Dunántúli Protestáns Lap, 1893 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1893-04-23 / 17. szám

301 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 302 voltakép nincs indokolva semmivel, legkevésbbé az isko­lai élet tényleges állapotával, t. i. az iskola szellemi ha­nyatlásáról. A tanév elején és közepén tartott igazgató tanács­ülés által tett, felsőbb jóváhagyást igénylő intézkedések megerősittettek, illetve jóvá hagyattak. Ugyanezen sors­ban részesültek a kerületi és főiskolai különböző pénztára­kat illetőleg beterjesztett költségvetési előirányzatok is. A b.-somogyi egyh. megyének két igen fontos előter­jesztése került a közgyűlés elé a csurgói főgymnasium érdekében. Az egyikben a minister által már meg adott 50000 frt építkezési államsegélynek még 25000 írttal le­endő megtoldását óhajtanák kieszközölni s ehhez kérik a kerület pártoló közbenjárását; a másikban pedig, tekin­tettel arra a körülményre, hogy a görög pótló tanfolyam berendezése még egy új tanerőnek beállítását teszi okve­­tetlenül szükségessé, az iránt folyamodnak, hogy a nm. Cultusministeríum e czélra az eddigi évi államsegélyhez még évenként 1400 frtot adjon. Mindkét ügyet a legme­legebb pártolással terjeszti a kér. közgyűlés a nm. con­vent utján a m. k. Cultusministeriumhoz. Azt azonban hangsúlyozza, hogy ez újabb segélyezés megadása által az államsegély igénybe vevésekor kötött szerződésben biztosított felekezeti főhatósági jog semmikép ne érin­tessék. Nagy sajnálkozással vette tudomásul közgyűlésünk ns. Gergey Károly kér. tanácsbiró ur azon elhatározását, mely szerint tanácsbirói tisztét, daczára az ismételten leg­fényesebben nyilvánult bizalomnak, tovább megtartani nem hajlandó. Nehezünkre esik ugyan megbarátkozni azzal a gondolattal, hogy Gergey Károly urat nem tisztelhetjük közgyűlésünk alkotó tagjai között, de kötelességünk tísz telettel hajolni meg a határozott akarat nyilvánítás előtt. Szeretjük hinni, hogy a tanácsbírói állásról történt le­mondás nem megvonása egyúttal azon áldozatkész ügy­buzgalomnak, melyet Gergey Károly ur egyházi és isko­lai ügyeink iránt eddig tanúsítani szives volt. A daru vári mis. egyház tüzkárbiztosítási ügye a ren­des gyűlésre halasztatott. No, majd az áldott Baldaccy­­alap segít ezen a bajon is. Hát a nm. m. k. cultusministerium segit-e azokon a szegény egyházakon, melyektől még a segédtanítói állá­sok után is követelik, sőt be is hajtják a törvényszabta nyugdíjjárulékot? Reméljük a jobbat. Apostoli buzgalmu szeretett főpásztorunk szives közbenjárásának talán majd sikerül ezen oly sok egyház nyugalmát megzavart ügy kedvező megoldását keresztül vinni. A szombathelyi protestáns egyház tagjai között létre jött egyezség megerősítése után főgondnok úr megköszönve a tagok szives -türelmét és kitartását, a gyűlést berekesz­tette. Mi pedig az elnökség lelkes éltetése mellett siet­tünk a zöld asztaltól a fehér asztalokhoz, mert már ekkor az idő */23 felé járt. N. N. A pápai egyházmegye ,,ad hoc“ gyűlése. A pápai ref. egyházmegye f. hó 18-án Pápán „ad hocu gyűlést tartott a lelkészi kar teljes —, a tisztviselői kar és az egyes egyházak küldötteinek nagyszámú jelen­létében. Szekeres Mihály esperes, miután buzgó imával az ülést megnjútotta s futó pillantást vetett az egyházmegye 10 évi életműködésére, jelzi, hogy egyházi törvényeink ér­telmében az egész egyházmegyei tisztikarnak megbízatási ideje lejárt, ép azért a maga és az egész tisztikar nevé­ben az összes egyházmegyei tisztségeket az egyházmegye kezeibe leteszi. A gyűlés Antal Károly görzsönyi lelkész indítvá­nyára méltányló elismerését nyilvánítja az egész tisztvi­selői karnak 10 éven keresztül híven teljesített, s mindig az egyházmegye javára irányuló buzgó munkásságukért, s egyúttal megbízza az ügyek tovább vezetésével az új választás megejtéseig. Szóba jött az „ad hoc“ gyűlések gyakran tartása is, s Jakab Pál csöglei lelkész indítványára elhatároztatott, hogy azok csak épen halasztást nem tűrő ügyek elinté­zése végett hívhatók össze. Az eddig szokásban volt egyházmegyei aljegyzői ál­lás megszüntettetik s ezentúl csak egy jegyző lesz vá­lasztandó úgy egyházi, mint világi részről. A tisztviselői karra adandó szavazatok beadásának határideje május 25. A szavazatbontó bizottságba beválasztattak Stetner Ignácz nyugalomba vonult volt nyárádi lelkész elnöklete alatt a világi részről: Horváth Lajos főszolgabíró és So­­mody József a pápai egyház főgondnoka; — az egyházi­részről: Kis Gábor és Fazekas József lelkészek. A másik fontos ügy az egyházmegye által már előbb elvileg a főiskola Pápán maradása esetében, annak ré­szére felajánlott 10,000 frtos alapítványnak megszava­zása volt. A gyűlés eltelve a főiskola Pápán maradása felett való lelkes örömtől az elvileg kimondott alapítványi ha­tározatot érvényre emelte oly feltétellel, hogy az alapít­ványi összeg kamatai pápai egyházmegyei tanuló ifjak segélyezésére fordittassanak. Horváth Lajos, Barthalos István, Kis Gábor, és Dr. Horváth József uraknak főis­kolánk megtartása érdekében kifejtett buzgalmukért jegy­zőkönyvileg mond köszönetét. A felajánlott 10,000 frt, illetve 4% kamatai folyóvá. tétele módozatainak megállapítása végett egy bizottság lett kiküldve, melynek tagjai: az egyházmegyei elnökség, jegyzők, számvevők, pénztárnok és Somody József, Bara­nyai Zsigmond, Barthalos István. Ugyanitt szükséges megemlíteni, hogy az egyházme­gye rendkívüli áldozathozatala azon, a pápai egyház leg­előkelőbb tagjai által, élükön az egyház főgondnokával, » kér. gyűlést megelőzőleg tett nyilatkozat számításba ve­­vése mellett történt meg, hogy maga a pápai egyház az egyházmegyei alapitváyhoz körülbelül 4,000 írttal fog já­rulni. Szekeres Mihály esperes bemutatja az egyes egyház

Next

/
Oldalképek
Tartalom