Dunántúli Protestáns Lap, 1896 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1896-03-22 / 12. szám
19» DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 192 K* r VEGYES KÖZLEMÉNYEK. — Gratulácziók: Lapunk mult számában közöltük számosaknak neveit, kik főtiszt. Antal Gábort püspökké választatásakor üdvözölték. A tudomásunkra jutott nevekből néhányat, mivel már csak lapzártakor jutottunk hozzá, térszüke miatt kénytelenek voltunk elhagyni. Ezeket tehát most közöljük: Veress Ede, Sebestyén Dávid tanár, Madár B.azső, Harmos Zoltán, Babai Kálmán, Parall Ferencz, Pőcze János, dr. Lőwi László, dr. Koritschoner Lipót, Szili Koltán, Mészáros Károly, Rébay Károly, Losonczi Ödön, Horváth Károly, Botka Jenő, Kacsót Lajos, Kőszeghy Józseí, Széki Géza, Bertha György, Kálmán Gyula. — Márczius 15. Szép és lélekemelő ünnepélyt rendezett a szabadság emléknapján főiskolánk ifjúsága. Az előző évek szokásához hiven, a városi színházban előadás volt a már közlött programmal; s a szinház zsúfolásig megtelt fényes közönséggel. S úgy a műsor, mint az előadás megfelelt a várakozásnak. Gyönyörűséggel hallgattuk az énekkar által bemutatott harczi indulót, a zenekar preciz játékát s a vegyes kar szép „Kossuth-indulóját.“ A szép siker büszkesége lehet Gátxj Zoltán főisk. énektanárunknak, ki még ezenkívül tehetséges tanítványainak hegedű és zongorajátékával ékesítette a műsort. Örömmel láttuk amaz ifjúi lelkesedést, mely az „Emlékbeszéd“, „Nemzeti dal“ és „Ezredik év“ előadását jellemezte, nem tévesztve hatását a közönség soraiban sem. — Előadás után bankett volt a Griff1 nagytermében, hol Faragó János, gimnáziumunk derék fiatal tanára tartott egy lelkesültségtöl áthatott, szépen kidolgozott alkalmi beszédet; a közönségmeg-megujuló tetszésnyilatkozata bizonyitá, hogy a nemes lelkesedés sugallta szép előadás fogékony szivekre talált. Az ünnepélyt szépen sikerült tánczmulatság követte, mely alkalommal felülfizettek : Antal Géza dr., Eled Károly, özv. Szilágyi Józsefné 2 — 2 irtot; Kis Tivadar, Lővy László dr., Pálffy Miklós 1—1 irtot ; N. N. 40 krt, Lipka Pál 30 krt. Fogadják a nemesszivü adakozók a képzötársulat elnökének és választmányának hálás köszönetét. — Megjelent: A „Protestáns Szemle“ ez évi 3-ik füzete a kővetkező érdekes tartalommal: I. Értekezések és tanulmányok : 1. Theologia természetfölöttiség nélkül. Szőts Farkas. 2. Séta a római katakombákban. Dr. Nagy Zsigmond. 3. Péter apostol. (Harmadik közi.) Dr. Erdős József. 4. A halhatatlansági eszme története. (Nyolczadik közi.) Paulik János. II. Egyházi szemle: a) Hazai egyházi élet. * * *, b) Külföldi egyházi élet p. f. Hl. Irodalmi szdmle : a) Hazai irodalom, b) Külföldi irodalom. — Gyászliir. Folyó hó 17-ikén temettük a főisk. tanári kar, az összes tanuló ifjúság s a városi közönség nagy részvéte mellett nt. Stettner Ignácz nyugalomba vonult lelkész urat, ki az 1837—8-ik tanévben mint főiskolánk egyik publikus praeczeptora először tanította a költészettant magyar nyelven s később mind lelkész nemes működésével, hazafias buzgóságával nemcsak gyülekezeteiben, Kis- és Nagy-Igmándon, s Nyárádon, hanem sokkal szélesebb körben is közelismerést vivott ki. Bővebb életrajzát e lap 1891-ik évfolyamának 42-ik számában közöltük 50 éves lelkészi jubileuma alkalmával. Gyermeke nem volt. Hozzátartozóitól kiadott gyászjelentése a következő : Özv. Scbirkhuber Józsefné szüh Körber Vilma maga, valamint leánya Laura, nemkülönben az összes rokonság nevében fájdalomtelt szivvel jelenti nagybátyjának, Stettner Ignácz nyugalomba vonult ev. ref. lelkész, egyház kerületi tanácsbiróuak, f. hó 15-én, életének 83-ik éviben, hosszas szenvedés után történt gyászos elhunytát. A boldogult földi maradványai f. hó 17-én délután 4 órakor fognak az ev. ref. egyh. szertartása szerint, az alsóvárosi sirkertben, örök nyugalomra tétetni. Áldott legyen a nemes szív emléke ! — Egy rokonszenves hang. A „Magyar Hirlap“ 20-iki számának vezérczikke a napi lapoknál szokatlan meleg hangon emlékszik meg a prot. papság nehéz anyagi helyzetéről s arról a törhetlen, lelkes munkásságról, melyet a haza és nemzet érdekében mindenkor kifejtett, és tanusit most is. Erősen hangoztatja, hogy az államnak elengedhetlen kötelessége segélyével minél előbb a csekély jövedelmében a stóla elvesztésével is károsított prot. papság támogatására sietni s valahára gondoskodni a 48-diki 20. t. ez. megvalósításáról. „Nem tesznek szegénységi fogadalmat — mondja a czikiró — a reformált hitfelekezetek papjai, sok közülök mégis oly szegény mint egy szerzetes. De mily szépen, méltóságosan viselik a szegénység rettenetes terhét, keresztyéni alázattal mintegy barát, de nem mint egy kolduló. A maguk látható nyomorúságából nem csinálnak kultuszt és nem vándorolnak vele, hogy mutogassák, csak tűrik, tűrik, a meddig tudják. — Illesse őket ezért is dicséreret és az állam tegye jóvá, a mi rosszat miveitek a mostoha viszonyok e jó és igaz magyar emberekkel.“ Bizony, elérkezett az ideje, hogy valami elhatározó lépés történjék lelkészeink anyagi állapotának rendezése tárgyában. SZERKESZTŐI ÜZENETEK. Ii. I£. <3r.-Vezeslv©iiy. Az elveszett számot megküldöttem. JP. K. N.-Szecse. Az érdekes czikket köszönettel vettük. Legközelebb jönni fog. L. Zs. Ács. A múlt évit még nem. A küldeményt nagyon köszönöm. ÜN". N. Tiszantu.li. A múlt számba elkésve érkezett. Zs. S. Mező-Órs. Részünkrő semmi veszedelem sem fenyegette a nagyt. urat. Egyszerű tévedés volt az egész. Laptulajdonos és felelős szerkesztő : NÉMETH ISTVÁN. Az előfizetési pénzek, megrendelések és reclamatiók BORSOS ISTVÁN főmunkatárs nevére czimzendők. Pápán, 1886. az ev. ref. főtanoüa betűivel ny. Kis Tivadar,
