Dunántúli Protestáns Lap, 1894 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1894-04-01 / 13. szám
203 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. csiinket?! Igen, — főt. Egyh. kér. Közgyűlés!— egyházunknak nem a vakbuzgóság, nem a felekezeti túlzó elfogultság az egyedüli s talán nem is legnagyobb ellensége. Harczoltuuk mi már ezekkel az igazság és valódi felvilágosodás szelleme által támogatva diadalmas harczokat; megküzdöttünk velők sokkal nehezebb időkben is! — A közöny, az elfásultság, a vallásos szellem bármily árnyalatának teljes hiányai ezek a mi félelmes ellenségeink, ezekkel kell vívnunk ma nehéz, kétes eredményű harczot! S ép ez ellenség ellen — bármennyire megbízzunk is egyébként bennök — az állami intézetekben óvszert hiába keresünk : azon intézetekben, a melyek minden felekezetűt hivatva lévén befogadni, egy felekezet — habár legnemesebb — szellemének sem lehetnek istápolói. Egyházunk igaz érdekének tehát korántsem felelünk meg, ha megelégszünk azzal, hogy az állami intézetek igénybe vételét megkönyitjük növendékeinknek: vallásunk valódi javát csak akkor munkáljuk, ba mielőbb önálló intézeteket szervezvén, ezeket nyitjuk meg leányaink számára. Őseink nagy áldozatok árán, véres küzdelmekkel megszerezték, törvénnyel biztosították számunkra a tanügyi önkormányzat jogát: megbocsáthatlan mulasztás lenne azt ép ott, a hol vele legtöbbet tehetünk, igénybe nem vennünk. Oly hely pedig, a hol legkönnyebben és leghamarabb léUsithető önálló intézet, ez idő szerint egyházkerületünkben csupán egy van, a mint ezt senki kétségbe vonni nem fogja, az egyházkerületi főiskola székhelye: Pápa. Hogy ez valóban igy van, arra nézve elég az ide mellékelt s a Dunántúli Protestáns Lap 35. számában a múlt év őszén közzétett tervezetre hivatkoznunk, a mely szerint egy négy osztályú felsőbb leányiskola már a következő tanévben felállítható lenne. E tervezetet nemcsak a pápai egyház és a főiskolai igazgató tanács tette magáévá, hanem — a mi életrevalóságát eléggé bizonyítja — sem egyetlen hivatalos fórumon, sem a sajtóban realitása kétségbe nem vonatot. Hogy ily tervezet sem ma, sem a jelen viszonyok fenállásáig másutt oly előnyösen keresztül nem vihető, elég arra utalnunk, miszerint a főiskolai tanári kar kedvező ajánlata folytán elérhető megtakarítás évi 1200 frtot képvisel. Ám a főtiszteletü egyházkerület — megnyugszunk határozatában — nem érezte anyagi erejét elégnek arra, hogy a tervezet megvalósítása végett a rendelkezésre álló alapok jövedelmén kívül egyedül kívánt helyiséget megadja a felállítandó intézet számára s múlt évi, Pápán tartott közgyűlésében elhatározta, hogy, ha másként nem lehet, egyelőre tisztán internátus állításával is megelégszik. Azonban e határozattal, meggyőződésünk szerint, csupán azt mondta ki hogy nincs ma azon helyzetben, hogy más nagyfontosságu teendők elhanyagolása nélkül a nőnöveldére áldozatot hozhasson, de nem azt, hogy bármi oly lépést megengedjen, a mi a főczéltól, az Önálló nőnövelde felállításától távolabb vessen bennünket. A midőn tehát a főt. egyh. kerület jelen gyűlésén a nőnevelés terén teendő első lépés felett fog határozatot hozni, nem tehettük, hogy a fő, az igazi czélramelyet 204 egyébként a főt. egyh. kerület több bölcs határozatával ilyennek ismert el — ismételve rá ne mutassunk s azt teljes erőnkkel ne hangsúlyozzuk. Nem tehettük, mert kötelességet mulasztottunk volna, ha nem adunk a legalkalmasabb pillanatban kifejezést azon szilárd meggyőződésünknek, miszerint ez első lépés oly irányban teendő, mely a czél felé* s ne ettől el vezessen! Czélra pedig az internatusnak mint kezdetnek ott, vagy mindenesetre ott is létesítése vezethet, a hol az önálló intézet kifejlődésére alkalmas talaj, megfelelő eszközök állnak rendelkezésre, a mely feltételnek, mint fentebb jelezni szerencsénk; volt, csak Pápa felel meg. De még ha a főczéltól, az önálló nőnöveldétől eltekintünk is, ugyancsak Pápát kell az internátus számára legalkalmasabb helyül megjelölnünk. Az itteni olcsóbb, bármely nagyobb városi egyházunkénál sokkal kedvezőbb életviszonyok, azon szintén fontos körülmény, hogy a főiskolai tápintézettel együtt többszörös és jelentékeny kedvezményben részesülhet: az internátus fentartását jóval kisebb kiadással teszik lehetővé. E tekintetben legyen szabad a mellékelt, részletes, bizottságilag felülvizsgált s minden tekintetben reálisnak talált költségvetésre utalnunk, mely szerint az internátus maga, csupán a növeldei alapok féljövedelmének igénybe vételével — 140 és 200 frtos díjak mellett — felállítható és fentartható. Méginkább várható az intézet megerősödése a felszerelési 657 frtot tevő s az intézetet 6 évig terhelő költségek elesése után, úgy hogy a taníttató közönség érdekére — mely megfelelő berendezésű, de e mellett lehetőleg olcsó internatust kivan — méltán hivatkozhatunk, a midőn ezen szempontból is a Pápán felállítást tisztelettel javasoljuk. És ugyancsak a taníttató közönség érdekét elégítjük ki, ha első sorban oly helyen állítjuk fel az intézetet, a hova a szülők fiaikat is vihetik, mert egy városba s városból kevesebb költséggel szállíthatók s egy helyen kisebb pénz és idő áldozattal látogathatók meg a gyermekek. S ép ezért azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a főiskola és nőnövelde egy azon helyen létesitve kölcsönösen erősitik, külön válva egyaránt gyengítik egymást, a mi egyik intézet érdekében sem lenne kívánatos. De a fentebbiek alapján nem is kételkedünk, hogy a nőnövelde felállításánál a főtiszt, egyházkerület Pápát mellőzni semmikép nem fogja. Mert hisz — a mint azt fentebb kimutatni szerencsénk volt — Pápán ily intézet a meglevő alapok féljövedelméből létesíthető. Egy más helyet tehát — tisztán az anyagi oldalt mérlegelve — előnyben csak akkor részesíthetne a főtiszt, egyházkerület, ha az internátus felállítása ott bármi okból még kevesebb költséggel történhetnék, mely esetben a jövedelem megmaradó része Pápán is létesítésére ily intézetnek bőven elég lenne. Ha meg más helyen nagyobb kiadással, vagy épen az alapok egész jövedelmének, s azonkívül még az egyházkerület erejének is igénybe vételével járna az internals szervezése: kétszeres ok szólna a mellett, hogy a sokkal olcsóbb s a tulajdonképeni czélra is alkalmasabbhelyen állítassék az fel! Mert— főt. egyházkerületi közgyűlés! — ha egy ön—