Dunántúli Protestáns Lap, 1896 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1896-03-08 / 10. szám
151 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 152 A mi kevés szántóföldek voltának, csak kicsinyek, hatalmasul néki megszántották egyiket, kis darab réteket, most 8*dik ju.lii hatalmasul lekaszálták a jámborok, már nem tudjuk, ha a nemes vármegye tánácsából cselekedték-e ? avagy mások tanácsából, holott^ő kegyelmüknek itten sóba ekklézsiájuk nem volt, most már ily hatalmasságot cselekesznek ok nélkül. Az örökösök pedig igen nehezen engedik az országban másoknak az ő ősöktől maradott örökségüket ok nélkül, holott mikor ez világon minden nemzetek, ha várost, [falut szállottának meg, elsőben is a templom helyet és a parochiális ház helyet mérték s mérik ki, azután szántóföldet és réteket, és úgy osztják fel a községnek lakó helyeket. Ök is a jámborok megcsinálták a házat, adjon kiki a magáéból neki, a más örök jószágát ne huzza vonja erőszakos hatalommal ; ez pedig ország élő törvénye ellen vagyon. Yagynak pedig lutrána ekklézsiák, a hol laknak kálvinista emberek, de azért tanitót nem vittek be és az ekklézsia javait nem vonhatják el, mert nincs jussuk hozzá, őket nem illeti, így volna itt is. Példa Kővágó-Eörs, Kapolcs, Mencshely, Dörgicse s többek, mind laknak azokban a helyekben reformátusok, de nem inditnak ilyen helytelen zenebonát, mert nem lehet az örököst Kifosztani az ő igaz jószágából és őket nem is illeti. Ezeknek utána Isten éltesse nemes és nemzete s főbiró urunkat kivánatos jó egészzségben és hosszú életben, szivesen kivánjuk. Kelt Szentantalfán 1751. julius 15. Nemes nemzetes főbiró urunknak alázatos hivei Szentantalfai helvét hitvallásnak közönségesen : Pálfi János, Pálfi György, Szarka Péter, Horváth György, Kazi György, Varga György és többek.“ A főbiró már harmadnapra bölcs végzést hozott: „A mi ezen dolgot illeti, a mely vallás ennek előtte ezen ekklézsiának folytonos gyakorlásában volt, ennek utánna is, mind addig, valameddig ez a Tettes nemes vármegye előtt vagy törvényes úttal meg nem határoztatik, maradjon ; annyival is inkább, hogy azokból a katholika hiten levők nem részesültek, sőt a jó ügyesség és csendes rendnek megtartása továbbra is ajánltatik, hogy netalántán abból nagyobb tűz támadhatna, s nemes uraimék magokat mind személyükben, mind jószágukban kárositsák. Akinek mi jogtalansága vagyon: vagyon kinek kinek törvényes birája. Ez pedig a Tttes magistratus. Kisfalud 7751. julius 18. Dóczy Ferencz főbiró.“ Ez az egymásközt való izetlenkedés nem szűnt meg, pedig tanulhattak velna a szemük előtt történt szomorú példákból. Biró Márton veszprémi püspök elkezdte már ekkor a protestánsok üldözését. Litér, Csopak 1751-ben megfosztatott szabad vallás gyakorlatától, s az a Biró Márton, aki 1749-ben a veszprémi egyházmegye esperesét Deáki István felső-örsi lelkészt elűzte, a templomot elfoglalta, aki hiressó tette magát a magyarhazában a protestánsokon elkövetett dühöngéseivel: sorra vette egyházainkat és templomaikat, ha felszólitására át nem adták, erőszakkal elfoglalta. Az Antalfa mellett levő Csicsó .határának egy része a veszprémi r. kath. püspöké volt, jóllehet lakosai között sok köznemes volt. Mikor Biró Márton ezekre is kivetette a hálót, s templomukat elakarta foglalni, egyező akarattal ellene mondottak ezen erőszaknak, a következő levelükben : „Anno 1753. 17 és 19. marcii. A midőn inhibeáltattunk Tisztelendő Tekintetes deputatus urak és kegyelmes urunk 0 Excellentiája N. és vitézlő Tiszturaink által a templomunk kulcsának assignalására, mi nem egy vagy két három ember akarattyával, hanem közönséges akaratból az elsőtől fogva az utolsóig, a kincsintői fogva a nagyobbikig egyenlő megegyezett akarattal, valamint akkor szóval, úgy most levelünk által is azon feleletünk vagyon, hogy addig semmiképen nem assignáljuk, hanem tartjuk magunkat a Felséges udvar kegyelmes resulutiójához, melynek valóságos ereje mind nagyságtok, mind kegyelmetek előtt nyilván vagyon. Signatum Csicsó anno ut supra 26. martii: Eöregh bíró nemes Sebestyén Ferencz, esküttek ns. Nyirő János, ns. Somody Mihály, ns. Balogh István, ns. Somody András, ns. Sebestyén György, ns. Szalay Mihály, ns. Somody János, Tóth Márton, Király Márton, ns. Szalay Mihály, ns. Csek István.“ De nem sokra mentek tiltakozásukkal, mert mint a veszprémi egyházmegye levéltárában levő 1775. évi összeirásból olvastam, „a csicsói helv. hitvallásuaknak ember emlékezetét meghaladó időktől fogva volt szabad vallásgyakorlata ez előtt körülbelül 20 esztendőkkel úgy találtatott, hogy az akkori veszprémi püspök ur Biró Márton, mivel a templomot a helv. confession levők oda nem engedték, a lakosokon, mint árendásokon kiadott, házaikat, irtásaikat megbecsültetvén, árukat megadta, ott meg nem tartotta, el kellett azért szegényeknek osztani, és a templomot ott kellett hagyni.“ (Folyt, köv.) Thury Etele. Megnyugtatás! Lapunk több számában a lelkészi javadalmak helytelen és szabálytalan összeírása ellen emel panaszt az olvasó közönség előtt Sz. J. barátom! Különösen két esetre hivatkozik, hol az össze író ügynökök közül az egyik túlszámit, a másik leszámít, egyik is másik is bizonyos reménység fejében. És mert az egyik esetnél személyem is szerepel, a mennyiben a balhási papi jövedelem kiszámításánál tényező voltam : kénytelen vagyok a balhási és szomajomi adatok megkeresése által Szabó János megnyugtatására ide jegyezni a tel- és leszámítást, a miről ő csak hallott. Balhási lelkész javadalma: 1. Természetbeni lakás és kert értéke 240 k. — fi.lL 3. JDijlevél szerint készpénz 47 k 60 „ föld értéke 402 k. — „ termény értéke 1065 k. 27 „ 3. Szolgálmányok értéke 40 k. — „ 4. Stóla az anyakönyvekkel együtt 50 k. — „ Tőle kamat 61 k — „ Levonás adóra 50 k. _____ Marad összes érték 1855 k. 87 fill.
