Dunántúli Protestáns Lap, 1894 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1894-01-28 / 4. szám
so DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 60 Ilyen a mi gyanútlan hazafiságunk, a mit nem kell lépten nyomon tetszetős szavakkal bizonyítgatnunk. De ilyen a katholikus világiak nagy részéé is! Ennek bizonyos tudata csalja ajkamra: Diesértessék a Jézus Krisztus! Kis József. Törvényjavaslat a felekezeti középiskolai tanárok nyugdíjazásáról. 1. §. A felekezetek, törvényhatóságok, községek és társulatok által, vagy örök alapítványokból (ide nem értve a, szerzetes-rendek kezén levő alapítványokat) fentartott középiskolák, felsőbb leányiskolák, kereskedelmi középiskolák (akadémiák), valamint az ily jellegű jogakademiák, tanító-, tanítónő- és kisdedóvó-képző intézetek számára országos nyugdíj- és gyámintézet állittatik, melyből az ezen tanintézeteknél alkalmazott igazgatóknak, tanároknak, tanítóknak, igazgatónőknek, tanítónőknek nyugdíj vagy végkielégítés, özvegyök és árváik részére temetkezési járulék és özvegyi ellátás, illetőleg nevelési járulék hiztosittatik. E nyugdíj- és gyámintézet kötelékébe csak oly nyilvános tanintézetek vehetők fel, melyeknek állandó fenmaradásuk biztosítva van. 2. §. E nyugdíj- és gyámíntézetre nézve mindenben, a miről az alább következő szakaszokban külön említés nincs, nevezetesen: a szolgálati idő beszámitásának s a nyugdíjazási és gyámolitási igény beálltának föltételei, valamint a beszámítható javadalmazásnak s az igényelhető nyugdíjnak, ellátási vagy nevelési járandóságoknak meghatározása stb. tekintetében az 1885. évi XI-dik törvényezikknek a tanárokra vonatkozó rendelkezései szolgálnak zsinórmértékül. 3. §, A nyugdíj- és gyámintézet jövedelméül a következő források jelöltetnek ki: a) A fentebb felsorolt tanintézetek minden rendes igazgatója, tanára, tanítója, igazgatónője avagy tanítónője köteles évi törzsfizetésének 300 forinton felüli összege, valamint fizetésének minden szaporodása után (ide nem számítva a lakpénzt) egyszersmindenkorra V3 részt a nyugdíj- és gyámintézet javára befizetni. b) A tanintézetek fentartói iskolájok minden igazgatói, tanárai, tanítói, igazgatónői vagy tanítónői rendes állásának törzsfizetése s e törzsfizetés szaporulata után évenkint 5°/0-nyi összeget fizetnek. E tartozás az üresedésben levő állások törzsfizetése után is lerovandó. c) Az elősorolt intézetek tanulóitól (kivétel nélkül) fejenkint és évenkint a jogakadémiáknál 6 forintnyi, a többi tanintézeteknél 3 forintnyi dij szedetik. d) E nyugdíj- és gyámintézet kötelékébe tartozó mindazon tanintézetek fentartói, kik iskolai épületre vagy beruházásra állami segélyt kapnak, e segély után 15 éven át 3°/0-ot tartoznak a nyugdíj- és gyámintézet javára fizetni. e) Az államkincstár a nyugdíj- és gyámintézet szükségleteihez évenkint 60,000 forintal járul hozzá. Az a) b) és c) alatt kijelölt jövedelmi forrásoknak egymáshoz való arányát az iskolafentartók a helyi viszonyok szerint esetleg módosíthatják, de e módosítás mellett is az ezen forrásokból eredő jövedelmek végösszegének változatlannak kell maradnia. A b) alatt kitüntetett 5%-ból az illető tanerők terhére áthárítható részlet maximuma 2%-ban állapfttatík meg. Oly intézeteknél, a melyeknél a fenforgó különleges viszonyoknál fogva nem valamennyi, hanem csak néhány tanerő nyugdíjazásáról kell gondoskodni, az a) és b) alatti befizetések csak e tanerőkre szólnak, a c) és d) alatt jelölt befizetéseket pedig a vallás- és közoktatásügyi minister arányosan állapítja meg. Az illető tanerők megterhelése ez esetben sem lehet nagyobb a fent kitüntetett mértéknél. Az ezen nyugdíj- és gyámintézetbe történt befizetések visszatérítésének semmiféle körülmények között sincsen helye. A némely tanintézeteknél már meglevő nyugdíjalapokat ezen országos intézet létesülte után az iskolafentartók tetszésök szerint vagy az a) b) c) és d) alatt elősorolt befizetések alapjául szolgáló tőkeként kezelhetik, vagy pedig — az egyesek által eddig teljesített befizetések visszatérítését illetőleg netalán szerzett jogoknak épségben tartása mellett — más eredeti rendeltetésükkel rokon czélokra fordíthatják; de az ezen országos nyugdíj- és gyámíntézet kötelékében álló tanintézetek alkalmazottjai s hozzátartozóik számára belőlök egy második nyugdíj- vagy gyámintézetet nem tarthatnak fenn. 4. §. A már fennálló tanintézeteknek e nyugdíj- és gyámintézetbe való lépése az illető iskolafentartónak jelentkezése alapján, mely jelentkezésnek e törvény életbeléptetése után féléven belül kell végbemennie, önkéntesen történik. — Ha valamely már fennálló iskola fentartója tanintézetével később lép be, köteles a 3. §. a) b) c) és d) pontjaiban elősorolt járandóságokat visszamenőleg is, és pedig 4°/0-os késedelmi kamatokkal együtt akként leróni, mintha a jelen törvény életbeléptekor állt volna be a nyugdíjintézet kötelékébe; ellenkező esetben alkalmazottjainak szolgálata a nyugdíjigényre nézve csakis a nyugdíj- és gyámintézetbe való belépéstől számittatik. A jövőben keletkező iskolák fentartói azonban kötelesek tanintézetükkel ez országos nyugdij- és gyámintézetbe belépni, vagy alkalmazottjaik számára legalább oly nyugdíjról és hozzátartozóik számára oly ellátásról gondoskodni, mint a minőt a jelen törvény biztosit, és pedig a nélkül, hogy intézetök tanulóit, vagy alkalmazottjaikat az adandó nyugdíjért és ellátásért nagyobb mértékben terhelnék meg, mint a minő befizetést a jelen törvény szab meg, — ellen esetben iskolájok nem számíthat a nyilvánossági jogra. A nyugdíj- és gyámintézetből kilépésnek nincs helye. 5. §. Az országos nyugdíj- és gyámintézet javára befolyó jövedelmek az állam pénztárában a néptanítói országos nyugdíj- és gyámintézet szabályai szerint a kormány kezelése alatt álló közalapként kezeltetnek. A 3. §. a) és c) pontjaiban megjelölt befizetéseket azonban az
