Dunántúli Protestáns Lap, 1894 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1894-07-22 / 29. szám
459 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 460 Egy pár felelet az „egy pár kérdésre.“ Pap K. Dezső berhidai körjegyző urnák, a folyó évi Julius 8-diki számban feltett „egy pár kérdésére“ óhajtok feleletet adni, mivel erre, a kérdéseket előzőleg — mint lelkész, fel vagyok kérve. Az egyházi törvény 185, 196; 197. §-ai, tekintet nélkül a lelkészi hivatalnak meghívás vagy pályázat utján való betöltésére, megrendelik miképen kell a választásra jogosított egyháztagok névjegyzékét összeállítani, ezen §-sok után a 198. §. szól arról, hogy a „lelkészi állomások meghívás vagy pályázat utján töltetnek be“. — Arról egy szó sincs a törvényben, hogy uj névsor állitassék egybe a meghiúsult meghívás után. a hivatalnak pályázat utján való betöltéséhez. — A törvényt magyarázhatja bárki önmayára nézve így vagy amúgy, a mint érdeke hozza magával; de a törvény hivatalos magyarázása, értelmezése magát a törvénythozó testületet illeti. A törvénynek van Írott betűje, van — mint szokás mondani — szelleme, lelke. -— Még a törvény szelleméből sem lehet azt kimagyarázni, hogy a pályázat utján való választásnál más névsor szerint történjék a szavazás, és ne azon névsor szerint, a mely a meghívásra nézve egyszer már lezáratván, hitelesíttetett; mert a törvény ezt nem rendeli, mert a pályázat utjáni választás megszakítás nélküli következménye a meghívás utjáni meghiúsult választásnak. — A választók névsora, tekintet nélkül a meghívásra, vagy a pályázatra, a lelkészi hivatal betölthetése czéljából készíttetik el és mindaddig használandó jogérvényes okmány, mig a választás be nem fejeztetik. Ha úgy értelmezzük a törvényt, mint Pap D. és a Nagyt. Szerkesztő úr, akkor felülről és alulról sok visszaélés követtethetík el. — Alaki hibák, — a mik szándékosan mindig előidézhetők, — vagy más fontos ok miatt, a meghívás utján való választás ideje el halasztatik egy hónapra; azon időben hátralékukat lefizetik a többnyire szegénység miatt hátralékosok valami kegyes segélyből, akkor ezek is követelhetik a szavazati jogot; — vagy a pályázat után oly pályázó jelentkezik, a ki épen az adójukat le nem fizető szegény egyháztagok szavazatával szerez magának többséget, lefizettetvén a hátralékot a meghívás meghiúsultától a pálya zat utján való választásig eltelő idő: 1—9 hét alatt.— Ugyan mit szólnának ezen ügyes manipuláczióhoz a pénzen meg nem vehetett, kisebbségben maradható, legtöbb adót rendes időben fizető egyháztagok ? Tovább, a fent említett „nézet“ alapján, — ha a gyülekezet nem választ, 14 nap múlva az esperes által kitűzött választáskor, azok is gyakorolhatják szavazati jogukat, a kiknek hátralékuk lefizetéséhez épen kellett e 14 nap, hogy a lefizetéstől a választásig egy hónap teljék el. — Végre az említett „nézet“ szerint: „bármi módon jön is elő a lelkészválasztás“, azok is szavazhatnak, a kik, — bármi fontos okok miatt bírósági Ítélettel megsemmisített választás után kitűzött uj vátasztás előtt egy hónappal adójukat lerótták. Megy ez a dolog igy in infinitum, és a gyülekezet folyton zavartatik, mindig tágulnak a kortes utak. — A törvény 194. §. e) pontja az esperesnek, a 195. §. a választani akaróknak, a 196. 197. §-ok az elöljáróságnak szabják meg kötelességeiket, ettől nincs eltérés akár meghívás, akár pályázat utján töltetik be a lelkészi hivatal. A 212. §. sem lehet érv az igenlő nézet mellett, mert az ott említett választók névsora már a meghívás előtt összeállittatott. felülbii áltatott és esetleg a 203. §. ki s be kezdésében említett % többség megáljapitásához mint közhitelű okirat használtatott, — ez a névsor, a jogfolytonossága ál nem veszítheti el hiteles okirati jellegét. — Tehát a már egyszer megállapított névsor szerint jogosult választók szavaznak a pályázat utján való választásnál is — mert választás: a meghívás és a pályázat utján való választás egyformán, a 195. §-ban kimondott záros határidő, — a formában különböző, de lényegben egy — mind két választási actusra vonatkozik. A második kérdés a tényállást nagyon subjective és nem elég híven adja elő. — A tényállás ez: az az említett presbyter (a legközelebbi viszonyban van a körjegyző úrral) még mint közegyháztag sem fizetett adót, tehát a törvény 23. avagy 21. §-ai szerint még presbyterségre sem volt választható. — Miután presbyter lett, az 1894-ki évi adófizetők közé fel van véve mint adófizető egyháztag, adója elő van Írva, de a lerovási oldalon nem olvasható az, hogy ő, mint az egyháznak hasznos szolgálatokat tett presbyter, az adózás alól felmentetik. Az egyház jegyző—, az adózók főkönyvében sehol sem fordul az elő. hogy az illető már mint köz egyháztag is felmentetett az adófizetés alól — és épen az a presbyterium, melynek felmentő határozataira hivatkozik a kérdező, lett oly hálátlan (?) hogy nem vette be a választók közé a presbyter urat, mivel az indok szerint nem adófizető egyháztag. Tehát nem „szeszélyből töröltetett ki“ a választók közül, hiszen azok közé fel sem volt véve. — A törvény 254. §-ában meghagyatik, hogy a teljesített fizetés az adókönyvben nyugtázandó. Van-e ilyen adókön}Tve az egyháztaguak ? teljesitette-e hátralékának befizetését a záros határidő előtt ? Ezek szerint bírálandó el az egyháztagnak választhatósági és választói jogosultsága. — Mivel pedig nem a törvény alapján megválasztott presbyter ur még ma sem tudja okmánynyal igazolni sem adófizetését, sem az adófizetés alól lett felmentését; minden az egyház és iskola (gyermekei a zsidó iskolába járnak) körüli érdemei mellett sem lehet jogosult választó. — A második kérdést, mint helyesbített tényállást, — a rosszul informált Szerkesztő úrtól és olvasó közönségtől, én, — mint az ügyet ismerő, és objective tárgyaló, — a jobban és helyesen informált Szerkesztő úrhoz és olvasó közönséghez apellálom. Ezek a feleletei a papfiunak a papfiu kérdéseire — atyafiságos szeretettel Szűcs Dezső csajági ref. lelkész.
