Dunántúli Protestáns Lap, 1894 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1894-08-05 / 31. szám

Ötödik évfolyam. £l. s/am. Páon, 1894. augusztus 5. ELŐFIZETÉSI DÍJ: Helyben és vidékre pos­tai szétküldéssel egész évre 4 frt, félévre 2 frt. Az egyház és iskola köréből MIÉI EV.REF. Emítt iVATALOS ÚiM\l HIRDETÉSEK DIJA: 4 hasábos petitsor több­szöri közléséért 5, egy­szeriért 7 kr sorja. Ezen­kívül bélyegdíj ;10 kr. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. TARTALOM: Egy szerény inditványféle. Fülöp József. — Az ev. ref. egyházközségek háztartására vonatkozólag ké­szített szabályrendelet tervezet. Patai/ Károly — B.-somogyi egyházmegyei közgyűlés. Igazmondó János. Lelkészértekezlet Felső-Osallóközben. Nemes Kálmán. — Könyvismertetés. Olvasó. ■— Vegyes köz­lemények. — Hivatalos rész. Pályázat. Egy szerény inditványféle. Egyházi lapjaink, lelkészi köreink mind hangosabban adják ki a jelszót: evangdizáljunh/ Ez legyen a jövőnek a jelenben lelkesedéssel kezdődő kitartó munkássága. Sőt többet mondok, olyan helyről is elhangzott ez a felhivás, hogy irányadónak méltán lehet tartani. Maga a kor­mány, midőn még tartott az állam és az egyház jogkörének elválasztása fölött vívott harcz, egye­nesen rámutatott arra, hogy hol van az egyház munkásságának helye, s meddig terjedhet az. S bizony oly munkát jelölt meg, mely egyenesen bele illik az evangelizálás tág fogalmú körébe. Egyházi részről kimeritően tárgyaltattak már teendőink. Ajánltatott vallásos estélyek s egyéb hasznos összejövetelek tartása, különböző vallá­sos egyesületek, olvasókörök alakitása. Reá mu­tattak arra is — és szerintem ez a kezdet kez­dete, — hogy a lelkészek különös gondot fordítsa­nak iskoláinkban a vallás tanítására s legalább a confirmáczióra — a mint az egyházi törvény is rendeli — ők készítsék el a növendékeket. De mindezek a nagyon üdvös, nagyon szép utasítások csupán a gyakorló lelkészekre szóla­nák. Az én nézetem szerint azonban már a lel­készi pályára készülő ifjúságnak szintén kellene épen ezen irányban is némi előkészületet sze­rezni, hogy figyelme már eleve föl lenne híva a magasztos munkálkodásra s a czélnak minél biz­tosabb tudatával lépne ki az életbe. Hiszen a gyakorlati lelkészet elméletében eddig se volt, most sincs bizonyára hiány. A ka­tedrái szolgálatban, dolgozatok készítésében sze­reznek gyakorlatot. De épen azt hangsúlyozzuk, hogy ez nem elég. Részemről egyéb működési teret is szeretnék különösen a végző papnövendékeknek juttatni. Mint tudjuk, a tanítói pályára készülők nemcsak tanulják az oktatás elméletét, nemcsak írásba foglalják, hogy egyes tárgyakat, vagy azoknak bizonyos részét miként tanítanák, ha­nem a szó szoros értelmében gyakorolják a ta­nítást is. Mert minden jól berendezett képezde mellett van gyakorló iskola is. Mivel a lelkésznél az a fő, hogy hitben, val­lásosságban erős tagokat neveljen egyházának: papnövendékeinknek e tekintetben való gyakor­lati előkészítését én úgy vélem megvalósítható­nak, ha vagy az elemi iskolában, vagy a gymná­­siumban az illetékes lelkész, vagy a szaktanár ve­zetése mellett a confirmatióra készítendő növen­dékeket óránként felváltva ők oktatnák, mi által épen a gyakorlati lelkészetnek egyik legszebb ágában szereznének magoknak gyakorlottságot. S igy mintegy alkalom nyujtatnék arra is, hogy mielőtt kilépnének az életbe, a már szerzett is­mereteket megpróbálják értékesíteni. Hogy pe­dig ez az illetőre, sőt a gondjaikra bízott gyer­mekekre nézve is csak jótékony hatású lenne, az bizonyos. Bátor vagyok azért ezen kis indítványomat úgy a nt. tanári karnak, mint a nagyérdemű igazgató tanácsnak is megfontolás végett szives figyelmébe ajánlani. Körmend. Fülöp József. 31

Next

/
Oldalképek
Tartalom