Dunántúli Protestáns Lap, 1894 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1894-01-14 / 2. szám
27 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 28 Gondnok ur előterjesztése helyeslő tudomásul vétetvén, az általa ajánlottak a szükebb körű bizottság tagjaiul ezennel megválasztatnak; felkéretik egyúttal gondnok ur hogy amint Komárom részéről szintén kijelöltetik az 5 tag, a bizottságot a kerület határozata szerint összehivni kegyeskedjék. 7. A praeparandia felállítása tárgyában az elnökség által kinevezett bizottság munkálata nagyon élénk eszmecserének vált alapjváá. Arra nézve, hogy az államsegély igénybe vétessék, nem volt eltérés a tanács tagjai között, mert hisz azt mindenki jól tudja, hogy ez ránk nézve ma már életkérdés; de hogy a nyerendő államsegély mellett az egyes szakok szükségletei hogyan elégitessenek ki; a praeparandia felállításának kerületi elhatározására is döntő befolyással volt bajok orvoslására mi lenne a biztos modus procedendi ? arra nézve nagyon sokféle vélemény merült fel. A megállapodás utoljára is abban történt, hogy ha valamit rendezni akarunk, hát rendezzük egészen, ne pedig úgy, hogy még mindig maradjon fen valami rendezni való. Az egész ügy visszatétetik tehát a már említett bizottsághoz, jelentése a még meglehet e hónapban tartandói tanácsülésre beváratván. 8. Az akadémiai és főgymnasiumi igazgatók jelentéseinek tudomásul vevése mellett utasittatott az akadémia igazgató, hogy gondoskodjék a tárgyaknak oly módon leendő beosztásáról a második félévben, hogy az egyházi énekek gyakorlására a kerület által rendelt heti 2 óra fölvehető legyen. 9. A tanári nyugdijegylet alapszabályainak a kerületi közgyűlés által elrendelt revideálása tárgyában Kis Gábor, Antal Gábor, Szilágyi József, Németh István, dr. Horváth József urakból álló biz^tság küldetik ki, jelentésük a júniusi igazgató tanácsülésre beváratván. 10. A főiskola történetének a milleniumi kiállításra megiratása tárgyában kimondatott, hogy miután ez a munkálat Mokos Gyula volt képezdei tanár urnái már úgy szólván készen van, annak végezésével, ha erre hajlandó^ 6 bizassék meg. A munka 12—15 ívre terjedhet nagy 8°. alakban. írói tiszteletdíjul 25 frt állapíttatik meg ívenként. Főelv, hogy az iskola életének a magyarországi, különösen pedig a dunántúli ref. egyház életével összeköttetése, arra való hatása kiemeltessék, s a tanügy fejlődés történetében az iskola helye és szerepe kimutattassék. 11. A Németh István-féle hagyaték ügyében működött bizottság jelentése örvendetes tudomásul vétetett, a kerületünkre eső rész a már meglevő alapítványi tőkéhez csatoltatni rendeltetett, s egyúttal úgy a dunamelléki kerületnek, mint nagyságos Darányi Ignácz urnák ez ügyben tanúsított nemes buzgólkodásukért köszönet szavazásának kér. közgyűlés előtt leendő indítványozása határoztatott el; továbbá Molnár Béla urnák lapunkban már említett szíves alapítványáért köszönet szavaztatott; az alumniumok tárgyában előterjesztett tanárkari javaslat elfogadtatott; az új alapítványok rendezésére kiküldött bizottság jelentése tudomásul vétetett. 12 Tanácskozásunknak szivet-lelket emelő magasztos mozzanata volt azon jelenet, a midőn Czike Lajos gondnok ur elnöktársának lapunk más helyén tüzetesebben fölemlített újabb jótéteményeiről emlékezett meg. A hosszas tanácskozás alatt meglehetősen elfáradt gyűléstagok, mintha egy varázsütésre újjá születtek volna, lelkesült öröméljenben törtek ki, s egymásután siettek hálás köszönetük kifejezésére. A gyűlés a főiskolai gondnokok éltetése mellett este 8 órakor záratott be. n. Az arácsi reformált egyház múltja. A Balaton zalai oldalának kies partján fekvő eme helységet már régi emlékeink ismerik. Megszállása a honfoglalás befejezése utáni időre bátran tehető. Az aranybullás, vagy Jéruzsáleminek is nevezett II. Endre király idejéből, épen az 1222. évről egy okmány a Zalavármegyében levő Arácsot, mint villa-t, falut említi 1). Ha a középkori villa kifejezés alatt legalább is egy olyan helyet kell értenünk, melyben egy sor ház állott, akkor azoknak a helyeknek — közöttük Arácsnak is — a megszállását, melyekről okirataink mint villákról emlékeznek meg, határozottan előbbre tehetjük száz esztendővel. A veszprémi káptalannak egy 1237. évről kelt levele már a „Füred szomszédságában levő Arács faluról“ beszél 2). Birtokosai közül az arácsi Bereczky és Nyiry nemeseket ismerjük. A Nyiry nemesekl243-ban a veszprémi káptalan előtt eladták arácsi birtokrészüket a tihanyi apátságnak * * *), melynek felét György tihanyi apát 1385- ben elcserélte az akkori szentmártoní főapáttal Istvánnal 4). A Bereczky Nagyfia Márton és Bulcsúfia Scegen is eladták birtokuk egy részét 1420-ban, ugyancsak a veszprémi káptalan előtt 5). Mindezt csak a helység régisége mellett szóló tanúbizonyságul hoztam fel, például arra, hogy Arács eredetileg nemes helység volt, s mint ilyennek kiváló szerepe jutott a rrformáczió századában arra nézve, hogy hit dolgában szabadon követhette meggyőződését. Az egyház régi jegyzőkönyvének feljegyzése szerint „hihető, hogy mindjárt amint a boldog reformáczíó kezdetével a T. T. Dévay Mátyás úr, más Istenfélő tanítókkal a Balaton mellékét kezdették reformálni, a mi arácsi ekklésiánk is bevette az igaz reformáta vallást circa annum 1545“. Nem lehet czélom, hogy itt Dévay Balaton melléki reformátorságát vitassam, hanem veszem ezen adatot úgy, a mint találtam, kegyes feljegyzését a régieknek, mert azt, egy egyház rövidre mért múltjának feltárásánál, teljesen meghatározni nem is lehet. De alkalmat veszek magamnak, hogy ezen tárgyról egy külön tanulmányban fel') Fejér. Codex Diplomatics Hungáriáé VII. 1, 210. 1. *) A Magyar Nemzeti Múzeum kézirattárában. *) Fejér. Codex Diplom. Hung. IV. 1, 307. 1. *) Ugyanott: X, 1, 219. 1. *) U. o. X. 6, 307. 1.
