Dunántúli Protestáns Lap, 1895 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1895-08-11 / 32. szám

509 DUNÁNTÜLI PROTESTÁNS LAP 51Q solutio; ezek az okok nem dogmatikai okok, és nem elég­ségesek arra, hogy az evangelika vallás neki megenged­tessék. Több házassági ajánlatok tétettek neki, de ő nem mehetett férjhez, az evangélikus papnak nem volt szabad összeadnia, nem volt szabad templomba, nem a gyónásra bocsátani. És midőn majd azután nem sokára halálos be­tegségbe esett, és az evang, vallás vigasztalásáért nyö­gött az ő halálos ágyában, a plebánus strázsát állítta­tott oda, hogy az evangélikus prédikátort oda ne eresz­szék, magát erővel reá kötötte, és midőn meg halt, pá­pista módon temettette el. János. Nemes szülőknek egy 14 éves fia, szorgalma­san tanult az evang. iskolában. Józsefnek az uralkodása alatt lett az ő öreg attya evangélikussá; az alatt mig az erre való engedelem után járt, jött az ő attya e világra, és csak hosszú processus után kapott engedelmet arra, hogy evangélikus maradhasson. Midőn annak is a sok esztendőkig tartott processus alatt egy fia született, meg­engedte a helytartó tanács az azért zörgető püspöknek és piebánusnak, hogy szabad legyen nekik ezt a gyer­meket a kath. eklézsiához kapcsolni. Ötét tehát fogságba tették, és hajdúk által trázsáltatták. Alig tudták meg azt a városban a polgárok, különösen a deákok, felzudultak, és nehezen lehetett őket lecsillapítani. A gyermeket 3 mértföldn-yi távolságra fekvő klastromnak által adták; de a melyből éjszaka egy szél vészes zivatar alkalmával ki­szökött, és az oskolába visszament. Ott megtudván, hogy őtet meg nem oltalmazhatják, és nem is szabad, az aty­­tyahoz futott, a processus már több esztendőtől fogva tart, a gyermek nem tanulhat, a házból ki nem mehet, hogy az utczán el ne fogják. Az attya nyilvánságosan fenye­­getődzik, hogy az ő nemes fundusán mindenkit agyon lő, valaki csak megmerné próbálni, hogy az ő fiját tőle el­ragadja. Közli Nady Sándor , csököli ref. lelkész. VEGYES KÖZLEMÉNYEK. — Ij tanáraink. A nagymélt. kultuszminiszter a főiskolai igazgató-tanács ajánlata alapján a latin-görög tanszékre Faragó János karczagi igazgatót, a latin-ma­gyar tanszékre pedig Győry Gyulát, a rákos-palotai Wág­­ner-intézet tanárát nevezte ki főgymnáziiimunkba. Mind­kettőt szívesen üdvözöljük s kívánjuk, hogy kellemes otthont találjanak körünkben. Hiszsziik és reméljük, hogy Isten segítségével szép tehetségeiket sikerrel fogják fel­használni főiskolánk további emelésére és felvirágoztatá­sára. — Tanárválasztás. A dunántúli ág. ev. egyházke­rület iskolai nagybizottsága Sopronban tartott rendkívüli ülésén 4 pályázó közül 1.3 szavazattal egy ellenében Holcz­­hammer Jánost választotta meg a soproni theol. intézet cgy­­háztörténeti tanszékére segédtauárrá.- Az amerikai bibliaterjesztő-társaság mosta­nában tette közzé 79-ik évkönyvét. A lefolyt évben Khi­­nában több bibliát elterjesztett, mint ezelőtt bármelyik évben. Japánban is nagy tevékenységet fejtett ki a szent­­könyvnek a katonák közt való elterjesztésében. ‘Több mint másfél millió bibliát, uj testamentumot s biblia-részletet nyomatott a társaság; még pedig saját nyomdájában egy milliónál többet, más országokban mintegy ötszázezerét. — Egyházi átok. A római pápa még most is szórja rozsdás Villámait. A chíkagói rőm. kath. érseki egyház­megye templomaiban olvastatott fel július 21-ikén egy pápai átkot kimondó ediktum és sulytja mindazokat, kik tagjai a Pythias-lovagok az Odd-fi ellő/rs és még egy harmadik muukás egyesületnek. Ez a villám már régóta kibocsáj­­tódott Rómából, hanem az amerikai érsekek és püspökök többsége, -— mint lapunk egy régebbi számában közöl­tük — ellene szegült nyilvánosságra hozatalának. Végre azonban a pápa és követe, Satolli, mégis kierőszakolták a pápai szék akaratának teljesülését. — A halotthamvasztás statisztikája. Egy svejezi orvosi szaklap a halotthamvasztásról statisztikát közöl, amely a mellett szól, hogy a halotthamvasztás hívei uapróí­­napra szaporodnak. E statisztika szerint 1878-tól 1893-ig Németország három halotthamvasztó kemenczéjében, a gotaiban, a 'heidelbergiben és hamburgiban összesen 1967 halottat hamvasztottak el, Angolországban 488-at, Frau­­cziaországban 4,872 őt, Svédországban (1887-től 1893-ig) 172 őt, Olaszországban 2402-őt, Svájezban (1889-től 1893-ig) 172 őt, egész Európában 10,693-at, mig Ameriká­ban í876 tói 1893-ig 2753 halotthamvasztás fordult elő. Sieben a halotthamvasztás költségeiről is közöl adatokat, amelyek szerint Gotábau 100 márka a halotthamvasztás költsége. Heidelbergben 25 márka, Hamburgban 250 márka; Milánóban csak 40 -50 frankot kell fizetni a ha­lotthamvaszt ásért. Zürichben 90 frankot fizetnek az ottani egyesület tagjai, más svájcziak 130 frankot, a külföldiek: 80 frankot. A külföldi halottak családjai természetesen még a lialottszállitás költségeit is viselik. — Magyar ref. egyházak Amerikában. A Prot. Egyh. és Isk. Lapban olvasható Harsáuyi Sándor cleve­landi buzgó ref. lelkésznek az angol mi<szói-tanácshoz benyújtott kérvénye, melyben három alakulóban levő ma­gyar ref. egyház számára annak anyagi támogatását kérte. E kérvénynek eredménye az lön, hogy a misszió nemes­­lelkű segélyével egyezerre három ponton sikerül Isten megsegítő kegyelme mellett bástyákat emelni a protes-

Next

/
Oldalképek
Tartalom