Dunántúli Protestáns Lap, 1894 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1894-07-22 / 29. szám
457 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 458 Az őrségi egyházmegye közgyűlése. Az őrségi egyházmegye jun. 28-án Körmenden tartotta ez évi rendes közgyűlését Somogyi Gyula esperes és Dienes Lajos egyh. megyei gondnok urak társelnöklete alatt. Esperes ur buzgó imája után a valóban emelkedett színvonalon álló s az egyh. politikai viszonyokat is érdekesen áttekintő esperesi jelentés következett, mely a szokatlanul nagy számban megjelent gyűlési tagok és hallgatóság figyelmét elejétől végig lekötve tartotta. Kegyelettel adózott egyh. megyénk nagy hazánkfia Kossuth Lajos s anyaszentegyházunk kipróbált erejű harozosa b. Yay Miklós emlékének, részvéttel emlékezvén meg elvesztésükről s emlékűket megörökítvén jegyzőkönyvében. Majd egy örvendetes jelentést vettünk tudomásul. 0. cs. és kir. apostoli Felsége egyik világi tanácsbiránkat Chernél György urat a cs. és kir. kamarás! méltósággal tüntette ki. — a kitüntetett férfiú nagy nevű elődei nemcsak egyh. megyénk jkveiben szerepelnek hosszú idő óta, de mint a vallásszabadság felövedzett bajnokai már a XVI. század elején buzgóságukat vitézséggel pecsételték meg. — S ma, midőn a változott viszonyok között egyházunknak kétszeresen szüksége van arra, hogy az ige fegyverével harczoló egyházi férfiakat buzgó és tevékeny világi férfiak támogassák: jogosult reményünk lehet ahoz, hogy nevezett világi tanácsbiránk az ősöktől örökölt buzgósággal fog velünk együtt közremunkálni az építési munkában, egyh. megyénk s főiskolánk érdekében, melynek igazgató tanácsába — épen e közgyűlésen — közfelkiáltással be is választatott. Hosszabb eszmecsere fejlődött ki a megfelebbezett f.-eőri főtanitó választási ügy felett. — Az esperes a megválasztott Németh Gyula duna-mocsi tanítónak a törvényes idő leteltével a concessát kiadta, őt hivatalába beállította s annak megtörténte után — tehát határidőntúí — érkezett be hozzá a választók egy töredékének ominosus felebbezése. — Közgyűlésünk a választást egyházmegyei részről is megerősítette, a törvényszerüleg eljárt esperesnek bizalmat s köszönetét szavazott, felebbezők ellen pedig — minősíthetetlen személyes támadásukért — a fegyelmi eljárást elrendelte. A franczia sarcz kamata két egyenlő részben ösztöndijképen Hodossy Gábor őri sztpéteri és Soós Gyula p.-rádóczi tanítóknak — mint két legjelesebb eredményt felmutató tanítónak — adatott ki. A felső-eőri Imre Mihály-féle ügy, mely már az egyh. kér. közgyűlés jkveiben is szerepel s mely mint a tengeri kigyó itthon is évek óta kisért, ez alkalommal se volt levehető a szőnyegről. — Egyházmegyénk ugyanis meggyőződvén arról, hogy az egyh. kér. közgyűlés által ajánlott „békés kiegyenlítés“ el nem érhető, kimondta, hogy eddig elfoglalt álláspontján megmarad továbbra is. Közérdekű tárgyát képezte közgyűlésünknek a kerczai egyház iskola ügye. — Itt ugyanis az elhalt tanító özvegye mellé a presbyterium ideiglenes tanítót alkalmazott, kinek a kegyév alatti ellátását és fizetését az özvegy teljesítette. — A kegyév leteltével az özvegy a cultusminísteriumhoz folyamodott, honnan 15304. számú végzésben azon utasítást nyerte, hogy.* „az 1893: XXVL t. ez. 1. §-ának világos intézkedése szerint az özvegy egyáltalában nem kötelezhető, hogy félévi ellátásából a segédtanítót ellátásban és fizetésben részesítse*,, — Tudjuk hogy e törvény 1893. szept. 1-én lépett életbe, de tudjuk azt is, hogy országos egyházi törvényünket 0-Felsége a. király 4 hónappal utóbb, vagyis 1893. decz. 29-én jóváhagyta és megerősítette. E törvénynek 433. §-a szerint pedig „a helyettesnek méltányos fizetését és lakását az esperes határozza meg úgy, hogy a tanítói jövedelemnek egy része az özvegy nő és az árvák javára maradjon4*. Közgyűlésünk az ügyet — mint sérelmet — a conventhez felterjeszti; sőt mivel a presbyterium már bepereltetett, a végrehajtás is kilátásba van helyezve: sürgősség szempontjából felkéri Püspök urat, hogy a végrehajtás függőben tartása szempontjából illetékes helyen tegyen lépéseket. Várjuk, hogy mi fog történni. Mert ha a cult, mín. végzés intentiója megvalósul, akkor a királyi szentesítéssel ellátott új egyh. törvényünknek 433. §-át—az újabb zsinati rendelkezésig — kék czeruzával be lehet keríteni. Az egyetemes leltár tervezetéről két bizottság is terjesztett be alapos jelentést, de sajnosán vettük tudomásul. hogy a convent az egyh. megyék véleményének bevárása nélkül e tárgyban már intézkedett. Miért tagadnánk? Félünk a centralisatiótól. Az orsz. lelkészi özvegy árva gyámintézet alapszabályaiban egyh. megyénk több kifogásolni való intézkedést lát s az egyhangúlag elfogadott bizottsági jelentést szives figyelembe vétel végett az egyh. kér. közgyűlésre felterjeszti. Örömmel vettük tudomásul, hogy a can. visítatio egyházmegyénkben a buzgóságnak s áldozatkészségnek növekedő jeleivel találkozott. Önkéntes adakozás utjáut befolyt 2215 frt 86 kr. Senyeháza díszes új orgonát s toronyórát szerzett, tanítói fizetését 636 frtra felemelte, — Kercza új harangot (vas harangállvánuyal) szerzett 1450 frt értékben, T.-Szecsőd lelkésze részére 630 frt értékben földbirtokot vásárolt s a mi fő, 12 anya egyházunk köziü 9 a legkisebb erkölcsi kényszerítés nélkül megígérte, hogr a tervezett lelkészi gyámoldához évi 12 forinttal hozzájárul. — Remélhető, hogy az elmaradt 3 anya egyház mostani — momentán jellegű — kedvezőtlen anyagi helyzetéből kibontakozva, mihamarabb csatlakozni fog hozzánk s igy ebben a tekintetben is egyetértünk. Jól is van ez igy! Itt az idő, hogy gyülekezeteink belássák, hogy mikor a lelki vezérekről, ezeknek özvegyei s árváinak gondozásáról van szó: a munkánál nem szabad, nem lehet félre állniok, sőtinkább elsőknek kell lenniük a cselekvésben ! Ezek után néhány tanító választás megerősítése s több — szorosabban — helyi érdekű ügy elintézése következett, melyeknek végeztével, a közebédnél folytatott kedélyes eszmecsere után — re bene gesta — eloszoltunk kiki az övéihez. Őrségi.