Dunántúli Protestáns Lap, 1894 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1894-04-08 / 14. szám
223 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 224 Ha porba hullom — hitben megtörötten — Csak felébresztek Jézus tégedet: Felleg eloszlík, ha te rátekintesz, Tenger elnyugszik, ha te rátekintesz, S szegény beteg — ha kegyelmed esengem: Érintéseddel meggyógyítasz eagem! Érzem: te vagy az ut, igazság, élet Te az egész, parányi részed én, Mert szellemem, s a lelkem rokon véled! — S ez érzet szent örömöt önt belém! — Oh! mig lábam a földi pályát futja, Bármerre tér el éltem vándor útja, Tövist szórnak rá, vagy rózsával hintik: Te légy velem csak s boldog leszek mindig! Lampérth Géza. VEGYES KÖZLEMÉNYEK. — Kossuth emlékének ünneplése nálunk. Nemzeti hérosunk iránt, kinek nevét minden igaz magyar a tisztelet és rajongó szeretet hangján említi, iskolánkban is méltó módon nyilvánult a kegyelet. A főiskolai közigazgató mindjárt a gyászhir megérkeztekor ki tűzette iskolai épületeinkre a gyászlobogót s azóta folyton ott lengenek. A nagy halott végtisztességén való részvétel végett a tanári kar több tagja Budapestre utazott. A húsvéti szünidőről visszatérő tanuló ifjúság első cselekedete az volt, hogy minden mástól jövő ösztönzés nélkül gyász viselését határozta el egyhangúlag egész a tanév végéig. Azonkívül adakozni fognak Kossuth emlékszobrára. Városunk minden középületén és sok magán házon is gyászlobogó lengett. A város koszorut helyezett a ravatalra, részvéttáviratot inrézett a nagy halott fiaihoz s küldöttséggel képviseltette magát a temetésen. Most vasárnap (ápr. 8-án) pedig ünnepélyes gyászistenitisztelet lesz az evangélikus és református templomokban. — Bankett a sz.-fehérvári kér. gyűlés alkalmából. A kerületi gyűlés első napján Tisza Kálmán tiszteletére fényes bankett volt, általában igen csendes hangulat mellett a Kossuth-gyászra való tekintetből, de melyen mégis többb érdekes nyilatkozat történt. Legérdekesebb volt pedig s valóban országos feltűnést keltő, Eötvös Károlynak nagyfontosságu harmadik tósztja, melynek tartalma a következő: Ma tettem le a tanácsbiróí esküt. Ez alkalomból az előző toasztban érdemeimet méltatták a polgári házasság körül. Nemcsak ezért, nemcsak e reformokért küzdők, hanem azért, a mi utánna következik a jövendőben. Ez csak első szó a kapu megnyitására. Lehet, hogy a jövő sejtelmeit csak az utódok érik meg, de ezért érdemes életünket feláldozni. A mi törvényt és szabályt a tudósok kigondoltak, annak eddig mind ellenkezője történik Magyarországon, s azért mi éllünk, állunk, boldogulunk. Mig a többi vallások milliókat kaptak az államtól, addig a reformátusok csak morzsákat. Ilyen hitetlenül bolond berendezés tovább fenn nem állhat. Lehet, hogy a legközelebbi kerületi gyűlésen erről már inditványt teszek. A protestáns szászok, a görögkeletiek, a görögkatholikusok milliókat kapnak, a római katbolikusoknak 6ü0 millió vagyonuk van, csak az ; állam valódi csontvázát képező reformátusok nem kapnak semmit, holott nélkülük ma magyar haza nincs. Az egyházak és felekezetek egyenjogúságát az 1848. XX. törvényczikk előírja, ezt anyagilag is érvényesíteni kell a kor igényeihez, szükségleteihez képest. Ez eszmét nem fogjuk elejteni. Egyszer meg kell ezt nyiltan mondani. Az egyenjogúság minden tekintetben a reformok után a második lépés lesz. De ha csak egyenjogúságot adnak, de anyagi eszközt nem, ez olyan, mintha az egyik testvér elviszi az összes apai örökséget, a másikat meg szabadjára ereszti Az 1848. törvénybeiktatójái eltemettük, de itt vannak fiai, apjuk érdemeiért élteti őket, kiket egyelőre egy pillanatra, később örökre visszanyerünk. — Uj számtani könyv. Nemrégiben egy nagyobbszabásu munka első füzete hagyta el a sajtót. Czime: „Vezérkönyv az elemi népiskolai számolástanitáshoz“ írták: Böngérfi János és Orbók Mór, jónevü paedagogusok. A negyedfél nyomtatott ívre (56. oldalra) terjedő füzet tömören, jó magyarsággal, élvezetes előadásban nyújtja a számtani tudomány és a számolástanitás történetét az ős időktől napjainkig, megemlékezik a különféle taneszközökről, ügyesen csoportosítja a methodikai és didaktikai elveket és mindenütt adja a tárgyakra vonatkozó irodalmat. A füzetet számos illustráczió és arczkép emeli. Szerzők fényesen megmutatták, miként lehet a „száraznak“ tartott mathematikai tudományt is élvezetessé tenni. A könyv minden sora elárulja az ügyszeretetei, melylyel a szerzők tárgyuk iránt viseltetnek. Az élénk tollal, érdekesen és világos fővel megirt füzetet paedagogiai irodalmunk határozott nyereségének tartjuk s azért jó lélekkel ajánlhatjuk a tanítóknak. A könyv Drodtleíf Rudolf kiadásában jelent meg s ára 40 kr. (80 fillér.) A most megjelent füzetet még hat füzet követi, a melyekben az 1—6 osztály tananyaga lesz feldolgozva teljes részletességgel. A második füzet, mely az I. osztály tananyagát tárgyalja — ápril hónapban kerül ki sajtó alól. — „A Magyar Mese- és Mondavilág“ czimü irodalmi vállalatból (írja Benedek Elek; kiadja az Athenaeum) megjelent az 5-ik füzet az eddigiekhez hasonló gazdag tartalommal és szép képekkel. E füzetben a gyönyörű mesék sorozatát egy monda váltja fel „Az Isten kardja“ czim alatt, mely a Hun-mondakör egyik legszebb részét képezi. Benedek Elek mesemondó tehetsége a mondákban ép oly magas fokon tündöklik, mint a mesék és regék előadásában. A füzet ára 25 kr, s kapható minden könyvkereskedésben. A hazafias vállalatot nemzetünk minden olvasni tudó fiának őszintén ajánljuk. Laptulajdonos és felelős szerkesztő : NÉMETH ISTVÁN. Az előfizetési pénzek, megrendelések és reclamatiók BORSOS ISTVÁN főmunkatárs nevére czimzendők. Pápán, 1894. az ev. ref. főtanoda betüiyel ny. Kis Tivadar.
