Dunántúli Protestáns Lap, 1894 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1894-04-01 / 13. szám
Ötödik évfolyam. 13. szám. Pápa, 1894. április 1. DUNÁNTÚLI ELŐFIZETÉSI DÍJ: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 4 frt, félévre 2 frt.-X HIRDETÉSEK DIJA: 4 hasábos petitsor többszöri közléséért 5, egyszeriért 7 kr sorja. Ezenkívül bélyegdíj 30 kr. TARTALOM: A pénztárkezelési szabályzat. Dr. Antal Géza. — Konkoly Th. Gyula pénzkezelési szabályzata. Censorius. A pápai egyházmegye felterjesztése. Dr. Horváth József. — Vegyes közlemények. A pénztárkezelési szabályzat. Három felszólalás fekszik előttünk a kerületi számvevőség s illetve annak egyik igen tisztelt tagja által készített pénztárkezelési szabályzatra vonatkozólag, s e felszólalások kettejében czikkirók — Antal Gábor és Konkoly Thege Gyula urak — csalódásuknak adnak kifejezést a fölött, hogy ezen elsőrendű fontosságú ügy a kerületben oly közönynyel találkozott; sőt ez utóbbi jogos keserűséggel jegyzi meg, hogy „egy az alapokra vonatkozó ügykezelést tervbe vett ugyan, azonban mert tapasztalta, mily közönynyel fogadták a nagy munka és tanulmányival összeállított javaslatot: a munkát abba hagyta.“ De talán ez a közöny csak látszólagos és igy az a fölött érzett elkedvetlenedés korai? Azt hiszem, sokan vannak a kerületben, kiket érdekel a javaslat sorsa, de a kik, mielőtt saját nézeteiket előadták volna, várták a bírálatra egyenesen fölhívott, s első sorban illetékes gazdasági tanács véleményét, hogy a maguk egyéni nézeteinek hangoztatása helyett a pénztárkezeléssel szakszerűen foglalkozó testület nézetét hallhassák meg. Végre a 12-ik órában megjelent ez is, de aligha tévedek, ha azt mondom, hogy azok, a kik a számvevői javaslat alapos bírálatát várták : csalódtak, mert beható bírálat helyett nem találhatnak mást, mint minden megokolás nélkül általános hangoztatását annak, hogy a javaslat a mi viszonyainknak nem felel meg, no meg azt az indítványt, hogy egy bizottság küldessék ki, mely a meglevő s az uj szabályzatot combinative dolgozza át, mintha bizony ezt a gazdasági tanács nem tehette volna meg! így tehát, mivel a gazdasági tanács a II. alatt foglalt, de a számvevői javaslat lényegét nem érintő nehány pont kivételével javaslatot nem tett, két konkrét javaslat áll előttünk: a számvevőségé és Antal Gábor űré. Elvileg e két javaslat tevő között nincs eltérés, mert Antal Gábor ur csak pénzkimélés szempontjából — igen fontos szempont! — akarja megtenni az egyedüli lényeges változtatást t. i. az ellenőri állás megszüntetését s a napi zárlatoknak a gazdasági tanácselnök által eszközöltetését. Elvileg korrektebb — mint azt Antal Gábor ur is hangsúlyozza — a számvevőség javaslata, gyakorlatilag bármelyik megvalósítható, a mi speciális helyzetünkre, körülményeinkre tekintettel pedig egész megnyugvással és helyesléssel fogadható Antal Gábor ur javaslata is. A gazdasági tanácsnak a számvevőségi javaslat megvalősithatlanságát hangoztató nézetére azonnal visszatérünk, először legyen szabad azokra néhány megjegyzést tenni, miket Konkoly Thege Gyula ur Antal Gábor ur javaslata r den fölhozott. Konkoly Thege Gyula ur úgy találja, hogy „a pénztárnok egy maga nem lesz képes a phisikai munkát elvégezni.“ Ezzel szemben áll Antal Gábor ur állítása, mely szerint a 2400 naplótétel elkönyvelésével járó munkát egy ember a délutáni szabad órákban minden megterheltetés nélkül elvégezheti, mert ha minden egyes tételt még háromszor kell is elkönyvelnie: egy napra átlag 32 sor irás esik; ezt pedig egy ember csakugyan könyen elvégezheti. Nézzük csak, hogy ez állítás helyességét megítélhessük, micsoda munkát végez egy takarékpénztári könyvelő? Az adatokat a Pápa városi és vidéki takarékpénztár forgalmi kimutatásából veszem, mint a mely intézetben a vezérigazgatón kívül csak egy pénztárnok s egy könyvelő van. Takarékbetevés volt az intézetben 1240 tételben, kivevés 585 tételben, takarékbetétkönyv 673. Kamatot kellett tehát számítani — és pedig napokra kiszámítva — legalább 2400 tétel után, vagyis ugyanannyi tétel után, a mennyi a mi főnaplónkban előfordul, ami kétségkívül nehezebb duiog a puszta könyvelésnél, eltekintve attól, hogy úgy a betételeket, mint a kivételeket az olasz könyvvitel szerint legalább is ugyanannyiszor el kell könyvelni, mint a mennyiszer az egyes tételek a mi pénztárunkban a kincstári könyvvitel kívánalmai szerint elkönyvelendők. Ez azonban az intézetnek csak egy üzletága. E mellett volt bekeblezett kölcsön 377 tételben; váltó volt az érvelején 1984 darab, leszámitoltatott 6633 darab; ehez Az egyház és iskola köréből MliSIfiLI EV. SÉF. Emim. HIVATALOS KÖZLÖNYE. f MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP.
