Dunántúli Protestáns Lap, 1896 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1896-05-17 / 20. szám

307

DUNÁNTÚL J PROTESTÁNS LAP

308

gondolva, felkiálthatott a költő: Isten csodája, hogy még áll hazánk !“ . . . mi is visszatekintve egyházunk szenvedések és küzdelmekben gazdag vértanúi múltjára — ép oly joggal sóhajthatjuk : Isten csodája, hogy még áll ezen mi győri ref. egyházunk !“ Rakjuk azért körül most e mi kedves és drága kis szigetünk partjait őseinktől öröklött hithüségitnk, buzgóságuuk és áldozatké zségüuk gránitköveivel, hogy bizton daczolhasson az a legerősebb hullámveréssel is. Építsünk e kövekből hajlékot az Urnák, melyben az Isten-, haza- és emberszeretet magyar igéi soha nem liamvadő veszta-lángként világoljanak előttünk s az utánunk következő nsmzedékek után !

Isten, magyarok Istene, Atyánk a Jézus Krisztus által! ki eddig megtartottad és megáldottad: tartsd és áldd meg ezután is az idők végezetéig hazánkat, nemzetünket, királyunkat, magyar anyaszentegyházunkat s benne a mi győri gyülekezetünket! Amen.

Szabó Zsigmond,

ev. ref. lelkész.

Régiségek.

Adatok a szentantalfai ref. egyház történetéhez.

Ötödik tanú nemes Pálffy Pál, református, ugyan ide való lakos, körülbelül 42-éves, az 1-ső kérdésre letett hite után vallja a tanú, hogy a kérdéses mind a két rendbeli szántóföldeket a kálvinisták, az előtt erdő lóvén irtogatták, azok között a tanú is prédikátoruk számára. Úgy szintén a 2-dikra, hogy a kérdéses mind a két rendbeli réteket is, egyiket Somodi, másikat pedig Szarka familia — kik az előtt békességesen birták a most mondott réteket — eugedelmükbői rész szerint tisztogatták a tanúnak segitsógével is, prédikátoruk számára, rósz szerint a fent nevezett familiák által engedtetett prédikátoruknak. Azt is a 3-dikra hite szerint vallja, hogy a kérdésben megnevezett eklézsia szőlőt maga is ‘segítette több kálvinistákkal együtt plántálni prédikátoruk számára. A 4-dikre, mint az előtte való tanú.

Hatodik tanú Porga István Veszprém vármegyei Nagy-Vázsony mező városi lakos, református, körülbelül 73 éves, az 1. 2. kérdésről nem tud semmit, hanem a 3-ikra. A tanúnak is a mocsári hegyen leven szőlője, tapasztalta s tudja, hogy a kérdéses szőlőt antaltai kálvinisták plántálták, termését prédikátoruk számára meg is szedték s pinczóje nem lévén, egy Ízben ugyan a tanú szomszédjának pinczéjóbe vitték prédikátoruknak ott termett borát, *z előtt is öreg szőlő lévén, a termése prédikátoruké volt. — A 4-dikre. Letett hite u'án vallja a tanú, hogy a kérdéses kertet gyöpül fogták fel az antalfai kálvinisták, s azt bekerítvén, egy részét feltörték, egy részét kaszálónak hagyták, egy részére prédikátor és mester házat építettek ; az előtt pedig, hogy az parochiális [fundusnak nem tartatott, onnan tudja a tanú, mivel a parochialis ház az előtt a templom mellett volt, ért is a tanú prédikátort benne Rátkai Mihály nevűt, ez előtt mintegy 60 esztendővel.

Hetedik tanú. Boros Pál, antalfai lakos, ágostai

hitvallású, körülbelül 60 éves, az 1-sö kérdésre. A tanú antalfai helységben születésétől fogva lakván, tapasztalta s tudja, hogy a kérdéses szőlőhelyben levő szántóföldnek nagyobb részét, — Bánfán Sólyom familia malma előtt való dűlőben levő szántóföldet pedig egészen, antalfai kálvinisták berekből irtották ki prédikátoruk számára ; nemkülönben a 2-dikra hite szerint vallia, hogy a kérdéses korpás-hidai rétnek is nagy darabját, a Domokosban levő rótecskót pedig Szarka familia engedőiméből hogy irtották ás tisztogatták sokszor nevezett antalfai kálvinisták onnan tudja a tanú, mivel ezelőtt 40 esztendőkkel néhai Szarka Mihálytól hallotta, hogy az ő elei adták s engedték volna a kérdéses rótecskót berekből kivágattatni s tisztogattatni kálvinista prédikátor számára. Azt is a 3-dikra hite szerint vallja, hogy a mocsári hegyen levő szőlőt sokszor említett kálvinisták plántálták. A 4-dikre. Azt is vallja, hogy a kérdéses kertet a kálvinisták fogták föl gyöpül s azt bekerítvén egy részét feltörték, egy részét kaszálónak hagyták, a prédikátor házát pedig ugyan a kálvinisták újították mester házzal együtt.

Nyolczadik tanú Molnár Ágoston, a Zalavármegyei Ságh pusztán molnár, ágostai hitvallású, körülbelül 56 éves. Az 1-röl nem tud semmit, hanem a 2-ról a tanú ez előtt mintegy 27 esztendőkkel a bánfai malomban molnár leven, jelen volt, a midőn a kérdéses korpáshidai, bánfai malomnak szomszédságában levő rétet Somodi familia által adta a kálvinista prédikátor számára jó akaratból, a mit is el megyekőveztetett a tanú láttára, annak egy darab része már rét, más darab része pedig berekből álló lévén, ugyan az antalfai kálvinisták irtották ki, ez előtt pedig Somodi familia bírta békessógesen. A 4-dikre, tudja a tanú, hogy a parochián belevő kertet gyöpül fogták fel a kálvinisták s Ők kerítették be, egy részét feltörték, egy részét pedig kaszálónak hagyták.

Kilenczedik tanú, nemes Csőkör Mihály, antalfai lakos, ágostai hitvallású, 52 éves. Az első kérdésre. A tanú ez előtt 50 esztendőktől, úgy mint gyermekkorától fogva mind e koráig antalfai helységben lakván, tapasztalta s tudja, hogy a szőlőhelyben a kérdéses egy hold földnek mintegy felét a tanú láttára, — a Bánfán levő kérdéses földet pedig egészen antalfai kálvinisták irtogatták prédikátoruk számára ; hasonlóképpen a 2- dikra tudja, hogy a kérdéses korpás-hidai rétnek egy darabját úgy irtották ki, egy darabját pedig mint tiszta rétet engedte által a kálvinista prédikátornak Somodi János, kinek is édes attya a tanúnak ipa volt; a kérdésben kitett Domokosban levő rótecskónek nagyobb részét hogy Szarka familia engedelméből irtogatták és tisztogatták sokszor nevezett antalfai kálvinisták, innen kitetszik, mivel a mellett senkinek sincs rétje Szarka famílián kivül; néhai Szarka Mihálytól hallotta is a tanú ez előtt mintegy 40 esztendővel, hogy ő engedte volna azon rótecskót prédikátoruknak; azt is a 3-dikra hite szerint vallja a tanú, hogy a mocsári hegyen levő eklézsia szőlőt nevezett antalfai kálvinisták plántálták