Dunántúli Protestáns Lap, 1895 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1895-02-24 / 8. szám
121 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. nélkül az ember képtelen elviselni az élet szenvedéseit. Még a szerencse mosolygó ölén is, még örömeink is édesebbek, ha hisszük, hogy azok egy jó atya áldó kezeiből szállanak reánk; óh de mennyivel nagyobb szüségiink van a hitre akkor, midőn az élet ege elborul fölöttünk és reánk omolnak a nyomorúságok árvizei. Ha az élet poharát keserűséggel csordultig töltve adja kezünkbe végzetünk, — ha legszebb reményeinkben csalódva, mindent, a mi előttünk kedves volt — elveszitve, megtört szívvel, csüggeteg lélekkel állunk a sötét életuton, melynek gö röugyeit szemünk hulló könnyei áztatják, — ha nincs senkink többé, kivel bajainkat megoszthatnánk, kinek keserveinket elpanaszolhatnánk : óh mily boldogító ekkor — az elhagyatottság sötét óráiban, a hit szárnyain felemelkedni oda — a világok Urához Istenéhez, reá borulni az ő szerető jóságos kebelére, elsírni rajt’ panaszainkat s mindeu fájdalmunkat összefoglalva, e szavakban kiönteni: „Atyám! édes Atyám!“ Ez a hit áldása. Oh atjámfiai higyjetek Istenben, az emberiség gondviselő, szerető édes Atyjában. De van valami, a. f.! a mi a lelket gátolja, aka dályozza ezen ég felé való szárnyalásában. S ez az ember Minős voltának tudata. Eleitől fogva érezte azt az emteríség, hogy a bűn, az Isten törvényének megrontása az, a mi az embert Istentől elválasztja, vele ellentétbe helyezi és félte és rettegte annak a tiszta szentségnek haragját, ki a bűnt büntetés nélkül nem hagyhatja. — Eleitől fogva érezte azt is, hogy a bűntől és annak sajtoló következményeitől ön erejéből nem menekülhet, — vágyott azért és szüntelen sóvárgott egy szabadító után, ki róla Istennek kárhoztatását elfordítsa és a bűn tudattól zaklatott lelkét megnyugtassa. S ime, e vágy, e szent óhajtás teljesülésbe ment, midőn az időnek teljességében kibocsátó Isten a maga egy szülött fiát, „nem hogy kárhoztassa e világot, hanem hogy megtartassák a világ ö általa.“ Maga Istn bizonyította meg öt Megváltónak lenni, midőn az égből szó hallatszék, mely ezt mondta vala : ez az én szerelmes fiam, kiben én megengesztel tettem, ötét hallgassátok.u Igen ! ő benne engeszteltetek meg hozzánk a mi mennyei Atyánk. — Ha azért a magasba szállás titkos peremeiben lelkiismereted feltámad ellened. — ha érzed, hogy a té. közlő fiúval te is eltávoztál az atyai háztól s elvesztegetted menyei örökségedet, — ha vétkeid tudatában ekként sóhajtasz: „óh én szegény bűnös ember, kicsoda szabadíthat meg engemet az Isten ítéletétől ? . menj szegény bűnös a Jézushoz, öleld meg vértől áztatott keresztjét annak, a ki a mi bűneinket hordozta testében a fán, — ő halálának érdemével elfedi álnokságidat, s Isten büntető igazságát kegyelemmé és irgalommá változtatva forditja reád, mert az ő vére sokaknak bűnök bocsánat járó ontatott ki és mi az ö sebeivel gyógyultunk meg. Atyámfiái! Higyjetek az Ur Jézus Krisztusban, a bűnös emberi nemzet Megváltójában. Ha az élet folyása felett el-ei tűnődő lelked úgy találja, hogy sok ferdeség, sok visszáság van itt a földi dolgokban, hogy sokszor ugyanazon szerencséje van itt az igaznak és hamisnak, a tisztának‘és tisztátalannak, a jónak lz2 úgy mint a gonosznak, sőt, hogy sokszor a bűn és igazságtalanság elbizakodva, fölemelt fővel jár, még az erény és igazság háborúságot szenved és megaláztatik ; menekülj a hithez, gondold meg, hogy az Ur utai nem a mi utaink s mondd : 0 az Ur és cselekedjék a mint neki jónak látszik. Hidd el, hogy a jónak meg lesz jutalma, a bűnnek büntetése, ha itt nem . . . amott! Ha a földi lét múlandó volta elszomorít s rettegvegoudolsz a sírra, mely hideg hantjával eltemet, félsz a haláltól: jusson eszedbe, hogy e föld csak vándorlás hazája, készületi hely egy jobb, egy tökéletesebb életre. — Ennek az életnek kapuját előttünk a sir nyitja meg; rajta túl ott az az édes atyai hajlék, hova elment a mi hitünknek fejedelme, hogy abban nekünk is helyet készítene; mint maga mondá : „Atyám! a kiket nekem adtál, akarom, hogy a hol én vagyok, azokis ott legyenekAtyámfiái! Higyjetek a keresztyén vallás vigasztaló, lelket megnyugtató igazságaiban. (Folyt, köv.) K. F. Apróságok külföldről. Az egyesült államoknak 68 milliónyi lakossága az 1894-ik év végén vallás tekintetében a következő képet tünteti fel: Volt 135 felekezet, 124.000 lelkész, 178,000 gyülekezet és 23,100,000 kommunikáns. E 23,100,000 aktiv egyháztagot vévéu a számítás alapjául, legnépesebb felekezetek a következők: A róm. kath. egyháznak van 9763 lelkésze, 12,293 gyülekezete, 7,474,850 egyháztaggaL Ez utóbbi azonban a valóságot messze túlhaladja, mivel a katholikusok a 9 — 12 éves gyermekeket is az aktiv egyháztagok közé számítják, mig a protestánsok a számítást a 12-dik évtől kezdik. A lakosság többi része csekély kivétellel a protestáns egyházak hive.*) Még pedig a methodisták 12-féle felekezetének van 32,329 lelkésze, 53,457 gjúilekezete, 4,941,529 egyháztaggal. Legnépesebb ezután a baptisták 37 szektája 33.480 lelkésszel 47,308 gyülekezettel s 3,949,672 egyháztaggal. A presbyteriánnsok 10,881 lelkészt, 14,350 gyülekezetét s 1,416,205 egyháztagot számlálnak. A lutheránus egyház tagjainak száma. 1,402,776. De ezeken kívül még van svéd, német és umonista evangélikus eg\ ház. Az anglikán egyház 4385 lelkészt, 5803 gyülekezetét és 591,317 egyháztagot számlák A német rejormátusoknak van 938 lelkészük, 1628 gyülekezetük, 221,413 egyháztaggal. Az unitáriusok szám*. 68.200. a >[itákereké 107,803. A mormonok mintegy 200.000-en*. vannak. A kath ölik us missió hatalmas voltát mutatják a körvetkező számok: Több mint 60,000 egyén foglalatoskodik a missiói munkában, kik közül 13.314 felszentelt lelkész, 42,300 pedig apácza. Jelenleg 13,000 növendék tanul ama. kollégiumokban, melyek míssiouáriusok kiképzésére szolgálnak. Évenkint mintegy öt millió forintot áldoznak missiói czélokra. E század eleje óta 119 lelkész szenvedeti: martyrhalált e téren való működése közben. Jeruzsálemben héber egyetem felállítását tervezik kftt*) Kö/.ülök csak a tekintélyesebb felekezeteket soroljuk feL
