Dunántúli Protestáns Lap, 1894 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1894-04-22 / 16. szám
249 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. i250 iethetése, másfelől a szigetváriak helyzetének megnehezítése tekintetéből a szabad közlekedést az egész Baranya területén beszüntető, s a jövés-menés a megye egyik széléről a másikra még a közlakosságra nézve is csak a legnagyobb veszélyek közt történhetett. „A törökök — Írja Szigetből 1560-ban Béremén ura Szekcsői Máté — úgy állják mindenütt az utat és őrzik, hogy valami felől az mohácsiakra ne mennének, és az szegénységet ide is be nem bocsátják, még az gyalogmíves nép is a honnat jüunek, ugyan nagy titkon és lappangva jünnek, mert az törökök erősen büntetik őket, fogdossák, nyársban is vonynyák kezülök némellyeket.“ Szegedi előtt még inkább zárva volt a Somogyból ki s Baranyába vezető út. A basák nagyon jól tudták, a mint később, midőn kezükbe került, szemére is hányták, a szigetvári és babócsai kapitányokkal való szoros összeköttetését; ugyanazért sokszoros oka volt félnie a töröktől s egyátalában nem lett volna tanácsos Szigetvár védelmi körén túl lépve alsó Baranyába ellátogatnia. De az ottani prédikátorok és gyülekezetek sem közlekedhettek vele könnyen és bátran, biztonságuk pedig egyenesen párán csolta a Ferdinánd birtokában levő Kálmáncsával való összeköttetés megszakítását. A mennyire csak lehetett, kerülniük kellett annak még látszatát is, s erre nagyon jó kisegítő eszköz volt a püspökségnek a visszatért Sztáraira ruházása. S hogy valóban ily okok idézték elő a baranyai püspökség ketté szakadását, mutatja azon körülmény is, hogy a kettészakadás csak addig tartott, mig a körülmények parancsolták; mihelyt Szigetvár elesett és a körülte terülő községek török iga alá jutottak, az egy hatalom alatt csakhamar egyesültek ismét az összes baranyai egyházak s attól fogva egészen 1715-ig egy püspökséget képeztek. Az eként alakult két püspökség határait pontosan megjelölni nem vagyunk képeseb., de talán nem tévedünk, midőn hisszük, hogy mig Sztárai igazgatása alá az általa alapított s részben már elősorolt egyházak tartoztak: addig Szegedi Kis Istvánra azok az egyházak íigyelmeztek, melyek régi egyházi emlékeink szerint az 1734-ík évi rendezkedésig Baranyából és Somogyból, a Mecsek-hegy aljától a Rinya folyóig a felső-baranyai egyházmegyét képezték. Jelesen I. Baranyából. Nagy-Harsány Nagy-Peterd Palkonya Kis-Harsány Kis-Peterd Poprád Tótfalu Gernesfalva(Gerentfa) Monasokor Siklós Viszló Sibát Gyüd Márfalva Iszra Béremén Rád Gilvánfalva Terehegy Keris (Kóros) Turony Kútfő Kémes Garé Harkány Kemse Büdösfalva Tésenfalva Csepel Botyka Cún Haraszti Dancsháza Piski Bevárd Rónádfalva Adorjás Yaiszló Kákics Szaporca Besánc Gilice Sámod Kis-Csány Kercsinye Szent-Erzsébet Nagy-Csány Baski Becefalva Séllye Lusoh Katátfalva • Bogdása Nagyfalu Okorág Zaláta Bise Besenei Hiries Csarnóta Szent-Lőrine Szent-Márton Nagy-Vát Iványi Vejt Csehi Kis-Tótfalu Szerdahely Gordisa Szava Kovácsida Szabolcs Ipacsfalva Pályi Miudszent Maty Mekcse Pécs Ujtó Marochía Péesváradgya II. Somogyból. Csatár Cegléd Gyöngyös mellék Fok Diós Várad Korpád Kámány Bürüs Peterd Dobsza Babőesa város Hoboly Kis-Dobsza Sziget város Pata Kálmáncsph város Széplak város Poklostő Homok-Szt.-György Kadarkút Apáti Ujnép Lábod város Csertu Istvándi Rinya-Szt.-Kírály Basal Görgeteg Csokonya Mól vány Visonta Berenes Szilvás Újlak Komlósd Viszló Darány város Tarnóea Merenye Zádor Pöttend*) Tot-Szent-György Újfalu Az itt előszámlált, s kivülöttük még ki tudja hány — nevükkel együtt megsemmisült egyházak képezhették; a püspökséget, melynek az egyfelől Szigetvár, másfelől Babócsa által védett Kálmáncsa volt a központja. Kálmáncsa a régi időkben tekintélyes város, várral, melynek maradványai máig láthatók. Állott 3 város részből, u. m. Nagy, Gyöngyös és B. (?) utcából. A szigetvári ostromok idején sokat szenvedett, föl is égette a török, egy részét, mindazáltal nehány év múlva már 220 ház után fizette az adót, mig a szigetvári vilajet többi községeinek házszáma a 100-ou jóval alul maradt ** ***)). Vásárai, melyekre a török is súlyt fektetett s annálfogva védelmezte is azokat, híresek és látogatottak voltak"**). Vagyoni tekintetben talán gazdagoknak is mond.*) A dunamelléki ref. egyházkerület régi jkönyve s Lámpe: Hist. ref. eccl. után. **) Lábod város 96, Csokona 83, Darány város 56, Kis-Dobsza 1562-ben 41 ház után fizetett adót a töröknek. Velics A: Töröhkincstári Defterek, 187. 218. lap. ***) 1587-ben Ali bin Husszein basa jutalomra méltattatok, Janiiért a Kálmáncsai vásárt nyomni törekedett hitetlenek ellen fáradozott. Törők k. Defterek, Marotti László 1559-ben ökrökkel jár, s Nádasdy Tamástól védlevelet kérve panaszolja, hogy Szigetben, Babóesán és Csurgóra nem győzi fizetni a sok hamis harmincadot. 1560-ban Mezár Miklósi 400, Koszorús Ambrus többed magával 2000-nél több marhát hajtott Debrecen vidékéről. Szalai A: »Négyszáz magyar levél. 351, 376 lap. Többször emlittetnek Giletics György és Mihály, Varga Ambrus, Tűgyártó, Simon, Furia Albert 1560-ban, Ezpeíei György, Péter és Balázs 1558-ban. Utóbbi Héderffy György magtalanul elhalása folytán Radován Jakabbal együtt bírta Maysát. Szalay Ág: iá, m. 183, 185, 245, 284, stb.
