Dunántúli Protestáns Lap, 1896 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1896-05-17 / 20. szám
309 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. az előtt öreg szőlő levéli. A 3-dikra. Vallja azt is, hogy a kérdéses kertet gyöpül fogták föl s elkerítették, rész szerint kaszálónak hagyván, egy részére pedig prédikátor és mester házat építettek a kálvinisták, lutheránusok és pápisták segítségével. A kihallgatott kilencz tanú vallomása lényegében megegyez abban, hogy a református lelkész által haszonélvezett ingatlanok nagyobb részét a Somodi és Szarka família adományozta. Igazságukat a helytartó tanács is elismerte s fundusaikat használatukban meghagyta. Adataink hallgatnak azon dologról, a melyért a királyi felség elé viszik ügyüket; a folyamodványon hiányzik az évszám, de minden valószinüség szerint ezen időből való a Mária Teréziához lelkész és tanító tarthatásért benyújtott kérvényük, mely mivel ezen kérdéses földekre is vet némi világosságot, egész terjedelmében ide irom magyar fordítását.“ „Felséges Császári és Apostoli Királynő! Természet szerint kegyelmes Asszonyunk ! Ha szintén még most is fájdalmaeak azok a sebek, és Felségednek jó orvosló kezeit várják, melyek 1768- dik esztendőben, vallásunknak közönséges gyakorlásától, prédikátorunktól és mesterünktől megfosztatván, mi rajtunk estenek: mindazonáltal a Tekintetes nemes vármegye ezen felül még más büntetéssel is igyekezik megbüntetni, sőt már tiszti keresetet is támasztott ellenünk azon földeink iránt, a melyeket engedelmünkből birtanak prédikátorunk és mesterünk, s mint végzéséből kitűnik, azt ítélte, hogy tőlünk elvétessenek, és félő is, hogy mindjárt az első törvényben el veszi. Kegyelmes Asszonyunk ! Éppen nem láthatjuk által, honnan vett a vármegye arra alkalmat, hogy semmi királyi kegyelmes rendelés nem lévén e felől, mégis magától azt cselekedje, hogy kérdést indítson, annyival inkább hogy perrel ellene támadjon és tőlünk el vétetni Ítélje. Felségednek kegyelmes parancsolatai, melyek a mi dolgunkba a vármegyén kihirdettettek, éppen arról hallgatnak. Mert az első parancsolat, a mely 1768. január havában kelt, csak azt adja elő, hogy a mi vallásunk gyakorlása tiltassék meg, A másik pedig, mely 1796 augusztus havában hirdettetett ki, mint a mely az ágostai hitvalláson levő közbírtokosok által megígért fundu_ sokat illette, mi reánk nem tartozik, annyival inkább mivel ott világosan ki van mondva, hogy „azok a fundusok, melyeket — a mint a szavak vannak — a nein katholikusok vagy magok adtanak, vagy pénzen vettenek és arra fordították: azok és az olyanok a nem ktaholikusoké maradjanak és azoknál hagyják meg.“ Már pedig azokat a fundusokat, a melyeket prédikátorunk és mesterünk birtanak, részint magunk szereztük és irtottuk, részint a mi eleink adták, a mint a vizsgálatból nagyobb részt ki tűnik. (Folyt, köv.) Thury Etele. 310 A pápai ref. főiskola millenniumi ünnepe. Hazafias lelkesedés szava haugzik most mindenfelé e hazában, hol csak magyarok laknak. A haza fiúi érzés kegyelettel emelte a múltak emlékein lelkesedni tudó szivekben Magyarország évezredes fennállásának emlékét ünneppé. Az ország fő- és székvárosa és a többi városok, falvak, testületek, körök, iskolák együttesen és egyenként igyekeznek tőlük kitelhetően kifejezést adni lelkesültségiiknek, nemzeti érzelmeik és lángoló honszeret etüknek, tudva azt, hogy a nemzeti érzület erős megnyilatkozása s a múltak emlékein lelkesedni tudó honszerei et egyszersmind a jövőnek is záloga. Ezeréves múltúnk emléke megünneplésével a hazaszeretetnek adott kifejezést e hó 9-én a pápai reform, főiskola tanári kara és ifjúsága is, midőn a főiskolai épületben ünnepelni össze jött. Az ünneplés a reform, templomban hálaadó könyörgéssel kezdődött, hová az ifjúság és tanári kar az újiskolai épületből szép rendben zászlókkal és nemzeti szinü jelvényekkel díszítve örömérzéssel vonult fel. A templomban Kis József theologiai tanár mondott szép, megható és felemelő alkalmi imát. A templomból ugyanazon renddel ismét az új iskolai épületbe ment az ünneplő sereg, kisérve az ünnepélyre törekvő lelkes közönség által, hol a szépen feldíszített tornaterem zsúfolásig megtelt díszes közönséggel. Az ünnepélyt Dr. Horváth József közigazgató nyitotta meg nagyon tartalmas beszéddel, mit e lap már közölt is. Azután Kis Ernő főgymn. igazgató tartott alkalmi felolvasást s benne élvezetes kidolgozásban mutatott rá a hazát foglaló ősöknek a honfoglalás nehéz munkájában átélt, vagy mondhatjuk inkább átszenvedett bátor tetteikre, kalandjaikra, miért a köztetszés hatalmas éljennel jutalmazta meg, — Majd — Csomasz Dezső papnövendék szavalta el a nála megszokott ügyességgel Lampérth Gézának egyik alkalmi hazafias költeményét. Taps és elismerés jutalmazta őt is. Az ünnepély kezdetén és végén a főiskola ének- és zenekara adta elő kitűnő vezetőjük Gáthy Zollán tanár közreműködésével a Hymnust, Szózatot és több hazafias dalt. Örömtől ragyogtak az arczok, a róluk leolvasható lelkesíiltség mutatta, hogy az öröm szívből .származott. Este a főiskolai ifjúság Faragó János főgymn. tanár vezetése mellett fáklyás körmenetet rendezett. A menet a Széchenyi —térről katonás rendben pont 8 órakor indult kis a főutczán fel-felhangzó éljenzés közt haladt a nagy templomig, hol a templomot megkerülve a főtéren az ifjúság szeretett tanára és vezetője Faragó János tartott igazán lelkesítő, tartalmas hazafias beszédet, hangsúlyozva benne, hogy a tanárnak nemcsak tanítani kell az ifjúságot, hanem főként hazafiasságra nevelni is. A tudományok mellett különösen fejleszteni kell a fogékony lelkekben a hazafias szeretetet, mert csak úgy lehet méltó e nemzedék dicső őseihez. Szűnni nem akaró lelkes éljenzés tört fel gyakran ez őszinte szavakra. Majd ismét visszavonult a menet a Szécsényi-térre, hol Csomasz Dezső lelkesítette még egyszer ifjú társait és a közönséget hazafias szavallattal. Onnét azután szét-20*
