Dunántúli Protestáns Lap, 1894 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1894-07-22 / 29. szám
451 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP hogy a tervezetben felvett jövödelem forrásokból a várt jövödelem be is folyjék. Meri hiszen az egyházmegyei gyámoldának sokkal csekélyebb összegű járulékaiból is vannak kínt hátralékok; az ácsi ev. ref. egyház azon felhívását pedig, hogy lelkész özvegyi és árva gyámoldai czélokra a gyülekezetek áldozzanak évi 12 forint adomán) nyal, mint a tanítói nyugdíjra áldoznak, elenyészőlég csekély számú gyülekezet fogadta el. Fontos uj intézkedés a zsinati törvényekben az egyházakra rótt azon kötelezettség, hogy az árvák neveléséről gondoskodni, azok felett rendszeres felügyeletet gyakorolni tartoznak, e czélból szabályrendelet alkotása, árva gondnokok választása tetetik kötelességükké. Oly szép, de eddig nagyon elhanyagolt tér nyílik itt a lelkészi karnak arra nézve, hogy a gyülekezet hitét jó cselekedet által mutathassák ki, a melyen való sikeres működés csak erősíteni fogja egyházunk híveiben az egyházhoz való ragaszkodást, más vallásuakban pedig az irántunk való rokonszeuvet és tiszteletet. A mi az úgynevezett egyházpolitikai javaslatokat illeti, azoknak sorsa általánosan ismeretes. S itt csak anynyít kívánok röviden felemlíteni, hogy múlt évi értekezletünk óta az összes javaslatok nyilvánosságra kerültek és az országos political szempontból legfontosabbnak tartott javaslat, nevezetesen a házassági jogról szóló javaslat hosszú és nehéz küzdelem után úgy a képviselőliázban. mint a főrendiházban elfogadtatott s ez által emberi számítás szerint, a többi, állam-politicai szempontból kisebb jelentőségű javaslatok elfogadására való kilátás is biztosíttatott. A mint hogy a képviselő házban a többi javaslatok is gyors egymás utánban letárgyaltattak, a főrendi házban pedig az ősszel jönnek szőnyegre. A mi magyar ev. ref. egyházunk hivatalos hatóságai, ámbár tudatával bírnak annak és ki is jelentették, hogy a javaslatok életbe léptetése a mi egyházunk érdekeit nemcsak elő nem mozdítja, sőt addig, mig a hatalmas, földi javakban állami dotatiók folytán gazdag rom. kath. egyházzal kell a küzdelem terén hason eszközök felhasználhatása nélkül szembe állania, inkább hátrányára szolgál: mégis, mert a javaslatok alapelvei a protestáns egyház szellemével egyeznek, kijelentették, hogy készek a magyar haza és nemzet jól felfogott érdekében az uj intézményeket elfogadni, azok létesítése érdekében közreműködni. Csak ritka kivételkép akadtak a magyar ref. egyház tagjai közül egyesek, a^kik a javaslatok létrejöttét elenezték. Most már biztosítottnak látszik a javaslatok életbe léptetése s nekünk a megváltozott viszonyokkal előre számolnunk kell s lehetőleg előkészülnünk arra, hogy egyházunk érdekeit a veszélyeztetett pontokon kellőleg megvédelmezzük. Mert ha jól figyelemre méltatjuk az egyház politikai javaslatok majdnem mindegyike mutat fel hazánkra nézve üdvös főhatása mellett egyházi életünk egy némely oldalára irányzott veszélyes mellék hatást és visszahatást is. Így legközelebb a gyermekek vallásáról szóló, épen most tárgyalás alatt levő javaslat, a mely a czélból alkottatott meg, hogy az 1868. Lili. t. czik 12. §-át helyettesítse, akár mit mondjunk is mentségére, bizony törvényerőre emeli a protestáns egyházak által minden időben 452 fontos okokból perhorreskált reversálisokat, azzal a külömbséggel persze, hogy a reversalisok polgári házasság előtt lesznek kiállitandók. Nekünk az egyezik vallásunk szellemével és szerény nézetem szerint az is állana érdekünkben, hogy ha már egyszer a törvény nem intézkedik kötelezőleg a gyermekek vallásáról, akkor a szülők rendelkezhessenek e tekintetben szabadon és ne legyenek megkötve oly előleges szerződések által, a melyek megkötésére idegen és nem illetékes tényezők a házasság megkötése idejében épen a legerősebb befolyással bírhatnak. Protestáns lelkész nem rendelkezik arra eszközökkel, de még ha rendelkeznék, sem tehetné vallása szellemében, hogy a házasulandó felekre erőszakos pressiót gyakoroljon arra nézve, hogy minden gyermeküket protestáns vallásban nevelendik, mig a róm. kath. lelkészek erre nem csak eszközzel rendelkeznek, hanem felsőbb hatóságaik által az ily nemit pressió kifejtése szinte kötelességükké van téve. De meg szinte előre látható, hogy a reversalisok, (gyermekek vallására vonatkozó szerződések) csak a mi kárunkra lesznek érvényesek, de hasznunkra nem, mert el sem képzelhető, hogy miután az ilynemű szerződések megszegéséért sem a szülőkre, sem a lelkészekre nincs semmiféle büntetés szabva a törvényben, azokat, ha a mi javunkra köttettek, a róm. kath. clerus respektálni fogja, a mint nem respektálta a törvényt az elkeresztelési ügyben sem, a melyet pedig a ministeri rendelet folytán némi büntetés is támogatott. És ha ez igy történik, majd mi nálunk is akadnak először kevesebben, azután többen, a kik nem annyira törvény iránti tiszteletnek, mint együgyiiségnek ismervén fel a törvény megtartását, mikor az irányunkban nem tartatik meg: megkezdődik a kölcsönös, de most már szabados elkeresztelés, elnevelés, ebből folyólag a zsurlódás, villongás, békétlenség, a melyet legkeévsbé orvosol az. hogy nem leend benne többé biró. — Ide vezet az okvetlen, ha az állam olyan törvényt hoz, a melynek végre hajtásának niucs biztosítéka, mert már alapjában végre hajthatatlan. Szerintem jobb volna, a szülők korlátlan szabad rendelkezésének megadása által mindennek elejét venni. Úgy látom azonban, hogy a javaslat most legalább nem módosittatík ez iránybau, mert — úgy mondják némelyek -- compromissum eredménye, a mit én részemről nem tartok valószínűnek. Pedig, ha a dolog igy marad és a fejlődés menetet szemügyre vesszük, a helyzet egy kissé nevetségesnek tűnik fel. Ezen törvény ugyanis az 1868. Lili. t. ez. 12. § át pótolja, engedményként a róm. kath. clerusnak. A rom. cath. clerus az L868. Lili. t. ez. 12-ik £-ával örök időkig megelégedett lett volna, ha az elkeresztelésre először az 1879. XL. t. ez., később az ismert ministeri rendelet kereseti jogot és némi büntetést nem állapit meg. Ez ellen a büntetés ellen volt a felzúdulás. Most az új törvényt nem egy ponton, de két ponton t. i. ha a szülők szerződtek, a szerződés irányában, ha nem szerződtek, akkor a törvény positiv intézkedése irányában lehet megsérteni és még csak fel sem veti senki azon kérdést, hogy a törvény megsértésének minő jogi hatálya és következménye leend ? Mintha csak mesterséggel keresnénk a zavaros helyzetet! De hát mi a törvényen nem változtathatunk
