Dunántúli Protestáns Lap, 1894 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1894-07-22 / 29. szám
Ötödik évfolyam. 99. szám. Pápa, 1894. julius 22. ELŐFIZETÉSI DÍJ: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 4 frt, félévre 2 frt. Az egyház és iskola köréből Miül EV.REF. ÉGI Hitt HIVATALOS KÖZLÖNYE HIRDETÉSEK DIJA: 4 hasábos petitsor többszöri közléséért 5, egyszeriért 7 kr sorja. Ezenkiviil bélyegdíj 80 kr. *® MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP, ®. TARTALOM: Elnöki megnyitó beszéd. Antal Gábor. — Néhány megjegyzés az országos ev. ref. lelkészi gyámintézet alapszabály tervezetére. Fulöp József. — A drégelpalánki ev. ref. egyházmegye közgyűlése. — Az őrségi egyházmegye közgyűlése. Őrségi. — Egy pár felelet az „egy pár kérdésre. Szűcs Dezső. — Vegyes közlemények. Elnöki megnyitó beszéd*). Mélyen tisztelt Értekezlet ! Az alapszabályainkban elém szabott kötelességemhez képest összehivtam mai napon a tatai ev. ref. egyházmegye lelkész értekezletét Nagytiszt. Rácz Károly lelkész társunk és kedves családja szives vendégszeretetéből, a múlt évi értekezlet óhajtásának megfelelőleg, az egyházmegyei közgyűlés helyétől és idejétől függetlenül a jelen alkalomra. Örömmel üdvözlöm a megjelent kartársakat, a kik eljöttek e gyűlésre, a melynek feladata emelni bennünk az egyháziam érzületet, fokozni a kötelesség érzetét, elősegíteni a testvéri szeretetet s egyházunk ügyei iránti érdeklődést az által, hogy számba vesszük az egy év alatt felmerült, egyházi életünket közelebbről érdeklő eseményeket, hogy számot adunk magunknak arról, mit tettünk meg, vagy mit mulasztottunk el egyházi életünk felvirágoztatására irányzott teendőink közül, hogy bizalmas eszmecsere utján kölcsönösen igyekszünk tájékozást nyújtani egymásnak azon módozatokra nézve, a melyeknek alkalmazásától várhatjuk egyes gyülekezeteink, vagy egyetemes egyházunk, iskola ügyeink, vagy saját lelkészi állásunk általános közérdekeinek előmozdítását. Nem önérdek, még nem is osztály érdek, hanem közérdek az, a mi bennünket össze hozott. Még a baráti szeretetnek és testvéri ragaszkodásnak azon őszinte megnyilatkozása is, mely értekezletünket a komoly dolgok végzése után fűszerezi és megkoronázza, az egyházi élet élénkítésének válik javára. E tudattal és ez érzelmekkel foghatunk ma is teendőinkhez. Ha az elmúlt évben lefolyt azon eseményeket vesz•sziik szemügyre, a melyek által egyházi életünk közelebről van érdekelve, azok között legfontosabbaknak tűnnek fel: az egyházi törvényeknek a magyarországi ev. ref. zsinat által újra alkotása, ő felsége által való szentesítése, a kerületek által való életbe léptetése és az egyházpoliticai törvénjjavaslatok megalkotásának előmunkálatai. *) A tatai ev. ref. egyházmegye lelkész értekezletén 1894-ik év junius hó 25-én. Az 1891-ik évi decz. 5-ikére össze hivott ev. ref. zsinat ugyanis 1893-ik év nov. 14—15-ikén tartott negyedik ülés-szakával bevégezte maga elé tűzött feladatát. A zsinat által elfogadott javaslatot ő felsége szentesítette s miután azok a dunántúli ev. ref. egyházkerület 1894-ik év ápril 3-án Székes-Feliérvárott tartott közgyűlésében kihirdettettek. ezen mi kerületünkben is életbe léptek. Az uj törvénynek sok oly intézkedése van, a melynek feladata egyházi életünk körében nagyobb rendet, a hit és egyházi élet terén több élénkséget, az ügyek intézésében az eddiginél nagyobb gyorsaságot teremteni, az anyagi ügyek körül pedig az egyházak fenállhatásának, a lelkészi állomások biztosításának legalább alapjait lerakni. A törvény intézkedései azonban csak úgy nyernek életet, különösen úgy érik el alkotóiknak czélzatát, ha mi magunk lelkészek igyekezni fogunk kellő jó akarattal, buzgósággal, ahol pedig saját anyagi érdekeinkről van szó, mindig a méltányosság alapján, de kellő kitartással és erélylyel annak érvényt szerezni, ügy az egyetemes ev. ref. convent, mint saját egyházkerületünk több intézkedést tett már arra nézve, hogy ez irányban a tevékenység meginditassék. így a többek között hogy magyar ref. egyházunk egyes gyülekezeteinek vagyoni helyzete tiszta világlatban legyen felsőbb és legfelső hatóságaink előtt, legközelebb a vagyoni állapot feltüntetésére szolgáló jelentő iveket kell megszerkesztenünk, mert ennek alapján tudhatjuk meg csak, hol mennyi az erő és a szükség, melyik egyház igényelhet méltányosan segélyt. Az országos ev. ref. lelkész özvegy árvái gyámintézet alapszabály tervezete is leküldetett már az egyes egyházmegyékhez véleményezés végett; egyházmegyei gyűlésünk tárgyalta is a javaslatot, de azért még mindig helyes és czélszerü dolog a javaslattal foglalkozni, mert úgy látszik, ismét sok nehézség merül fel a valósítás ellen. Sőt ha az alkotásban eljuthatunk is az alapszabály tervezet megalkotásáig, még mindig nagy fokú jóakaratra, ernyedetlen buzgóságra, és áldozatkészségre leend szükség a lelkészi kar részéről,
