Dunántúli Protestáns Lap, 1895 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1895-02-10 / 6. szám
*7 A csurgói ev. ref. fogynia, részvétirata: „Mély fájdalommal vettük mai napon a szomorú jelentést Szilágyi József kartárs ur haláláról ; a gyászban, mely a pápai testvér intézetet érte. mi is osztozunk; kérem tolmácsolja az igen tisztelt collegatus előtt a mi mély részvétünket is. A tanári karhoz intézett levélben fejezte ki meleg részvétét egykori kedvelt tanára halála alkalmából Szép Lajos ev. ref. lelkész is. Az elhunyt gyászba borult özvegyiénél egyházi és politikai életünk kitűnőségei közül a következők fejezték ki táviratilag legnagyobb részvétüket: Tisza Kálmán, Darányi Ignácz, Láng Lajos, Fenyvessy Ferencz, Pulszky Gerencz és neje, Őzike Lajos, Véghely Dezső és családja Ruprecht Tasziló. Tisza Kálmán egyházker. főgondnok távirata a következő : „Fogadja, kérem, szívesen legigazabb részvétem kifejezését a nagy veszteség alkalmából, melg nagyságodat első sorban, de a közügyét is érte derék férje halála által “ Gyászjelentést a gyászoló özvegy, a tanári kar és a pápai takarékpénztár adtak ki. Szilágyi József. (1827—95.) Főiskolánknak gyásza van ! Régi jeles tanférfiaink — egy Tarczy, Bocsor és Vali után, a régi gárdának egyik kiváló tagja, Szilágyi József is levetette porhüvelyét és ezután csak szellemével járkel közöttünk. 0 43 esztendeig volt a pápai főiskola gymnasiumi tanári karának hivatott munkás tagja, büszkesége; a tauuló ifjúságnak pedig élő példánya, lelkes útmutatója a kötelesség teljesítésében. Született Vámoson, Veszpj émmegyében 1827 deczemberében jómódú közbirtokos nemes szüléktől. Elemi iskoláit szülőfalujában jó eredménynyel végezvén, szüléi a tehetséges fiút Pápára hozták i840 őszén. A középiskolai éveket, a gy muasiumoknak akkori rendje és állapota szerint, 1846* ban végezte és ezen év őszén az] úgynevezett academiai cursusra subscribált. Ezen académíai cursuson, a második éven, az úgy mondott historicusok között érték őt az 1848-i márciusi mozgalmak, és ő több lelkes társával előbb a pá pai nemzetőrség, majd a politikai események fejlődésével az iskola május 23-án bezáratván, azonnal a pesti I. hon védzászlóaljba állott honvédnek. Az egész szabadságharc alatt a péterváiadi helyőrségnél szolgált, a szerbek elleni több csatározásban részt vett, — majd a vár feladása és a honvédfegyrverek lelakása után szülőföldén húzta meg magát. 1849 őszén ismét Pápán találjuk őt az alma mater kebelében, hogy félbe szakadt tanulmányait folytassa, melyekből a fegyverek zöreje kizavarta. - Az 1850—51 tanévben, ismét mint academiai tanulót látjuk a jogi tudományok hallgatói között. Az académiai négy év alatt tanárai között voltak: Bocsor István, Tarcy Lajns, Stettner György, Vali Ferencz, Kis Gábor, Baráth Ferencz, Kerkapoly Károly. Legnagyobb befolyással volt reá Bocsor, a kinek határozottan kedvelt tanítványa és a kinek 4 mindenben hu követője Tolt. 88 185l-ik évnek őszén a Thunféle iskolai rendszer szerint alakíttatván át középiskoláink, és az elébb szokásos évi praeceptorok helyett rendes tanárokkal láttatván el gymnásiumunk is: az egyházkerület figyelme és bizalma Szilágyiak felé is fordult a választásoknál, mivel benne elég biztosítékot talált az ifjúság vezetésére; bár még nem végezte egészen pályáját, de a ki tanuló éveiben mindig első kitűnő volt. Tanártársai voltak ezen időben Tarczy Lajos, Bocsor István, Váli Ferencz, Baráth Ferencz, Kotasz István, Kalmár József, Csepely Sándor, Seregély György, Tóth Balázs, Jády József, Szép Gábor. Ezek közül immár csak Baráth Ferencz, Jády József és Szép Gábor, mint nyugalmazott tanárok, és Seregély György, mint mezőlaki lelkész élnek még. A gymnasiumunkat ért ezen átalakuláskor működött testületből ime már 9 en az örökéleté. 1860 ban a Bach korszak elmúltával, a Schmerling időszak beálltával, a prot. iskolákban hangoztatott restitutio in integrum idejében, gymnasiumunk 6 osztályúvá alakul. Ezen szükebb csoportból, a 6 osztályú gymnasium fölé rendezett, úgy nevezett két évi bölcsészeti tanfolyamba emeltetett Szilágyi József az egyházmegyék szavazattöbbségével 1862-ben a latin és görögnyelv tanárává académiai tanáraink fizetésével. — Ezen két évi bölcsészeti tanfolyam 1872-ben ismét a gymnasium kiegészítő részéül olvasztatván be, Tarczyval együtt ő is bele jött a főgymuasium keretébe. 1860-tól évenkéut változó és korrendi sorban következő igazgatók vezették és igazgatták a gymnasium és ifjúság ügyeit. Ezen * soros rendben több ízben volt igazgató; 1885—6-tól kezdve a főgymnasíumi igazgató, a tanári kar jelölése mellett, azt egyházkerületi közgyűléstől választatván és erősittetvén meg, S/ílágyi József lett háromszor egymásután igazgatóvá. Most 1894. nyarán pedig mái 6 évre lett igazgatóvá választva. Ezen 43 évi működése alatt a görög-római classicusok, különösen Demosthenes, Cicero, Horatius és Tacitus műveinek valóban életteljes és megragadó magyarázásával hatott az ifjúság hazafias és erkölcsi nevelésére, a lelkesedés elragadó hevével értelmezte a görög-római classicusokat. Az Ilíás fejtegetésében mintegy maga magán tette szemlélhetővé a trójai monda nagy hőseit. Magával ragadta hallgatóit. Mint hazafi és polgár, ha és a mig szükség volt reá, mindenkor megtette polgári kötelességeit. Mint megyei bizottsági tag, Pápa városi képviselő, egy időben a városi közös iskolai szék elnöke, az újabban keletkezett Jókai-kör egyik alelnöke, a kaszinó,és városi takarékpénztári igazgatóság tagja: mindig ott járt az elsők között. A méltánylás, elismerés és becsül és koszorúját teljes mértékben megérdemelte és kivívta magának. 1878 decemberében kelt össze Kassáról Denk Irma úrnővel. Általában jószivü, embertársain segíteni szerető ember volt. Komolyabban betegeskedni L893 nyarán kezdett. -Többször kért orvosi tanácsot, az őt rendesen és gondosan kezelt Dr. Steiner József főiskolai és városi főorvoson kívül Dr. Ángyán Béla, Dr. Kétli budapesti, majd DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP
