Dunántúli Protestáns Lap, 1894 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1894-07-15 / 28. szám
443 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 444 tetnek, azokat előbb a segélyezési bizottság vizsgálja felyül és azután lásson dolgához. Nem értem, mit akar azzalmondani Szép Lajos, hogy indítványom nem volt felszerelve. Bizonyára azt, hogy ő maga kér egyháza számára 6000 frtot most, mikor a traktus az adatok gyűjtését elrendelte. De vegye tudomásul jó előre, hogy engem nem azon intentio vezérelt indítványom megtételekor, hogy eldorádót sürgessek egyházainknak, hanem egyedül az. hogy mostani nehéz sorsukon segítsünk. Ha ezt akarom, nem akarom egyszersmind azt is, hogy a kövesdi egyház az anyagi viszonyai rendezésére szükségesül kitüntetett évi 300 frt segélynek tőkéjét, 5°0 számítván, 6000 ftot tak.-pénztárba tegye és kényelmesen járjon annak negyed évi kamatáért, vagy ossza ki jó kamatra otthon és 10—15 év múlva arra ébredjen fel az egyházmegye, hogy a 6000 frt értékű adóslevelekért nem adnának 600 frtot. Nem. Ezért a 300 ftért a kövesdi egyháznak is áldozatot kell kozni. Pénz áldozatot — újabb megadóztatással — nem kívánhatunk, mert eltűnt régi gazdagsága. De van, hála Istennek munkálkodó kezük, ez a munkás kéz megtesz annyi fáradtságot még, hogy egyháza boldogságáért egy éven keresztül 2—3 nap dolgozik. Ha nem teszi meg, nem érdemes arra, hogy eyy fél krajczár segélyt kapjon valaha. Már most én kezdettől fogva úgy számítottam, hogy 14—16 hold földbirtokkal még a legnagyobb nyomorral küzdő egyházunkon is segítve lesz. Tegyünk számítást, legyen a föld 15 hold. Ebből elvet az egyház 5 holdat huzával, (Szántását, vetését, aratását, összehordását közmunkával ingyen teljesítvén) átlagos termés szerint lesz róla 25 m. m. búza, ebből 5 m. m. vetőmagúi vissza tartatván, eladható 20 m. m.melynek mai ára 130 frt; a szalmája, törekje is megér 10 frtot. Tavasszal elvet 5 hold árpát, ezen is lesz átlagos terméssel és az évenként szükséges vetőmag levonással 20 m. m. melynek mai ára 120 frt. szalmája megér 10 frtot; öt hold megmarad fekete ugarnak (noha Balaton mellett ez nem szokás), hogy ismét búzát lehessen bele vetni. Tehát könnyen elő lehet állítani belőle 270 frtot, adója 25 ftot nem halad meg, még mindég maradna tehát 245 frt. Ezt a földet 3000 ftért Kövesen is meg lehetne venni, sígy az egyháztagok (az 5% kamat különbözet szerint) 100 ftot áldoztak egyházuknak. Vagy ha a föld még ennél is drágább, úgy bizonyára több jövödelmet ad, s ez számításomat meg nem változtatja, de az egyházak ily utón való felsegélése csupán fele összegét igényli a nyújtandó tőkesegélynek, mert lám Kövesdet 3000 ftal boldoggá lehetne tenni, s ez nem 6000 frt. Ez a számítás a volt jobbágy községekben, hol a fertálylyal legelő, rét — páskum, vagy kert — is együtt jár, még kedve-zőbb eredményekre vezet. Itt említem fel, hogy az önmegadóztatás elvét egyházmegyénkén is hangoztatták tekintélyes ajkak; ezt az én javaslatom szerint keresztül lehet vinni, de a Szép Lajos közvetítő indítványa az, 5°/0-os kamatoztatás, ezt kizárja, tehát sokkal kényelmesebb, csakhogy a segélyző jpénztár-nak kétannyiba kerül. Szólanom kell Szeness Imre indítványáról is. Ezt is rosszul értette meg Szép Lajos, mert az indítvány a 64 ezer forint államsegélyt nem három, hanem egy egyházmegyének szeretné adni, persze legelsőben is Veszpémnek. Valami nagy melegséggel nem is fogadta az értekezlet, mert olyan hangok hallatszanak, hogy „ .... a javaslat alapja ily formán concltidal: ha a füredi toronynak nadrágja volna, jó egy szál legény volna .... nem óhajtoztok-e eldorádóba, hol narancs, czitrom, kalbász lóg a fákról, árnyas fák aljában hűvös pázsiton, vigan üríti pezsgővel telt habzó serlegét a iámbor, és várja, a mint a sült galamb bérepül szájába.“ De ne illúziókban járjunk; hogy 64 ezer forinttal sok minden jót meg lehetne tenni az bizonj'os, ez azonban nem a mi pénzünk, mi csak a magunkéval számoljunk. Ám — mint fáradtságos munka gyümölcsét — tisztelettel feljebb terjesztjük — egész a conventig. Gózon barátom indítványa — bizonyára maga is elismeri — egy bon mot volt. Az értekezlet oszlófélben, Szeness I. javaslatának idilli hatása alatt az összes államsegélyre törlesztéses kölcsön felvételét javasolja. Helyes, de kivihetőségét maga Szép Lajos is kétségbe vonja. Egy helyreigazítással is tartozom. Soha nem indítványoztam, hogy a kerület vegyen fel a veszprémi egyházmegyének kölcsönt, hanem figyelembe véve anyagi erőnket, évi és állandó segély kieszközlését kértem a kerülettől, s ha ez meg lesz, vegye fel annak tízszeresét az egyházmegye. Indítványomat nékem semmivel felszerelni nem kellett, mert csupán az elvet vetettem fel, a kivitel az egyházmegye dolga, ha t. i. azt elfogadta. És most, mikor az egyházmegye az indítvány keresztül vitelére bizottságot küldött ki, s az egyházaktól az adatok úgy a hogy jönnek, bármily rosszul esik Szép Lajosnak, és akárhogyan erőlködik, bizony előbb kell a segély az isteni tiszteletre egy kocsiszinfoima épületbe járó Rátótnak, az unitáriusok izgatásai miatt végfeloszlással fenyegető Iszkaszentgyorgynek, Vilonyának, a roskadozó templomú és papházú Vörösberénynek, mint Kövesdnek, mely— dicséret érte lelkészének —- addig járta a segélyek útját, mig kívül, belül meg nem csinosodott. És most Ítéljenek akik elfogulatlanok e dologban. De Szép Lajos hallgasson, mert minden szavából a saját egyházának mások rovására előtérbe tolása szól, az ön érdek pedig nem szép, mikor a közügy előbbre vitele van szóban. Béke velünk. Thúiíy Etele. A „Tanítók Háza“ ügye. Az a jelentés, melyet az alábbiakban a „Tanítók Háza“ ügyének mai állásáról teszünk az első pillanatra bizonyára csüggesztő hatással lesz az ügyet oly szép lelkesedéssel felkaroló tanítóságra; de meg vagyunk győződve, hogy ezt a pillanatnyi első hatást az erős akaratnak az az impozáns elhatározása fogja felváltani, a mely a hirtelen megakadást az eddiginél is erőteljesebb és gyorsabb haladássá fogja változtatni.
