Dunántúli Protestáns Lap, 1895 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1895-09-22 / 38. szám
597 DUNÁNTÜLI PROTESTÁNS LAP-598 áryakori vérzésre utalnak és a majdan bekövetkezhető hosszas küzdelemben, s vérző sebeinkben, miként a multbau, úgy a jövőben is, csak a hazaszeretet mentheti meg a hazát s tarthatja fen a magyar fajt. Meg kell tanulni gyermekeinknek, hogy mi. mint reformátusok, első sorban magyarok és hazafiak vagyunk s e magyar haza fenállása és virágzásával egyházunk fenállása, alkotmányos életünk virágzása elválhatlan és szoros kapcsolatban van. Kekünk vérünkben, vallásunkban van a hazaszeretet; mi nem gravitálunk, nem is gravitái tunk soha idegen hatalom felé, hogy eláruljuk hazánkat, feladjuk magyar voltunkat. Mi csak a haza igaz s/.eretetével és csak e hazában élhetünk s egyenesen reánk illenek a költőnek eme szavai: „A nagy világon e kívül nincsen számodra hely, áldjon vagy verjen sors keze : itt élned halnod kell.“ Ezért óhajtjuk, ezért kívánjuk és akarjuk, hogy ezen áj tanintézetben gyermekeink s a jövő nemzedék tanulják meg szeretni a hazát, s ezért szenteljük ezt a hazának. * * * Végül azt kivánjuk, azt óhajtjuk és akarjuk, hogy ezen iskola-épületben gyermekeink, s a jövő nemzedék a hasznos tudományokra tanittassanak. Azt mondja Cicero: „haec stadia adolescent iám alant, senectutem oblectant, secundas rés ornant, in adversis refugium *1 solatium praebent\ delectant doniig non impedium for is, pernoctant nobiscum, peregrinantur,rusticantur.u Tehát a tudomány erő, mely az egyesek jólétének s boldogságának, sőt fejlődése és elhaladásinak is alapja és eszköze. De a tudomány nemcsak erő, de hatalom is; mely nemcsak az egyes ember, de bármely állam, vagy nemzet existentiájának, sőt nagyságának is előmozdítója és fentartója.— Az ifjabb Dionysius trónját elvesztvén, midőn kérdezték tőle: vmi hasznát veszi most már Platónak és a philosophiónak ? igy felelt; azt, hogy a szerencse ily szörnyű fordulatát háborithatlan lélekkel elviseljem.“ A nagy német nemzet azért van most is Európa miveit nemzetei között az első helyen, mert mindenkor különös előszeretettel viseltetett a tudományok iránt. Minden ember, minden nemzet s minden vallásfelekezet tehát nemcsak magának, de hazájának is akkor tesz hasznos szotgálatot, ha a tudományos miveltséget elsajátítja, s ennek ápolása és fejlesztésére iskolákat, felsőbb tanintézeteket állít. Protestáns őseink, midőn a római egyházból kiléptek, első és főgondjuknak tartották az iskoláknak, felsőbb tanintézeteknekfelállitását, hogy az alsóbb néposztály is lásson világosságot smegismerje a vallásigazságait; az intelligens osztály pedig tudományos miveltséggel bírjon, mely fentart s létet biztosit. Mert igaznak tudták és tapasztalták azt, a mit Hóseás próféta oly nagy bölcseséggel mond: Velvész a nép, amely tudomány nélkül van.“ Tehát őseink már azon időben a tudományos miveltségre nagy súlyt fektettek s érette sokat áldoztak. Manapság is azon helyzetben vagyunk, hogy összes anyagi, és szellemi erőnket megfeszíteni s egyesíteni kell, hogy a versenyt a más vallásfelekezetüekkel kiállhassuk, s a niveaut megtarthassuk. — Mi, kik oly nagy büszkeséggel hivatkozunk őseinkre, úgyis mint magyarok, úgy is mint vallásfelekezet kevesen, s anyagilag szegények vagyunk, és ha élni s boldogulni kívánunk: ki kell fejteni összes szellemi erőnket s fel kell fegyverezni magunkat a tudományos miveltség minden fegyvereivel. Ezeknek eszközlését kivánjuk, óhajtjuk és akarjuk ezen új iskolától, melyet épen ezért a tudománynak szentelünk. Azonban, hogy akaratunk, óhajtásaink és kivánsá- I gaink valósuljanak, hogy ezen intézet az egyházkerület ! s a haza közönsége várakozásának, a czélnak és rendeltetésnek, melyért oly nagy áldozattal építtetett, megfeleljen: az igen sok részben ezen iskolában működő m. t. tanár urak fáradhatlau szorgalma és a tanuló ifjak magaviseletétől függ. Eléggé jól ismerjük tanárainkat, s meg vagyunk győződve a felől, hogy ők is ismerik azt a horderőt, melyet iskoláink nemcsak a magyar ref. egyház, de hazánk s nemzetünk fejlődésére is gyakoroltak a múltban, gyakorolnak a jelenben s gyakorolni fognak a jövőben is ; és felfogták és tudják azt, hogy ezen intézet, az állam támogatása és segélye folytán, most új kezdő pontjánál áll a magasabb fokú fejlődés és felvirágozhatásn&k. Öleljék fel tehát ezen megújult {intézetnek ügyét megújult erővel, szeretettel és az elődökéhez hasonló lelkesedést tanúsító fáradatlan munkássággal. Ne csak oktassák, de neveljék is ebben gyermekeinket; ne csak a megszabott tananyagot dolgoztassák fel ifjainkkal, de az ifjúi könnyen lievülő szívben élesszék is a vallás és erkölcs, a hazaszaretet és tudományos miveltség iránti lelkesedés szent tiizét. ltjaink pedig fogadják szeretettel és bizalommal, méltánylással és engedelmességgel tanáraink napoukénti fáradatlan szorgalmát s munkásságát, hogy ragyogjon e helyen az Isten dicsősége, a hazaszeretet é& tudományos miveltség fényessége. Es ezzel véget is érhetne hosszúra nyúlt és sokak előtt talán unalmassá is vált beszédem, ha nem volna még hátra egy igen fontos és rám nézve nagyon kedves erkölcsi és vallásos kötelesség teljesítése. Es ez az, hogy midőn ezen épületet, a főt. egyházkerület megbízásából és képviseletében rendeltetése és czéijai valósítására hivatalosan átadom: egyszersmind hálafohászt is rebegnek mindnyájunk nevében ajkaim Istenhez, a mindenség bölcs gondviselője és kegyelmes atyjához azon áldó kegyelemért, melyekkel ezen iskola felépítésénél megajándékozott. Mindezekért Uram a te nagy nevedre térjen hála és magasztalás s minden dicséret és dicsőség. Isten lelki s testi minden áldását kérem 0 Felségeikre, dicsőségesen uralkodó felséges Királyunk s Királynénkra és az egész uralkodó családra, kiknek bölcs és áldásos kormányzata alatt emeltetett ezen épület. Isten áldását kérem magyar hazánkra, nemzetünkre, a magyar államkormányra s ennek itt jelen levő közoktatásügyi államtitkárra és képviselőjérj, a magyar ref. egyházra, a főt. dunántúli egyházkerületre, Veszprém vármegyére s ennek főispánja gr. Esterházy Móricz Ö Méltóságára, Pápa városára s ennek tisztikarára; a pápai nt. reform. egyházmeg3Tére, a pápai reform, egyházra; s mindazon kegyes jóltevőkre, kiknek áldozatkészsége s nemes adományaiból épült fel ezen iskola.— Mindezek maradandó s fényes emlékoszlopot emeltek ezen 38*
