Dunántúli Protestáns Lap, 1893 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1893-04-23 / 17. szám

— — — DUNANTÜLI PROTESTÁNS LAP. 300 299 házasság köteléke maga az interpellatio által még nem bontatik fel, hanem csakis a keresztyén fél részéről tör­tént felszólítás folytán kötött uj házasság által; ha tehát a volt hitvestárs előbb, mint sem ez történt volna, szin­tén megkeresztelkedik, habár időközben uj házasságot kötött volna is, az előbbi házasság érvénye ismét feléled. Azért a plébános a megkeresztelt zsidó férjet komolyan intse, hogy az izraelita vallásban maradó nejének válóle­velet ne adjon s ez által alkalmat szolgáltasson neki a közöttük levő házasság felbontására; mert különben ne­jét, ha ezen szabadság nyomán férjhez ment volna is és azután térne át a kér. vallásra, feleségének elfogadni köteles lenne; kivéve, ha maga időközben keresztyén nő­vel házasságra lépett volna, a midőn az előbbi házasság többé nem éled fel *). (Folyt, köv.) Kis József. theol. tanár. Kerületünk rendkívüli közgyűlése. (Vége.) A második napi tárgyalásokat úgy egy jó magyar óráig tartó consístoríalis ülés előzte meg, melyen a bírás­kodás tárgyát képező egyetlen ügy szerencsésen — már t. i. a vádlottra nézve — elintéztetvén, következett a jegy­zőkönyv hitelesítés. Egy pár, tulajdonkép csak stylaris módosítással megtörtént ez is. A tárgysorozatba fölvett ügyek tárgyalásába bocsát­­kozás előtt Körmendy Sándor e. a. jegyző ur felújította azon régebbi indítványt, hogy a tárgysorozat, gyűlést megelőzőleg pár nappal, közzé tétessék, hogy így, legalább a fontosabb tárgyakra nézve, bővebb tájékozódás legyen szerezhető, ami nemcsak az ügy elintézése —, de az egy­házi közigazgatás szempontjából is nagyon kívánatos. Molnár Béla v. a. jegyző ur azon felvilágosító meg­jegyzése után, hogy, midőn a legközelebbi kér. közgyűlésen napi rendre került a szóban levő ügy, abban történt meg­állapodás, hogy az ügyrend összeállítására kiküldött bi­zottság, mely működését az egyházi törvények szentesí­tése után azonnal meg fogja kezdeni, vegye föl munkála­tába e pontot is, a közgyűlés az indítvány fölött napi rendre tért. A jegyzőkönyveinkben mostanában, sajnos, oly gyak­ran szereplő szódói egyházból megint került a zöld asz­talra egy ügy. Nevezetesen az ott egyik legjelentékenyebb birtokos úri család tagjai sehogy sem tudnak a kineve­zett gondnok urnák az elodázhatlanná vált építkezés — és évi adózás ügyében tett igen helyes, s a kibontakozás egyedüli föltételét képező azon intézkedésében, hogy bir­tokuk után a régi szokás szerint szintén megadóztattas­­sanak, meg nyugodni, ezért a múlt évi kér. közgyűlés­nek az említett kivetést jóvá hagyó határozata ellen újra folyamodtak a kerületi közgyűléshez. Mivel azonban ez az ügy a kerület említett határozatával már végelintézést nyert, meg azután a folyamodvány sem a törvény által megjelölt utón és módon jutott a közgyűlés elé: ennél­fogva egyszerűen visszautasittatott. *) Szeredy i. m. 1267. s köv. 1. Tudomásul vevése után annak, hogy a magyar föld­hitelintézet a Baldaecy alap múlt évi osztalékának 2-ik felében 1250 frtot küldött; hogy az I. Magy. Ált. Bizt. Társaság az 1891. évre még esedékes részletet megadta; hogy a kér. számvevőség a b. somogyi missio-pénzekről beterjesztett számadásokat átvizsgálta s rendben levők­nek találta; hogy Soponya, Várpalota, Pettend, Gr.-Veze­­kény, G.-K.-Salló, Mór legkegyesebb felség adományban részesültek; hogy a Nm. m. k. cultus-ministerium a legkö­zelebbi gyűlés óta 27 dispesationalis engedélyt adott ki, felolvastatott Szilágyi Sándor budapesti ügyvéd ur levele, melyben tudatja, hogy a Németh lstván-féle hagyatéki ügy végre-valahára lebonyolíttatott; a végrendeleti örökösökül megnevezett kerületek között 8000 írtnál több lesz fel­osztandó. Megkeresi tehát kerületünket megbízott kineve­zése iránt a felosztásban való résztvevésre. Közgyűlésünk dr. Darányi Ignácz főiskolai gondnok urat kérte fel a képviseletre, s arra, hogy jelentését annak idejében be­terjeszteni szíveskedjék. Egészen véletlenül szőnyegre került a Fehérvár- Csurgói egyház tőkekamatsegély ügye is, mely miatt ez­előtt egy évvel egy kis polémia is folyt lapunkban. Na­gyon jó, hogy előkerült, legalább megtudtuk, hogy ez ügynek valódi miben állásáról eddig tulajdonkép nem tudtunk semmit, de most már biztos reményünk lehet, hogy az ügy óhajtott megoldást és kielégítő lebonyolítást nyer. Elénk vitát idézett elő a kt.-lakí egyház folyamodványa. Ez a törekvő kis gyülekezet többféle építkezésbe volt kénytelen bocsátkozni különböző elemi csapások miatt, melyek erején felyül való terhet róttak rá. Már a múlt évi gyűlésre folyamodott tehát pár ezer frtnyi regale köt­vényei eladhatásáért, de kérelmével azon elv alapján, hogy a kötményezett kötvények egyházi törzsvagyont képeznek, és igy el nem adhatók, elutasittatott. A mostani gyűlésen iparkodott tehát kimondatni, hogy azt a korcsmát, mely­ben gyakorolt italmérési jogért kapta a kötvényeket, a paplaképitésre apródonként gyűjtött pénzen vette, ennél­fogva az nem törzsvagyon s igy eladható. Mivel azonban ez az állítás bizonyítva semmivel nem volt, az egyházme­gyei ajánló jkönyvi pontban sem volt más puszta állítás­nál, szóval az ügy egészen előkészítetlenül került a köz­gyűlés elé: a legjobb akarattal sem lehetett mást tenni, mint megbízni a pápai egyházmegye elnökségét, hogy meg­vizsgálván a kt.-laki egyház számadó könyveit, ha csak­ugyan valónak találja a kt.-laki egyház állítását, ami iránt semmi kétségünk nincs, tegyen erről jelentést püs­pök urnák, püspök ur pedig felkéretett, hogy a jelentés kedvező volta esetén az eladásra az engedélyt adja meg. Pózba és Pél pénzügyi dolgainak kérelmük értelmé­ben való elintézése után az iskolalátogató bizottság jeli n­­tése olvastatott fel, melyben részletesen beszámolnak a több napon végzett látogatás eredményéről, teljes elisme­résüket és melégedésüket fejezve ki a látottak és hallot­tak felett. Persze az ilyen dolgokat nem szokták sem meg­hallgatni, se elolvasni azok, kik a főiskola iránti nagy jó indulatból (?!) kiváló előszeretettel beszélnek arról, ami

Next

/
Oldalképek
Tartalom