt be a legközelebbi értekezletre. — Követendő szép példa. — Pápán úgy a ref. egyházban, mint az ág. evangélikusoknál deczember óta ketenkint 2-szer tartatnak vallásos estélyek. Az evangélikusoknál maga Gyurátz Ferencz püspök, nálunk reformátusoknál Kis Gábor lelkész és Kis József theol. ak. tanár tartják a felolvasásokat, atheologusok pedig egy-egy szavalattal teszik érdekesebbé az estélyeket, melyeknek sok látogatójuk van. — Luther egyházi beszédei magyar nyelven. A reformátio ezen nagy alakjának egyházi beszédeit Zábrák Dénes soproni lelkész, ismert jó nevű egyházi iró magyarra fordította s a 130 nagy negyedrét ivre terjedő vaskos kötet Stottmeister L. és tsa pozsonyi műintézetében meg is jelent. A munka gyönyörű kiállításban 80evangyeliomi egyházi beszédet tartalmaz, függelékül pedig a 95 tantétel szabatos fordítását. Ára 12 frt. mely összeg 2 frtos havi részletekben is fizethető. Megemlítjük még, hogy a művet Gyurátz Ferencz és Baltik Frigyes ev. püspökök külön is ajánlják a prot. olvasó közönség figyelmébe. — A phylloxera által elpusztított szőlők rekonstruálása anyagilag, reméljük, helyreállítja a balatonmelléki pusztuló egyházakat is, és épen ezért nemcsak általános nemzeti, de speciális református szempontból is — a kettő közt különben sincs soha ellentét — örömmel üdvözöltük az 1896 : V. t.-czikket, mely dr. Darányi lgnácz földmivelésügyi miniszter messzekiható koncepcióinak egyike. A napokban vettük e törvényczikk végrehajtására vonatkozó emlékiratát dr. Vadnay Béla ügyvéd, veszprémmegyei világi aljegyzőnek, ki két szempontból fejez ki aggályokat a törvényjavaslat 10 éven belül végrehajthatósága iránt, mert számítása szerint a meglevő telepekről nem lehet elég ojtványt nyerni, a rigolozásra pedig nem lehet elég napszámost kapni. — A dolog érdeméhez szólni kívül áll lapunk hivatásának körén, de megemlítjük, hogy meglepett bennünket az a csodálattal teljes hang, melylyel dr. Vadnay földmivelésügyi miniszterünk működésének adózik, mert úgy tudjuk, hogy októberben egyike volt a kormányt leghevesebben támadóknak, s a néppárti színezetű gróf Zichy Vladimir legbuzgóbb hiveinek. Hogy azonban meglepetésünk ne soká tartson, arról gondoskodott Vadnay ur, mert néhány nappal az emlékirat -vétele után vettük a Veszprémi Hírlap mutatványszámát, mely lap 4 éven át nyílt néppárti orgánum volt, most azonban az „egyesült ellenzék“ hangzatos czime alatt csinál propagandát a néppárti eszméknek Vadnay Béla ur főszerkesztése alatt. írjunk ehhez még kommentárt is ?! — Az egyházkerületi jegyzőkönyv ügyében több oldalról intéztek hozzánk kérdést. A késedelmes megjelenésnek oka — úgy tudjuk — a zárószámadások kiszedésének nehézkességében, másrészt a jegyzőkönyv nagy terjedelmében van. Most már azonban a nyomtatás annyira haladt, hogy a jkv. e hó közepe táján valószínűleg szét lesz küldhető. — Sweiczi reformátusok Vasmegyében. A napi lapok is közölték annak idején, szept. havában, hogy Szt.Gotthárdon, e rohamosan fejlődő határszéli városkában egy consortium óragyárt állított fel, a melynek műnk ás mind sweicziuk és pedig reformátusok. — Velők híveink száma, kik Körmendhez vannak egyházi tekintetben csatolva, közel százra emelkedett. Maguk a sweicziek 62 lelket számlálnak, közülük 21 gyermek ; önálló hivatalnok és munkás 27, kik tehát ugyanennyi családot képviselnek. Híveink velők egyetértőleg most önálló leánygyülekezet alapításán fáradoznak, mely lelkes törekvésben, valamint a vallási hovatartozás tekintetében tájékozatlan sweicziak felvilágosítását illetőleg igen nagy érdem illeti meg ottani egyik buzgó egyháztagunkat Kazay Rezső dohánygyári igazgatót. A sweicziak legtöbbje németül is beszél, de szívesebben francziául. Immár leikészi működést is vettek igénybe. Deczember 18-án hívta magához az óragyári igazgató Fülöp József körmendi lelkészt keresztelés végett. Karácsony másnapján pedig a körmendi gyülekezet templomában kérte magára az egyházi áldást egy házasuló pár. A szertartás mindkét esetben német nyelven végeztetett; a keresztelésnél épen Árpád név szerepelt. De kilátás lehet franezia nyelven történő funkcziókra is. Nagyon kívánatos, hogy kerületünk, valamint a konvent is, ha ezen életrevaló missió pontunk segélyért zörget, meghallgassa, nem úgy mint a közelebbi években történt megindokolt, sürgető kérelmeket. Mert az ezutáni közönyösség már vétek számba megy. — Az özvegyi kegyelemév. A beregi ev. ref. egyházmegye múlt hó 17-én tartott gyűlésén hosszú és élénk vita utáu kimondta az özvegyi kegyelem év eltörlését s azt, hogy a papi özvegyek az elhalálozás után következő uj évig igényelhetik a papi jövedelmet, a lakást pedig az azután következő ápril hó 1-ig. — Az abauji egyházmegye a tiszáninneni egyházkerületi közgyűlésre azt a javaslatot terjesztette be, hogy az egyházmegyék esetleg a kerület a konvent vezetése mellett olyan alapot igyekezzenek minélelőbb teremteni, a melyből minden leikészi állomást nyert segédlelkész hivatalába iktatásakor első berendezésének fedezésére s háztartásának megkezdésére, eleve legalább 100, idővel pedig 300 frt vissza nem térítendő segítséget kapjon, hogy ne legyen kénytelen adósságokat csinálni, melyeknek nyűgéből sokan egész életükön át képtelenek kibontakozni. Az egyházkerület az indítványt véleményezés végett kiadta az egyházmegyéknek. — Vállyi János végrendelete. A napokban hirdették ki a fehérgyarmati járásbíróságnál Vállyi Jánosnak, a tiszántúli ref. egyház nemrég elhunyt főgondnokának a végrendeletét. A megboldodult főgondnok 2000—2000 irtot hagyományozott a debreczeni kollégiumnak és a majtisi kisded ev. ref. egyháznak, a pap, tanító és az egyháznak egyenlő élvezésére; 1000 frtot pedig a szatmári ev. ref. gimnáziumnak rendelt. Nevezetes pontja a végrendeletnek az is, hogy arra az esetre, ha Árpád fia törvényes jogutód nélkül halna el, a penyigei, vámosoroszi és csaholczi határokban fekvő birtokait szintén a debreczeni kollégium örökli oly feltétellel, hogy ezek jövedelme az általa már eddig készpénzben tett alapítványokkal mindaddig kezelendők s egy begyűjtendők, mig az összeg egy millió koronára növekedik. Ekkor aztán az alapítvány kamatai a debreczeni egyetem czéljaira fordítandók. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: dr. Antal Géza, Pápán, 1897. az ev. ref. főtanoda betűivel ny. Kis Tivadar.
