Dunántúli Protestáns Lap, 1894 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1894-01-28 / 4. szám
€1 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 62 ískolafentartók szedik be és pedig vagyoni felelőséggel a be nem folyó, vagy behajthatatlan fizetések pótlására nézve, s aztán az összegeket a szükséges hiteles kimutatásokkal együtt beszolgáltatják a nyugdíj- és gyámintézet pénztárába. Ugyanekkor beszolgáltatják azon összeget is, mely őket a 3. §. b), esetleg d) pontja értelmében terheli. A fentartókat terhelő e fizetések behajtása az állami közadók módjára történik. 6. §. A törvény életbeléptetését követő minden 10 év után a nyugdíj- és gyámíntézet jövedelmeiről és kiadásairól részletes mathematikai mérleg készítendő, s ha e mérleg a jövedelmek apasztását megengedi,, a 3. §. b) és c) pontjaiban megjelölt befizetések mértéke lejebb szállittatik. 7. §. E nyugdíj- és gyámintézet a kötelékében álló tanintézeteknek nemcsak azon igazgatóira,!tanáraira, tanítóira, igazgatónőire, tanítónőire terjed ki, kik ez országos nyugdíj- és gyámintézet életbelépte után törvény- vagy szabályszerűen megállapított ily rendes állásokra megfelelő képesítéssel, megfelelő minőségben, törvény- vagy szabályszerű módon állandóan alkalmaztatnak, hanem kiterjed azokra is, kik e törvény életbelépte előtt léptek jelen szolgálatukba, és pedig már eddig teljesített szolgálatuk beszámításával. Oly igazgatók, tanárok, tanítók, igazgatónők, tanítónők, kik ezen nyugdíj- és gyámintézet kötelékébe tartozó s ugyanazon iskolafentartó gondozásában álló más tanintézetnél is vannak közös iskolai szolgálatra alkalmazva, az ezen közös iskolai szolgálat után egységesen rendszeresített fizetésök szerint jönnek e nyugdíj- és gyámintézetnél tekintetbe. Ha azonban ez egységesen rendszeresített fizetésök magasabb, mint a nagyobb fizetésű tanintézet megfelelő állásának fizetése, a nyugdíj megállapítása csakis ez utóbbi fizetés mértéke szerint történhetik meg. Az oly igazgatók, tanárok, tanítók, igazgatónők, tanítónők, kik más, e nyugdíj- és gyámintézet kötelékébe nem tartozó tanintézetnél, vagy más hivatalban is vannak alkalmazva, ha a másik intézetnél vagy hivatalnál nyugdíjra van jogosultságuk, ez országos nyugdíj- és gyámintézetbe föl nem vehetők; — ha pedig máshol nincs nyugdíjra jogosultságuk, csak az esetben vehetők fel ez országos nyugdíj- és gyámintézetbe, ha az ennek kötelékében álló tanintézetnél nagyobb mértékben [vaunak alkalmazva, mint a másik tanintézetben vagy hivatalban, s ha alkalmazásuk rendszeres állandó s legalább is oly mértékű, mint a minő az állami tanintézeteknél szokott lenni. Ez utóbbi esetben nj ugdíjigényők csakis az ezen nyugdíj- és gzámintézet kötelékében álló tanintézetben való alkalmazásuk szerint számítandó. Minden esetben szükséges, hogy a szóban forgó alkalmazottak magyar állampolgárok legyenek. 8. §. Oly esetben, a midőn a föntebb elősorolt alkalmazottaknak nincs természetben való lakásuk vagy lakpénzök, a nyugdíjba számítható fizetés megállapításánál állandó járandóságuk V5-része lakpéuznek vétetik s leszámíttatik. E rendelkezés áll az esetre is, ha valamely alkalmazott lakpénze összes javadalmazásának \-részénél kisebb összegben volna megszabva. Nem rendszeres s ugyanazon iskola nem minden alkalmazottjára kiterjedő, hanem csak egyeseknek rendkivülileg juttatott fizetésemelés vagy pótlék (kivéve az igagatók, igazgatónők magasabb, de rendszeres fizetését) a nyugdíjba nem számítható be. Más részt a már megállapított s nyugdíjra jogosító fizetést az iskola-fentartó semmi körülmények közt sem szállíthatja le. 9. §. A már szolgálatban levő, föntebb (1. §.) elősorolt alkalmazottakat illetőleg, a vallás- és közoktatásügyi minister az általa e czélra kinevezendő bizottsággal, melyben a pénzligyminister kiküldöttje is helyet foglal, a bekivánandó hiteles okmányok alapján s az Ískolafentartók meghallgatása után minden egyénre nézve külön állapíttatja meg azt, hogy a múltban teljesített szolgálati idejők és élvezett járandóságuk a nyugdíjazásnál mennyiben számítható be. E megállapítást a bizottság az illetők fölvételekor az ide vágó törvények rendelkezései s azok ana logiájának alapján intézi el. Ez alkalommal az illetőknek a 24-dik korévet megelőző szolgálat ideje a nyugdíjba nem számítható be. A jövőben alkalmazandóknál azonban e megszorításnak nincs helye. 10. §. E törvény életbeléptekor már alkalmazásban levő egyének fizetősöknek és fizetésök szaporulatainak a 3. §. a) pontja szerint beszolgáltatandó V3-részén kívül ezen beszolgáltatandó összeg után, javadalmazások elnyerésének időpontjától az említett 1;3 rész teljes lefizetéséig számítva, 4°/0-os kamatot is kötelesek fizetni. Megengedtetik azonban, hogy az őket terhelő */3 részt s annak itt megjelölt kamatait 36—48 havi egyenlő részletben törleszthessék. Ha valamely alkalmazottnak nyugdíjazása vagy hozzátartozóinak ellátása e törlesztés előtt következnék be,, a törlesztetlenül maradt összegek az illetőnek nyugdíjából vagy hozzátartozóinak ellátásából méltányos részletekben levonandók lesznek. 11. §. Az ezen országos nyugdíj- és gyámintézet életbeléptét követő hat évben csupán azon czimen, hogy valamely alkalmazott a 30-ik szolgálati évet betöltötte, nyugdíjazásnak nincs helye. Azontúl azonban e megszorítás megszűnik. 12. §. A felsorolt alkalmazottaknak önmaguk kérte nyugdíjaztatásuk ügyében az illető felettes hatóság véleményes előterjesztésére a vallás- és közoktatásügyi minister határoz. Ha valamely tanerő a tanítás és névelés munkájára alkalmatlanná vált, a közszolgálat érdekében szükségelt nyugdíjazást a közoktatásügyi kormány megfelelő iskolai felügyelő közegének, illetőleg kiküldöttjének, vagy az iskola fentartójának, illetőleg felekezeti főhatóságának indítványára, és pedig az ügynek egy vegyes bizottság által történt megvizsgálása és előterjesztése alapján, egyetértőleg az iskolafentartójával, illetőleg felekezeti főhatóságával, a vallás és közoktatásügyi minister rendeli el. Az itt jelzett vegyes bizottság elnökét és fele részét a vallás- és közoktatásügyi minister, másik fele részét az iskola,
