Dunántúli Protestáns Lap, 1893 (4. évfolyam, 1-53. szám)
1893-05-14 / 20. szám
^339 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 340 tárnoknak dicsekedni egyáltalában nem lehet, mert ugyan micsoda pénztárnoki érdem volna abban, hogy a pénztár szaporulatot mutat azon okon, mert többet vett be, mint a mennyit kiadott Érdeme, dicsekedni valója csak akkor volna, ha a magáéból tett volna hozzá valamit; de hogy a fizetett kamatokat s egyéb jövedelmeket mind beírta és elszámolta: akkor még csak kötelességét teljesítette. Nézzük meg azonban, mennyiben igaz azon állitásom, a melyet nt. Mosonyi ur oly fényesen megczáfolt, hogy csakugyan deficittel küzd-e a csurgói gymn. pénztár az állami szerződésben kötelezett szükségletekkel szemben ? 1. A mint föllebb kimutattam, mindjárt az 120. pontnál t. i. a kamatozó tőke kimutatásánál már nincs igazsága Mosonyi urnák, mert ezen számadási évre csak 91909 frt 5 kr jött át, mint törzsvagyoni kamatozó tőke, nem pedig 96289 frt, mint közleményében helytelenül állította. 2- or. A többi, bevételi tételek összegeinek is egy némelyikét nagyon túlságosan számítja; azonban 3- or. A legfőbb hibát — a mint majd alább látni fogjuk — a kiadás megállapításánál követi el, a mit hihetőleg maga is érzett, mert bizonyosan azért nem részletezte azt. Én azonban elfogadom bevételi költség előirányzatát egészen, csak a tőkekamat-felszámításánál hagyom el az elhagyandót — t. i. azon kamat különbözetet, mely van 91909 frt és 96289 tőke kamata között, — mely is 306 frt 60 kr. Lesz tehát ennek levonásával nt. M. ur kimutatása szerinti reménylhető bevétel 27816 frt 21 kr. Lássuk azonban a kiadást is részletezve: 1. Tan árfizetés . . . 14500 frt 2. Lakbér .... 1000 „ 3. lg. tanács és pénztárnok . 600 „ 4. Könyvtár és muzeum . . 1000 „ 5. Egészségügy és életjáradék . 600 „ 6. Levéltárnok és számvevő . 70 „ 7. Adó és isk. szolga . . . 750 „ 8. Fa- és vágási dijak . . 250 „ 9. Reparatio és értesítő . . 580 „ 10. Stipendium . . . 845 „ 11. Tandijtőkésités . . . 570 „ 12. Vegyes. Már kiadva . . 2395 „ 13. Épületek haszon értéke . . 4544 „ 14. Felszerelések használata . 1058 ,, Összesen 28762 frt A mutatkozó deficzit tehát 946 frt 21 kr. Igaz, hogy nem sok volna bevételi többletnek, de deficitnek mégis sok, annyival inkább, mert kifizetetlen adósságok is maradnak e számadási évre, melyekkel szemben szerződéses költségvetésből kihagyott évi adományok sem nyújtanak kellő fedezetet. Menjünk azonban tovább, — lássuk múltkori közleményemnek azon részét, mely azon körülményt érinti, hogy az állami szerződést megkötő bizottsági férfiak a költségvetésben 102115 frt kamatozó lükét vettek fel, holott akkor csak 93559 frt ilynemű tőkéje volt a* pénztárnak, a mint azt a szerződést aláíró pénztárnok is 1888/9. évi számadásában maga elszámolja. Éhez a dologhoz nem szólt a pénztárnok ur, — pedig itt van a fő hiba; ennek a nem létező 8556 írtnak kamatozó tőkéül való felvétele okozza a fent jelzett deficitet is. És ez a tévesztés kiszámíthatatlan nagy hiba, elannyira, hogy véleményem szerint ezért az aláírók felelősséggel is tartoznak; — még pedig első sorban a pénztárnok ur, — kinek az aláírók között olyan forma helyzete, hivatása és felelőssége volt, mint mikor a lelkész egy ollyan községi bizonyítványt ir alá, mely a többek között anyakönyvi adatot is tartalmaz. Valamint ott az anyakönyvi adat igaz voltáért egyedül a lelkész, úgy itt a pénzügyi adatok valódiságáért első sorban a pénztárnok a felelős; s ebből folyólag — véleményem szerint — nem is volna szabad bevárnia, hogy e miatt neki szemrehányások tétessenek; hanem — mint aki, ha bár tévesztés vagy mulasztás folytán, de másnak csakugyan kárt tett — sietnie kellene a kártérítéssel, — a mennyiben az ő mulasztása vagy téves kimutatása oka annak, hogy több államsegélyt nem kért, annak idejében, a szerződést megkötő bizottság, — vagy hogy belement — csak 8600 frt megadása mellett — a szerződés megkötésébe. A felelősség tekintetében a pénztárnok ur után nt. Körmendy Sándor ur következik, •— meg mondom azt is, hogy miért? azért t. i. mert ő volt az egyedüli, aki a csurgói gymnásiumot — mint esperes — régi kerékvágásából kizökkentette, — a mennyiben annak VIII. osztályúvá emelését kimondatta; de ő volt az az egyedüli egyén is, a kire a csurgói iskola ügye azóta tellyesen rá volt bízva, — a kitől vártunk mindent; s mégis ennek daczára még annak leglényegesebb dolgával t. i. pénzügyével sem iparkodott megismerkedni, — s aláirt egy oly szerződést, melynek a pénzügyre vonatkozó része egyáltalában nem egyezett meg a valósággal. A szóban levő gymnásium fedezeti szükséglete tellyes rendes kerékvágásba hozatala érdemében kívánatos volna továbbá, hogy az 500 frtos kerületi államsegély újbóli megnyerhetése végett egyliázmegyeí.képviselöink erélyesen fellépnének; — mert bár egyáltalában nem osztom, sőt az igazsággal merőben ellentétesnek tartom, hogy a szegény s elzüllésnek induló egyházaknak szánt államsegély tanügyi czélokra használtatik el, nem csak, hanem még a gazdag konventi és zsinati-költségek, — s egyéb ott elősorolt, de ott egyáltalában illetéktelen kiadások mind, de mind a szegény egyházak és papok sérelmére történnek: azonban, ha már mind ezen rendellenességek, megvannak, s miután az ellenük való küzdelem is — melyet a legközelebbi években ezeket illetőleg Szelíd János ur folytatott — sikertelennek bizonyult, nincs más hátra, minthogy a csurgói gymnásium is megkapja a maga illetőségét, — ő is osztozzék...........- mert egyedül csak a szavazati szabadság, mely nem szokott mindenkor a méltányosságra tekinteni, tagadhatta meg, s tagadhatja meg tőle az őt megillető részletet. Szenna, 1893. mart. 30. Szabó János. főgymn. pénztáros.
