Dunántúli Protestáns Lap, 1893 (4. évfolyam, 1-53. szám)
1893-06-04 / 23. szám
391 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 392 tárgyból bukottaknak a középnél kisebb száma*). Az utóbbi körülmény oka egyszerre fejtve lesz előttünk, ha figyelembe vesszük, hogy a 300 beiratkozott tanulóból 25, tehát több mint 8n/u nem fejezte be a tanévet, s ezek között vannak természetszerűleg az előmenetelt nem tanúsításért eltávolítottak. Ez a 8°/0 pedig több a közép százaléknál (a mely az egész országból kimaradt tanulóknál csak 7°/0-ot tesz ki) s így természetesen a bukottak százaléká- i nak apadnia kellett. A mi pedig a jeleseknek a középnél nagyobb százalékát illeti, talán nem csalódom, ha arra a körülményre utalok, hogy intézetünkbe még mindig jönnek föl nagy számmal olyanok, kiket talán szüleik ellenére a tanítók unszolása hoz föl Pápára azért, mert tanítójuk bennük törekvő, tehetséges ifjút fedezett föl, s mert tanítójuk ezzel is leakarja róni háláját az alma mater iránt. Meg lesz-e majd ez az igyekezet akkor is, ha tanítói állomásainkat más és nem pápai iskolából kikerült egyének töltik be, nem tudjuk, de félünk tőle, hogy — nem. A magaviselet tekintetében a miniszter megjegyzi, hogy „a legtöbb jó magaviseletü tanuló az ev. református iskolákban volt, a hol úgy látszik, még mindig nagyon enyhén Ítélik meg a tanulók magaviseletét;“ (nb. a legtöbb bukott tanuló szintén református iskolákban volt, itt azonban a jelentés elfeledte levonni az ellenkező irányú következtetést.) Jó magaviseletü volt az állam rendelkezése alatti intézetekben 64’7°|0 ; az állam vezetése alatti intézetekben 69-4°/0 ; görög keleti intézetekben 68‘8°/0 ; ág. ev. intézetekben 76,6°/0; ev. ref. intézetekben 76'9°/0 unitárius intézetekben 6 3’4% ; a pápai főgimnáziumban 81,0/0. Szabályszerű magaviseletü tanuló volt az állam rendelkezése alatti intézetekben 34°/0; az állam vezetése alatti intézetekben 29-8% ; görögkeleti intézetekben 29'3°/0 ; ág. evangélikus intézetekben 22’2\; ev. ref. intézetekben 20'9°/o; unitárius intézetekben 33-1%; a pápai főgimnáziumban 18‘V(). Kevésbbé szabályszerű és rossz magaviseletü tanuló az egész országbau igen csekély számmal fordul elő; amazok az összes tanulóknak l*2°/0-át, emezek 0T°/o-át teszik. A pápai főgimnáziumban 1—1 kevésbbé szabályszerű s* illetve rossz magaviseletü tanuló volt, a tanulóknak 0*7°tí-a. Megemlítjük végül, hogy ref. középiskoláink évi költségösszege 890000 forint, melyből azonban meglehetős öszszeget az állam vállalt magára, nevezetesen lllOOOfrtot. Államsegélyben részesül 29 gimnázium közül hét, u. m. Csurgó, Miskolcz, Máramaros-Sziget, Rima-Szombat, Sepsi- Szt.-György, Szászváros és Zilah. Az államsegélyt igénybe vevő ref. tanintézetek száma egyébként azóta is szaporodott. Még így is igen jelentékeny azonban az összeg, melyet ref. egyházunk, az államhoz viszonyítva, középiskolái fentartására fordít. Antal Géza. *) Mindkét eltérés egyébkénj oly csekély, hogy a fönt említett okok említése nélkül sem jöhetne tekintetbe. Könyvismertetés. (Vége.) A családtagok imái közt első a férj, második a nő imája; amaz — 335. 1. — minden jósága mellett is hoszszadalmas, emez — 339. 1. — kivált a béke fentartásra vonatkozó szavaival az élet vizéből merit. A 343. lapon a várandós nő imáját olvashatjuk, öröm s aggodalom közt vergődő töprengéseivel; majd gyermekéért fohászkodik az édes anya — 347. 1. — Gyermek imája — 349. 1. — jó. De szerző a gyermekkort is szakaszokra osztja, mert külön imát irt serdülő leáuy szív számára — 352. 1. — csak hogy az az ima, midőn a világba kilépés felett aggódik, mintha serdülő hajadon szívnél érettebb kort feltételezne. A hajadon imája — 355. 1. — édes ömlengés a természetben, s mivel ebben a templomban zeng, tehát leginkább tavasszal élvezhető. Az eljegyzett szív imája is — 388. 1. — a természettel rokonszenvez, meg-megállva minden egyes virágszálnál.... leány kebel kikhez is szólhatna szívélyesebben s bizalmasabban mint virágtestvéreihez, édesen andalgó merengés inkább mint öröm az egész ima. Ezután következik a kötet legérdekesebb darabja: leány imája, kit szive ellen akarnak férjhez adni — 362. 1. —■ ez ritkaság a maga nemében; szívre ható, sírni óhajt vele a ki olvassa, — megvallja^ hogy mást szeret, de szülőit is szereti, nem tud határozni, fejalját Isten akaratáni megnyugvásban keresi és találja. Ugyan az a szív imádkozik a 364. lapon — de már házasság után; imája egy boldogtalan élet mélységes fájdalma,— szinte örül, hogy arcza hervad s nemsokára sirvirág leend# De szerző emberül megoldja a nehéz feladatot, a nőt férje jósága, ha nem szerelemre, legalább viszont jóságra lelkesíti; ő is jót cselekszik, áldást oszt, mint a jóságos Isten; most már élni akar s azt kéri, hogy boldogíthasson... magas s tiszta keresztyéni eréuy! Ugyanaz a nő imádkozik a 367. lapon is, — akkor, midőn érzi, hogy anyává lett, — az élet nem sivár előtte, látja, hogy a havasoknak is van rózsája, angyalt lát közte és férje között, ki sziveikbe lopja a közös örömöt. Most már ének: a 178-ik zsoltár l. és 2. verse zendiil meg szobájában. Férj imája beteg nejéért és viszont nő imája beteg" férjéért a 370 és 374. lapokon; egymással vetekednek a. szépségben, s a helyesen alkalmazott énekekben|; csak igy ismertethetem a beteg gyermekért — 378 1. — és beteg szülőkért — 381. 1. — zengő imákat is. Találunk imát azon esetre is, ha meggyógyult a házastárs. Ez már csak azért is szép, mert mig betegért imádkozunk, a felgyógyulásért kevés szív háladatos. — Van benne önvádlás a miatt, hogy az Isten jóságában kétkedett; kár, hogy egy kis fogadástételt kifelejtett a gondos iró, az itt alkalmazott ének felette találó. — A 391. lapon nehéz beteg imájára, a 396. lapon felgyógyult imájára találunk; amaz tele alkalmas szentirási helyekkel s énekekkel, emez egy kissé sok a jóból. Az özvegy nő imádsága— 400. 1. — s az árvagyermeké — 404. 1. — szivrehatók. Az idegen földön lakónak imája — 407. 1. — inkább
