Dunántúli Protestáns Lap, 1894 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1894-02-04 / 5. szám
Ötödik évfolyam. 5. szám. Pápa, 1894. február 4. DUNÁNTÚLI ELŐFIZETÉSI DÍJ: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 4 frt, félévre 2 frt. Az egyház és iskola köréből AiMfltl El. REF. EGIÉH. HIVATALOS ÉLŐMÉ. HIRDETÉSEK DIJA 4 hasábos petitsor többszöri közléséért 5, egyszeriért 7 kr sorja. Ezenkívül bélyegdíj 30 kr. OK MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. TARTALOM: Exempla trahunt. Kis JózseJ. — Indokolás. — Nekrolog. — Vegyes közlemények. — Hivatalos rész, Exempla trahunt. Nőnevelő intézet felállításának szükségét évek óta érezzük mindnyájan. Buzdító, lelkesítő szavakban — ha az egyházkerületi jegyzőkönyveket nézzük — nincs hiány. Vannak dicséretre és hálára méltó áldozatkész férfiaink is, de kevés számmal. A nőnevelő intézet felállítására irányuló mozgalom már 1888-ban megindult, még pedig nagy remények közt a 100-as bizottság kinevezésével. Majd 1890-ben ismételve úgy nyilatkozott az egyházkerület, hogy „át van hatva a felsőbb leánytanitó és nevelő intézet felállításának szükségessége, sürgőssége, sőt tovább nem nélkülözhetósége által. Ezért az egyházmegyéket megkeresi, hogy körükben e czélra bizottságokat szervezzenek s mivel nem csak óhajtja, de bizalommal reményli, sőt várja is, hogy a nagy és közügyhöz szükséges eredmény olyan leend, hogy az iskola az 1891-92-ik iskolai év elejére már megnyitható lesz: felhívja az igazgató-tanácsot gyűjtő-ivek kibocsátására.“ Ez a közgyűlés teljes bizalommal nézett a siker elé, mert azonnal előállott 9 egyén, kik — egyik többet, másik kevesebbet 10000-től 100 írtig — összesen 15100 frtot ajánlottak fel e nemes czélra. (Egyhker. jkv. 1893. 143. p.) A gyűjtés megindult; de „az aláírási iv kibocsátásának nem lett óhajtott fényes eredménye, mert azóta csak (egy óv alatt) 1778 frt 89 kr folyt be. (Püspöki jelentés, 1891. X. lap.) 1892. decz. 31-én pedig a Felsőbb leányiskola pénztárának 20870 frt 33 kr tőkéje volt. Megjegyzendő, hogy a Stettner Ignácz és Horváth Mihály-fóle 500— 500 frtos alapítványok is időközben (Egyhker. jkv. 1891. 90. p.) ide átutaltattak; valamint hogy, mintegy 2500 frt 1 '|2 éven át 4°|0 kamatozott. És igy a gyütő-ivek kibocsátása óta, tehát két óv alatt úgy 4600 frttal gyarapodott az első lé pésnél már 15100 frtos tőke. Ez a két év alatt befolyt összeg egy-egy évre felosztva évi járuléknak nem volna éppen sok, de alapítványnak egy majdnem 250000 lélekből álló superintendentiától végtelen kevés. Nem csoda ha ft. László József ur, főiskolánk örökös gondnoka bizonyos fájdalommal mondja: „a sürgősség halaszthatatlanságának érzete által nem bizonyult áthatottnak e. kerületünk egyeteme; sőt a helyett dermesztő közöny vett erőt egyházkerületünkön ezen életkérdésünkkel szemben. A nőnövelde ügye nem alvónak, hanem vérszegénységben elhaltnak látszott.“ (Egyhker jkv. 1893. 122. p.) Egy újabb jelentés szerint a tervbe vett leányiskolának 1893, julius 31-én 22326 frtja van. Mivel a mozgalom 1888-ban indult meg, ez tehát teljes öt év munkásságának eredménye. Exempla trahunt. Körmendy Sándor ur, hogy bátorságot, reményt öntsön a tervbe vett nőnevelő intézetet illetőleg egyházkerületünkbe, rámutatott a miskolczi intézet múltjára és jelenére; bizonyára jó hatással volt ez mindnyájunkra, — Ugyanilyen czéllal óhajtok ón most rámutatni a berlini szünidői gyermektelepek (Ferien-Kolonien) történetére. 1880-ban történt, hogy dr. Ewald tanár egy javaslattal állt elő az illetékes helyen (Verein für häusliche Gesundheitspflege) a szüidei gyermektelepeknek Berlinben életre hívása végett. Miután az egyesület intéző bizottságának 1880. ápril 19-ón tartott ülésében az az előzetes kérdés, jvalyon az egyesület a szünidei gyermektelepek felállításába belemenjen-e, csaknem egyhangúlag elfogadtatott: azonnal egy külön bizottság alakult, mely a terv kivitelével közelebről megbizatott.
