Dunántúli Protestáns Lap, 1896 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1896-07-05 / 27. szám
429 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 430 protestáns felekezet fogadta el egyhangúlag s így küszöbön áll a nagy egyesült reformált egyház megalakulása. A 12 pontból álló tervezet szerint mindegyik denominatio megtartja eddigi jellemét s teljes hatalommal intézkedik minden belső ügyeiben. Alakítanak azonban egy közös egyházi főtanácsot, a Föderal Koncil-t, melybe mindegyik felekezet 4 egyházi és 4 világi tagot küld. E főegyháztanács hatalma és szerepe azonban nagyon platonikus, mert az egyes alkotó tagok belügyeibe egyáltalán nem avatkozhatik, hanem inkább csak az egyesült egyházak külső képviseltetésére szolgál s a reformált irányú evangelizáczió munkájának hathatósabb vitelére és irányzására bir majd hatalommal. De még ez az egyesülés is nagy előuy az eddigi szakadozottság helyett. Különben a Föderal Kondinak meg van adva a jog, hogy ezen mostani alkotmányt bővitheti: de ehhez az alkotó tagok egyhangú hozzájárulása szükséges. Az észak-amerikai református egyház is, mint a többi amerikai protestáns egyházak, nagy lelkesedéssel és áldozatkészséggel fáradozik a pogány népek megtérítésén. Mostanában jelent meg 6-ik értesítője a pogány ok közt folytatott missziójáról, mely három évi cyklusról számol be, t. i. 1893 május 1-től 1896 ápr. 30-ig. Különösen biztató a japánok közt megindított működése, melynek képét a következő számok tüntetik fel: Van Japánban 12 organizált egyháza, melyek közül 5 maga-magát fenntartja. A lelkészállomások száma 41 ; az egyháztagoké a múlt évben 1842 volt. Felvettek más egyházakból 38 lelket, megkereszteltetett .235. áz egyháztagok jelenlegi száma 1960. Van egy leányiskola 58 tanulóval, 27 vasárnapi iskola 1063 tanulóval, egy fiú iskola 134 tanulóval, egy theologiai seminarium 26 növendékkel. Van 9 benszülött japán lelkészük s 18 még fel nem avatott lelkész, 2 könyvárus, 5 bibliaáruló asszony. E három év alatt 91 ezer dollár adomány folyt be a japán misszió támogatására ; magok a japán reformátusok pedig 2528 dollárt adakoztak jótékony czélokra. Borsos István. VEGYES KÖZLEMÉNYEK. — Évzáró ünnepély. A pápai egyházkerületileg segélyezett ev. ref. leánynövelde múlt hó 24-én reggel 8 órakor az intézet helyiségében évzáró ünnepélyt tartott a következő programmal : 1. Egyházi ének. 2. Miatyánk (Szavalat). Reviczkytől. 3. Német beszélgetés. 4. Német költemények szavalása. 5. Néhány zongora-gyakorlat. 6. Német világi ének. 7. Honleány. (Szavalat.) Rudnyánszkytól. 8. Német ének és imádság. Végül tek. Baráth Ferencz ur tartott bezáró beszédet. — „Magyar Tanítók Ferencz József-Háza“ ideiglenes igazgatótanácsának a II. Országos és Egyetemes Tanügyi kongresszus elé terjesztett javaslata. 1. A magyar közoktatásügy terén működő egyének, testületek és egyesületek szövetkeznek, hogy „Magyar Tanítók Ferencz József-Háza" czimen, a fő- és székvárosban egy emberbaráti és közmivelődési országos intézetet hozzanak létre és tartsanak fenn. 2. Az intézet rendeltetése hármas irányú s ennek megfelelőleg az intézet hármas tagozatú. — I. Első tagozat a „Tanulók Otthona“, melynek czélja az, hogy magyarországi óvók, tanítók, tanároknak, esetleg (erre a ezélra tett külön alapítványokon) közigazgatási tisztviselőknek azon fiai részére, kik egyetemet, vagy olyan felső szakiskolákat látogatnak, a melyekben a felvétel feltétele középiskolai érettségi bizonyítvány vagy ezzel egyenlő rangú végbizonyítvány (oklevél), tisztes együttélésben megadja úgy az erkölcsi, mint az anyagi feltételeket tanulmányaiknak sikeres bevégzésére. — II. Második tagozat az „Egyesületek Otthona," melynek czélja az, hogy a helyi hivatalos tantestületeknek és azon szabad (helyi vagy országos) egyesületeknek, melyek a közoktatás ügyét szolgálják s a szövetkezetbe legalább 5 évre belépnek s melyeknek székhelyük Budapesten van : egyesületi ügyeik vitelére állandó hivatalos helyiséget s időről időre tartani szokott tanácskozásaik alkalmára megfelelő üléstermeket bocsásson rendelkezésükre. III. Harmadik tagozat a „Tanítók Kaszinója,“ melynek czélja megadni az alkalmat és eszközöket arra nézve, hogy a magyar közoktatásügy terén működő egyének között társadalmi összeköttetés is létesülhessen, s ez által erősbödjék az összetartás érzete s ez utón meg legyenek óvhatok a közoktatásügy terén működők társadalmi érdekei. — További czélja az, hogy vidéki tagjainak a fő- és székvárosban való tartózkodásuk idejére a lehetőség szerint kedvezményes áron lakásról, élelmezésről gondoskodjék, sőt egyéb kedvezményeket is kieszközöljön. — Az esetben, ha a II. Országos és Egyetemes Tanügyi Kongreszszus az előbbi pontokban foglaltakat magáévá teszi, javasolja az ideiglenes igazgató-tanács a következőket: 1. Küldjön ki a kongresszus egy 30 tagú bizottságot megfelelő tisztikarral a Magyar Tanítók Ferencz József-Háza szervezeti szabályzatának elkészítésére. 2. Adja utasításul ezen bizottságnak, hogy az elkészítendő szervezeti szabályzatban a) az I—III pontokban említett hármas tagozódást vegye alapul; b) gondoskodjék arról, hogy a hármas tagozatnak megfelelőleg három önálló igazgatótanács s tisztikar alakítása kifejezést nyerjen; c) világosan megállapitandók mindennemű tagsági illetékek s a tagsági viszonyból folyó jogok és kötelességek; d) a szervezeti szabályzatban biztosítandó az a jog, hogy tekintettel a létszámra s az anyagi situatióra és a helyi neveltetési körülményekre, a Magyarországi Tanítók Ferencz József-Házában lakó tanuló ifjak 60%-a mindig az 1868- iki XXXVIII. törvényczikkben népoktatási intézetek keretébe sorozott iskolák (elemi, polgári, felsőbb népiskolák, tanítóképzők) tanítóinak (tanárainak), tanítónőinek, az óvóknak s a népiskolai tanfelűgyelőségek alkalmazottjainak gyermekei; 30%-a mindig középiskolai vagy egyetemi (főisk. és evvel egyenlő rangú magasabb szakiskolai tanárok (tanítónők) gyermekei legyenek. Testületek, hatóságok, vagy magánosok által tett alapítványokon nem tanító vagy nem tanár gyermeke legfeljebb 10% lehet.— Ugyanezen arány áll az összes jótétemények megoszlására nézve, e) A magas kormány felügyeleti joga az alapszabályzatban kifejezést találjon. 3. Mondja ki a kongresszus, hogy azon kérelemmel fordul a törvényhozáshoz,
