Dunántúli Protestáns Lap, 1896 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1896-04-19 / 16. szám
251 DUNÁNTÜH PROTESTÁNS LAP 252 új hitczikk elfogadása felett szavazzanak, melynek czólja az 1870-ben kihirdetett pápai csalhatatlanságot és az azóta hozzájárult három legújabb dogmát kiegészíteni. Az új hitczikk tárgya: „A pápa istensége.“ Ki kell mondani, hogy a szentlélek közvetlen behatása alatt álló Conclave által elválasztott püspök lelke az örök lélek attribútumaiban részes lett. Úgy, hogy pápai hivataloskodása kezdetétől nemcsak theologiai kérdésekben ex cathedra, hanem tisztán emberi dolgokban sem tévedhet, és hogy a szentek paradicsomi halhatatlanságában — kik közvetlenül állják körül Isten trónját és osztozkodnak a Legfőbb dicsőségében — teljes joggal részt vesz. A modern prelatusok bizonyos része a vallást természetesen csak a socialis feladatok szempontjából tekinti, melyeket ez a czivilizáczió szolgálatában megoldhat. De a régi iskola püspökei ragaszkodnak a kijelentéshez, mert a legutóbbi pápák a bölcsesség, erény és szentség valódi mintaképei voltak. A zsinat egy veszélyes bolygócsillag közeledése miatt egy hónappal előbbre volt egybehiva azon czélból, hogy „A világ végének“ theologiai megoldása világot vessen a hívők felizgatott leikébe és a megnyugtatott lelkiismeretnek várva-várt békességet hirdessen. A consilium e hitczikkre vonatkozó üléseivel nem foglalkozunk, csak azt említjük meg, hogy absolut többséggel 451, 88 ellen) határozatba ment. S bár nem kerülte el a figyelmet a 4 cardinális és 25 más érsek és püspök ellenszavazata (non piacetje), de a többség akarata törvényerővel bir. És midőn a pápa „Istenségének“ dogmája kihirdetve lett, 451 prälatus földre borult a pápai trón előtt imádni az „Isteni Atyát.“ Mely kifejezés helyesbiti a régies „Szent Atya“ elnevezést. A keresztyénység első századaiban a pápa czime „Ü Apostolsága,“ később „0 Szentsége,“ ezentúl „0 Istensége lesz. De addig még sok dolgot ád ez a jezsuitáknak. De ki tudja, mi eshetik meg a nemzetek életében ? Már eddig is megtörtént sok hihetetlennek látszó dolog. Ki gondolt volna a csal hatatlanság lehetőségére és ma az egész róm. kath. kereszténység hisz benne. — Lesz még többször „Urszine változás,“ Flarnmaryon szerint egy alapos 2500 julius 10-én keddi napon. M. P. tá&cia. Az egyiptomi tanulmányút. (Folytatás.) Egyiptomot, vagyis a Nílus völgyöt egy nagy legyezőhöz hasonlítják, melynek nyele a Nílus és völgye Kairóig, onnantól kezdve kiszélesedik a völgy keletre és nyugotra a nagy széles deltát alkotva, melynek bordái a Nílus íő és mellékágai. Főágai a rosettei és damiettei ág, melyek Kairónál veszik kezdetüket, azután az az édesvízi csatorna, mely a régi Gozent tette ismét termékenyé; a legkeletibb ág az, mely sivatagon át vezet párhuzamosan a Suez csatornával és vasúttal egész a Verestenger öblénél fekvő Suez városáig. A delta legszélén a tengerparton fekszik Alexandria városa, Rosette és Damietta városok, azután Port-Said, a Timsah tó mellett Izmailiya, alul a csatorna, végén a már említett Suez. Alexandria és Kairó között levő vonalon nagyobb város Tanta, nevezetes vásáráról. Izmailiyai vonalon Zagazik nagyobb hely. De ezek nem látszanak egyik helyről sem, csak tájékozásul emlitém fel. Ezek az erek gyönyörű zöld bársony szőnyeggel vannak összekötve és ott hol a legyező nyele kezdődik, van Kairó mintegy gyémánt ékkő, modern palotáival, régi városrészeivel, gazdagon megrakott boltjaival, régi és uj-keresztyén és mohamedán templomaival, azoknak magasra nyúló minarettjeivel és tornyaival. A tenger házcsoportok között a gyönyörű Ezbekiye kert, a Nílus közepén Rhoda szigete, a Gizereh park, magán és fejedelmi kertekkel. Északkelet felé a khalifa sírok. Ehhez hozzájárál az a plastikai nyugalom, mikor csendes a lég, nyugodt a táj, csak alant az utczáu hallatszik a zaj és ez is egyforma, mint a tiszta kék ég és végtelen, mint a távoli homokpusztaság. Honnan hamisítatlan tiszta pusztai levegő áramlik felénk, mely éltető és edző, mint az örökélet forrása, mert onnan jön, hol nincs pusztulás, mert élet sincs, hol nem rothad semmi se, mert fűszál sem terem, hol semmi sincs, még a halál se, mert élet sincs, csak a kék ég és a homok és Kőpusztaság. Keletre benn Ázsiában az arábiai, nyugotra a gizehi pyramisoktól messze be Afrikába a líbiai sivatag és közte a szentnek tartott Nílusnak termékeny völgye, hol uralkodó népek és nemzetek tűntek fel és vesztek el az idők végtelen folyásában. Csak egy maradt meg mind ez ideig annak ami volt: az ember erényeivel, hibáival. Mint a karcsú pálma, mig gyökereivel a földbe kapaszkodik, koronájával az égbe nyúlik, úgy az ember is, mig kezeivel a földet kaparja megélhetés végett, addig leikével az égbe emelkedik, s keresvén magánál nagyobbat, tökéletesebbet, ki mindeneknek szülő és végoka, megtalálja és imádja az urat. A magam templomába, a magyar református templomba nem mehettem el, mert Kairóban nincs olyan, hanem voltunk annál több mohamedán imaházban, ugyneve. zett moscheebaa. így pl. mindjárt megérkezésünk után másnap elmentünk a Hasszán mecsetbe, onnan a citadellái Mohamed Ali mecsetjébe, azután láttuk az Amr moscheet Ó-Kairoban, a citadella alatt levő Tulun mecsetet a Gamía el-Benat (leányok mecsetjét), a Gamia el-Muaiyed, a mosche Ischmas el-Ischaki, a Gamia el Ghurit — stb. A Hasszán mecset 1356—59-ig épült, melynek 20 m. magas kapuzata mütörténelmi becsesei bir, a mennyiben az ispahani templom mintájára készült és igy perzsaarab formák vannak rajta egy kevés egyiptomi motívummal keverve. Megemlítendő, mint külön érdekesség, a bejárat és a kupola boltozatát alkotó Stalaktit csepkőszerii díszítés. Ez a templom mintegy középen áll építészeti technica és a kivitelben nyilvánuló fényre nézve a légibb Amru, Tulun moschek és a Mohamed Ali mecset között. Mert mig az Amr és Tulun mosche-nak nagy udvara — Sahn
