Dunántúli Protestáns Lap, 1894 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1894-04-01 / 13. szám

197

DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP.

198-dolok — ez a nehézség megszűnnék; a kamatok — külön az egyházkerületi s külön a főiskolai tőkék után — a megfelelő kamatnyilvántartási könyvben volnának följegyezhetők. s deczeuiber 31-ikén, az az évi összes kamatbevétel és hátralék részarányos osztással a különböző alapítványok javára volna irható; a kerületi tőkéknél levonva természetesen a felosztás előtt a tartalékpénztár nem kamatozó s egyházaknál kedvezményes kamatláb mellett kamatozó tőkéit, melyek vagy nem részesülnének kamatban, vagy csak az alacsonyabb kamatláb szerint őket illető kamatokat kapnák meg.

Örömmel kell üdvözülnünk Konkoly Tliege Gyula urnák épen a tőkekikölcsönzésre vonatkozó javaslatát, mely a mostani nagyobb kamatozást biztositó kölcsönzés mellett az amortisationalis kölcsönök kiadásának pénztárunknál is gyakorlatba vevését czélozza. A vidéki pénzintézetekben is mindinkább terjed — a fővárosi bankok és hitelintézetek nyomása folytán — a törlesztéses kölcsönök eszméje, de terjed ez népünknél is és épen ezért nagyon helyes gondoskodni arról, hogy kölcsönzőink, ha kívánják, ily törlesztéses kölcsönöket is kaphassanak, mert ez által tőkéink kamatozását hosszú időre biztosíthatjuk s nem kell tartanunk a hirtelen tömeges visszafizetés veszélyétől.

A részletekre vonatkozólag a letéti napló és letéti főkönyvről mondottakon kívül legyen szabad a következőket megjegyeznem :*)

42. §. módosítandó úgy, hogy az állandó kiadások külön rendelet nélkül is, a költségvetés elfogadásának tényével utalványoztalak. lg}* lesz összhangban e szakasz a 88. szakaszszal.

A VI. fejezet, mely a pénzkezelésről szól, úgy módosítható; hogy a készpénz a kézi pénztárban, egyéb értékek pedig a főpénztárban helyeztetnek el, mert az eredeti tervezet szerint különösen az 57. §. sok felesleges fáradtságot okoz a pénztárnoknak s összehasonlítva az 55. §-al, túlhajtott pontosságnak tetszik.

71. §. A „letétek kivételével“ kifejezés helyett a „letétek külön kitüntetésével“ teendő. A főnapló minta különben sincs ezen szakaszszal öszhangzásban, mert abban a letétek is naplózva vannak.

75. §. 1 pont. A naplókat is czélszerübb több vagy legalább is egy évre köttetni, minthogy ezek nálunk nem terjesztendők föl havonként másolatban.

80. §. A személyi járandóságok számlakönyve egy a mi viszonyainknak megfelelőbb, egyszerűbb mintával volna helyettesíthető; a fizetések nálunk nem havonként, hanem évnegyedenként történnek.

Ezeken kívül czélszerü volna, mint azt Antal Gábor uv is megjegyzé, a leltár készítésére vonatkozó utasításokat is fölvenni a szabályzatba, hogy igy az minden ágazatában kimerítő legyen.

Nem hallgathatjuk el végre, hogy a javaslat életbe

*) A mellékletek közül, melyekre a javaslat szövege hivatkozik, nincs meg: a fizetési alnapló (80. §.) letéti főkönyv (85. §.) iktató (86. §.) vizsgálati, lelet (97. §.) esperesi napló (106. §.) számvevői jelentés (110. §.) ellenben minták vannak csatolva a nélkül, hogy a szöveg hivatkqznék rá a 21. §-hoz (utalvány), a 49. §-hoz (nyugta), a 104. §-hoz (költségvetési előirányzat).

léptetése a sok átírás és könyvkészittetés által sok munkát és költséget fog okozni, de azt sem, hogy az ha az egyházkerület a kívánatos módosításokkal elfogadja s életbelépteti. hivatva van teljesen modern alapokra fektetni a kerületi és főiskolai pénztárak kezelését és ellenőrzését, s épen ezért csak elismeréssel adózhatunk Konkoly Thege Gyula urnák meleg érdeklődése, buzgalma és munkásságáért.

Dr. Antal Géza,

Konkoly Th. Gyula pénzkezelési szabályzata.

Nagyon tisztelem Konkoly ur jóakaratját, mely szerint, magyarázatát adta a pénzkezelés mesterségének, de hát vallyon Konkoly urat ki fogja nekünk megmagyarázni?! Ezt az embert keresi az egyh. kerület, az igazgató tanács; a gazdasági tanács és fájdalom még nem került elő ki azt meg tudta volna cselekedni. Először megemlékezik róla Antal Gábor, de csak a fejezetek czímeit számlálja el, azután udvariasan megdicséri, de hozzá nem szól, a részletekbe nem bocsátkozik sem nem ajánlja, sem el nem utasítja, hanem újabb tanácsokat ad állítván, hogy a pénztárnoknak nincs egyéb dolga, mint általában naponkint nyolcz sort leírni. Hát Antal -Qábor úr nem tudná, hogy a pénztárnok a püspöktől kezdve a legutolsó egyházi emberig minddel levelezésben áll. Esperességekkel, egyházakkal folyvást leszámolási viszonyban van, melyek több éves kimutatásokat vonnak maguk után, mert hogy többen vannak, kik a maguk pénzügyeikkel nincsenek tisztában. Sokszor egy pár forint miatt négy öt levelet kell váltani, az egyik ügyes bajos kér, a másik fenyeget, a harmadik gyanúsít, s azok mind levelezések által íntézendők el, ha a scandalumot elakarja kerülni. Ezen kívül ezer adóssal áll folyvást háborúban, mert fizetni senki sem szeret, az egyik nem érti, a másik nem akarja érteni dolgát. Ezeken kívül dolga van az adóhivatalokkal takarékpénztárokkal postával, a gazdasági tanácscsal, az igazgató és a többi tanárokkal, tanulókkal, sat. sat. ezek mind sok igen sok időt igényelnek és végre a pénztárnok is ember, kit nem lehet az egész év minden napjára az iróaszsalhoz lánczolni, a pénztári hivatal pedig nem bezárható, és mig a Konkoly ur által kívánt rendszer legkevesebb bárom négy embert megkívánna, addig Antal Gábor úr eggyel is megelégszik. Bizonyára itt is középen van az igazság.

Hozzá szól a gazdasági tanács is Barthalos úr által, ez is azt mondja alapos, szép munka, de nem kér belőle-Szóljunk mi őszintén. Konkoly Th. Gyula úr javaslata, mellyet a pénzkezelésről és számvitelről az egyh. kerületnek előterjesztett, semmi féle gyakorlatban levő számvitellel nem egyezik, de ezek még csak alapjául sem szolgálhatnak neki.

Vannak benne összetett tételek, mellyek a kereskedelmi kettős könyvvitel szerinti tételekhez hasonlítanak, például a főiskolai közpénztári naplójában foglalt 4-dík és 18-dik számú tételek, vannak melyek az egyszerű könyvvitel szabályaihoz alkalmazkodnak, mint például az