Dunántúli Protestáns Lap – 7. évfolyam – 1896.

I. Vezérczikkek és értekezések - Régiségek. Adatok a szentantalfai reform. egyház történetéhez. Thury Etele

S miután a számvevőség kijelentette, hogy a kért segély födözetet talál, többek pártoló fölszólalására, külö­nösen pedig Konkoly Th. Béla r.-komáromi főgondnok meleghangú támogatására az 1895 -96. évre is megadta a közgyűlés Pápának a kért segélyt. A páros viaskodás Komárom és Pápa között igy a lovagiasság minden szabályának eleget téve, elintéztetett, meg nem sérült senki. Ez előzmények után a elek egy­másnak kezet nyújtva kibékültek. Ez előzmények után ime küszöbön az 1896—97. tan­év,— tehát Ill-ik próba év, és sem Pápa, sem Komárom részéről semmi hang, semmi mozgalom ; sem igazgató tanács előtt, sem egyházi lapunkban; csak hirek szállingóznak. Méltán kérdezhetjük hát: „meghalt-e a leányzó, avagy csak aluszikKimerült-e az érdekeltség, lankadt-e buz­galma, hite, vagy tán már babérjain tart pihenőt? Mindenik korán volna. Az 1895—96. iskolai évben, a pápai internátusi nö­vendékek száma az előző évihez megkétszereződött. Ha kellő idóben nyernek értesítést a szülők, valószínű, hogy az 1896—97 iskolai évre ismét kétszereződik a létszám s az 1897—98-ra már ki is fog nőni saruiból, mostani he­lyiségéből, de a helyiség bérleti évszáma is leforog. Serkenj föl hát te ki aluszol; internátusi igazgató­ság! Ne várd a szept. 12-ki kerületi gyűlést, hanem szá­molj be az egyházkerület közönségének az 1896—97-ik év kilátásairól. Mi ugy tudjuk, hogy az egyház újabb elhatározása nyomán a komáromi kollégiumi épület polgári fiu iskola czéljaira lesz állandóan igénybe véve a város és bérbe adva az egyház által. A komáromi felsőbb leány internátus eszméjével te­hát fölhagyott, — szakított a komáromi egyház. Bebizonyul tehát itt is, hogy a gondviselés, mely az események logikájában mutatkozik, — bölcsebb az emberek bölcseségénél. Ha nem képes az egyházkerület, — pedig látjuk hogy nem képes két helyen is tartani fönn felsőbb leány­iskolát, sőt önállót egyelőre még egyet sem: minden in­dok azt követeli, hogy az az egy, a mely az egyházke­rület firmája alatt áll, lehetőleg a kerület központján (ez Pápa) s minden esetre ott tzerveztessék és tartassék fenn, a hol az egyházkerület egyéb tanintézetei állanak, hogy egy­mást segíthessék ; „az erősb az erőtlent gyámolithassa." Hiszen ehez az indokok oly nyilván valók, hogy még a gyengébbek kedvéért sem szükséges szólani róluk. Félre tehát fontolgatással, a kishitüsködéssel, a böl­cselkedéssel, mely halála a tettnek. Itt az ideje, hogy tegyünk, hogy az elhatározás ma­gaslatára férfiasan fölemelkedjék immár a kerület. Fő­gimnáziumával, hála fógondnokunk és főiskolai gondnoka­ink bölcsességük, befolyásuk és fáradozásuknak, rend­ben van kerületünk; theol. akadémiájának népessége a többi theol. akadémiák népességével arányban áll; népis­kolai tanítóink kiképezhetésének érdeke a Pápán létesí­tendő s legközelébb megnyíló állami fitanitó képezdével biztosítva van. A város már megvette a telket, majdnem a mostani női internátusunkkal szemben, az állam által közelebb Pápán fölépítendő polgári felsőbb leánjiskola helyiségeül is. A komáromi egyház fölismerte, tudatára ébredt an­nak, hogy neki közelebbi, sőt közvetlen érdekét van hi­vatva szolgálni a kollégiumi épület, mintha a kerületnek oly czéljá^a engedi át, a mi az ő helyi érdekét nem szol­gálja, neki sem közvetve, sem közvetlen hasznot nem nyújt; de sőt saját érdekét sértené, czéljait hátráltatná az épület átadása, a nélkül, hogy az egyházkerületnek is reális szolgálatot tenne átadásával. Nem versenytársa tehát, ha jól tudjuk, ez íigybeu sem Sparta (Komárom) az egyházkerület Athenéjének. Eljött tehát ideje annak, hogy most már ne pápai, ha­nem az egyházkerületnek pápai női internátusáról beszél­jünk és beszéljünk higgadtan, komolyan, térfiasan s ver­sengés nélkül. Keresse föl a pápai érdekeltség mindenek előtt főt. László J. tb. főisk. gondnokot, a kerületi nőnövelde aty­ját, kit az események s a Pápa mellett ez ügyben is többször nyilatkozott közhangulat bizonyosan meggyőztek már arról, hogy a felsőbb kerületi nőnöveldének Pápán van a helye, hogy emelje föl ő szavának hatalmát, ne­vének súlyát az immár ugy is verseny nélkül álló pápai kerületi internátus érdekében, hogy szép eszméjét, mely­ért annyit tett s áldozott, még^életében megvalósulva láthassa és láthassuk. Keresse föl az érdekeltség főtiszt, püspök urat, a kié a praktikus eszme, hogy mig önálló növelaét nem te­remthetünk, kisértsük meg polgári leányiskolával kapcso­latos internátus utján segíteni a halaszthatlan életszük­leten. Keresse föl főgondnok ur Ő Nagyméltóságát, kinek ker. tanintézeteink emelkedése körül annyi érdeme van és főiskolai gondnokainkat, akik meggyőződve az adott viszonyok között a teendőkről, bizonynyal nem kisebb buz­galmat és jóakaratot fognak tanúsítani immár a Pápán elhelyezendő női internátus mellett, mint tanúsítottak az előbbi viszonyok között, a komáromi iránt. És megfogják látni önök és megfogja látni a kerü­let, hogy nem annyira áldozat és új áldozat szükséges ahhoz, hogy föllendüljön a női internátus s egykor tán az önálló nőnövelde, mint ügybuzgalom és bölcs, tevékeny vezérlet az önök s az igazgatóság részéről; mert sokszor igaz volt már nagy dologban is és igaz lesz mindörökké, hogy: „accidit in pucnto, quod non speratur in anno! Mert nem a gyorsaké a futás és nem az erőseké a diadal. Isten az a ki ad előmenetelt. Csak bátran előre tehát pápai internátusi igazgató­ság a kerületi internátusig! KÖRMEKDY, S. Régiségek. Adatok a szentaiitalfai ref. egyház történetéhez. 7. Gondol Zsigmond 1767—1768. Született 1741-ben Zalacskán, Zemplén vármegyében. Tanult Sárospatakon 6 esz­tendeig, innen Miskolczra ment, hol szinte 6 esztendeig tanult/ majd Debreczenben 4 évi tanulása után iskolai pályáját elvé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom