Dunántúli Protestáns Lap, 1896 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1896-04-19 / 16. szám
** r VEGYES KÖZLEMÉNYEK. 253 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP.___________- __________ 254 el Gamiaja van, a közepén evő kuttal, Haneíiyevel és minden dísze pl. az Amr mecsetnek a mindenünnen összehordott márvány oszlopban van, addig a Mohamed Ali mecset nagyon fényes, egészen alabastromból van és csak ott van másféle anjmg használva, hol márvány van alkalmazva, pl. a sanctuarium oszlopainál, a belső falburkolatnál; ennek udvara nem nagyobb mint belső része. Mint minden arab moscheerban, úgy a Hasszán szultánéban is ott van épittetőjének sírja és felette van a kupola; azonkívül a kiblának nevezett vakablakszerü bemélyedés a fal délkeleti részén a mekkai irány jelzésére, a magas mimbár — vagy is szószék, a kursi — a kikiáltó magas állványa, honnan hangosan ismétlik a főpap szavait, hogy a sorokban térdelő és hajlongó hívők nagy tömege is hallja. A moschee legbelsejének alja drága szőnyegekkel, kilyebb eső része gyékényekkel van beterítve. Ezért nem szabad máskép bemenni, mint vagy csak harisnyában vagy sárga-veres kordovány papucsot huzva a czipő felébe. Érdekes látványt nyújthat a templom belseje, mikor a hívők betöltik és esti imádkozáskor a számtalan lecsüngő lámpa meg van gyújtva. De ezt nem élvezhettük, mert idegeneknek akkor bemenni meg van tiltva ugyannyira, hogy még eszünkbe se jutott elmenni. A várban levő Mohamed Ali mecsetet a konstantinápolyi Nuri Osmaniye moschee mintájára készíttette a mostani uralkodó kedive család alapitója, 1824—37 épült, csak Said basa alatt fejeződött be. Kívülről és belülről is nagyon szép, különösen a márványoszlopok belsejében és a magas karzatok az idegen hatalmak követei számára. Érdekesek minarettjei, melyek karcsún emelkednek a magasba és az építészet remekei. Az Amr moschee O-Kairóban van, a régi Fosztat-ban, mely kezdetben a vezéri sátor helyébe épült igénytelen épület volt, de később kibővült, megnagyobbodott és az egyiptomi arab tudománynak otthona- egyeteme lett, még midőn az El-Azhar eg^yetemet nem alapították volt. Ez a keresztyén és mohamedán világ vallási érintkezési helyének mondható, a mennyiben ez az egyetlen mecset, hol nagyobb veszélyek idejében együtt imádkoztak az arabok a keresztyénekkel és zsidókkal, pl. mikor a Nílus nem akarta a kellő magasságot elérni. Ebben a moschee-ban egykor annyi márvány oszlop volt, hogy azoknak a száma egygyel meghaladta az évnapjainak számát, mert 366 oszlop volt benne. A délkeleti oldalon a kibla és mimbar mellett van egy márvány oszlop, melyen Mohamed neve olvasható, anélkül hogy fel volna Írva, vagy ki volna vésve, valószínűleg tompa ütések folytán keletkeztek a betűk. Erről az oszlopról az a mese van, hogy Mohamed küldte Mekkából és pedig úgy, hogy miután többszöri felszólításra az oszlop nem mozdult helyéből, a próféta reá ütött korbácsával és akkor az oszlop nyilsebesen átrepült Fosztatba, oda hová parancsolva volt. A korbácsütés nyomai hosszú repedések alakjában ma is láthatok. Itt van az erény próba is, vagyis az igazak két oszlopa, melyek között a ki át fér, az igaz ember, és nem terheli semmi vétek. (Folyt, köv.) Barcsi József. — Követendő példa! A madi ev. ref. egyház buzgó hívei szépen készülnek megünnepelni a millenniumot, mert rövid ott léte alatt jól működő s szép tevékenységet mutató lelkészük kezdeményezésére lelkesen ‘ elhatározták, hogy imaházukhoz megfelelő díszes tornyot emelnek, mely ez év őszén fog felavattatni. — Az építési költséget részint közadakozásból, részint önmaguk 6 egymásután következő évre szóló megadóztatásukkal fedezik. S hogy az új torony haranggal is elláttassék, ennek költségeit közadakozásból előteremtették, megrendelték, melynek felavatása folyó évi május hó 9-én leend, kapcsolatban a népiskolai millenniumi ünnepélylyel. Dí még ez nem minden. Ifj. Domonkos Zsigmondné egy díszes úrasztali térítőt, özvegy Barthalos Józsefné pedig egy szép márvány urasztalát készíttetnek az ezredév emlékére. A vallásügyi miniszter által elrendelt millenniumi faültetést is elvégezték kellő ünnepélyességgel, ültetvén a lelkész és tanító lak udvarán s a templom mellé 5 drb. jávor és platán fát. A hol az egyház és haza iránti szent buzgalom tüze igy lobog, hol a pünkösti ujj ászülő lélek uralkodik a hívekben, ott aggályra nincs okunk, s kívánatos hogy kettős kincsünk iránt való szeretetünk mindenütt, hol erre szükség van, ily dicséretre nem szoruló tettekben nyilvánuljon. — Felhívás megrendelésre. Dr. Kiss János, pápai kamarás, a Szent-István-Társulat igazgatója (Budapesten, IV. kér., Királyi Pál-utcza 13.) megrendelést kór P. Didón világhírű müvére, melynek czime: „Jézus Krisztus.“ E remek mű az isteni Üdvözitő életét szivetlelket elragadólag, gyönyörű előadásban tárgyalja. Az Üdvözitőről újabb időben megjelent munkák közt kétségtelenül legkitűnőbb. Francziából magyarra fordították : Dr. Kiss János és Sulyok István. A felhívásból közöljük a következő sorokat: „Szándékozom e müvet oly kiadásban közrebocsátani, mely alakját, papírját, illusztráczióit és kötését tekintve, magyar könyvpiaczunk elsőrangú diszműveivel egy sorba volna állítandó, vallásos tárgyú eddig megjelent diszmüveinket pedig ékességre felülmúlná s mely minden keresztény család könyvtárának és szalonjának kiváló díszére válnék, nevezetes alkalmakra értékes ajándék- és emléktárgyat is képezhetne. E diszmü alakja nagy 4 edrét; bekötési táblájának hossza 39, szélessége 28 centimeter. E diszműnek minden egyes részletét megállapítottam tervben, de kiviteléhez — a roppant költségek miatt — csak akkor foghatok, ha kellő számú előjegyzés biztosítja a vállalkozást. Kérek azért minél előbb szives előjegyzéseket és megrendeléseket. A nagy mű ára kötve 40 frt, mely összeg havi 2 frtos részletekben is törleszthető. Egyszerre megrendelt 10 példány után egy kötött példányt, vagy kívánatra annak árát adom köszönetéin jeléül. Az előjegyzéseket és megrendeléseket kérem minél előbb megtenni, hogy kellő időben tájékozódván, még 1896- ban, a honfoglalás ezredik évfordulója alkalmára megjelenhessek e szép diszmüvel, mely a mi Urunk Jézus Krisztus életét tárgyalja és dicsőségét hirdeti.“ Szívesen ajánljuk olvasóink figyelmébe e nagybecsű müvet.
