Dunántúli Protestáns Lap, 1893 (4. évfolyam, 1-53. szám)
1893-01-08 / 2. szám
23 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 24 riák hőse. Van a 16-ik századi Faust-monda hősének két tulajdonsága, a melyek közül az egyik különösen saját nemzetének fijait hódítja meg, a másik pedig egyetemes hatásu s érdekű. Az, a mi különösen a németeket gyönyörködteti a mondában, az az a tulajdonsága, hogy hősének egyéniségében önmagára ismer minden német. Az pedig, a mi a Faust-mondának egyetemes hatást biztosit, az tartalmának mélysége s költői volta. Ez a két tulajdonság ragadta meg Goethét is; a mondának, a Faust-historiáknak jelzett két tulajdonságát domborítja ki ö is Faustjában s ez által sikerült neki egy oly művet alkotni, a melynél mélyebb költői tartalmú müvet mai napig sem tud felmutatni a német irodalom. Ezen körülménynek köszönheti Goethe, hogy ma már egész irodalom támadt, amelynek középpontja az ő müve s feladata: müvének magyarázata, értelmezése a költő életéhez, korához s a mondái anyaghoz való viszonyában. A Faust-magyarázók közül sokan mindent a nagy költő életéből, élményeiből akartak kiokoskodni s a remekmű minden részében csak az önállóan teremtő lángész alkotását látják. Mások ismét annyira mennek, hogy — mellőzve már a józanész által is előirt műszabályokat, — titkos, symbolikus s allegorikus magyarázatokkal kisértik meg Goethe művének értelmezését, amely módon természetesen sokszor a legnevetségesebb eredményekhez jutnak. Louvier * *) pl. egy egészen uj Faust-nvelvet fedez fel s ezzel fog hozzá Goethe Faustjának magyarázatához s igyekszik a már előre dogmatice megállapított alapeszmét Faust minden részletében feltüntetni. Az ilyen irodalmi ostobaságok 2) sohasem születtek volna meg, ha a Faustmagyarázók e nagy műnek bonczolásánál nem erőszakoskodnak csak azért, hogy egy már jó előre körvonalozott alapgondolatot mutassanak fel középpont gyanánt; hanem e helyett teljes tárgyilagossággal keresik az összekötő kapcsokat Goethe müve, a régi Faust-monda, a költő élete ,s kora között. En is abból a czélból igyekszem a következőkben megismertetni 1) a Faust-mondát, a mint azt a legrégibb prózai feldolgozásokban találjuk is, 2) a monda keletkezését és eredetét, hogy kitűnjék az, hogy mennyit kölcsönzött Goethe a mondából; mennyiben eredeti a Faust-könyvekkel szemben; hogy érvényesítette alkotó tehetségét a 16? 17, 18. századbeli ponyvairodalmi termékekkel szemben ? Ily czélból vizsgálván a Faust-monda legrégibb prózai feldolgozásait s a monda eredetét, természetesen utalni fogok arra is, hogy mit kölcsönzött Goethe a Faust-könyvekből. I. A Faust-mondát előadó népies Faust-könyvek közül legrégibb az, a mely 1587-ben majnai Frankfurtban Spies János nyomtatásában jelent meg. Ennek az első Faust-’) Sphinx locuta est. Goethes Faust und Resultate einer rationellen Methode der Forschung. Berlin. 1887. *) L. szerint: Stadt = agy velő, Gretchen — számítás, Gretchen anyja = Öntudatlanság, Valentin = józanész, a katonák = költemények. L; i i { > i —érzések stb. stb. históriának a czime az eredetinek megfelelően leírva a következő: HISTÓRIA | Von D. Johan I Fausten, dem iveitbeschreyten | Zauberer vnnd Schwartzkünstier, \ Wie er sich gegen, dem Teuffel auff eine be = | nandte zeit verschrie ben, Was er hierzwischen für | seltzame Abentheuwer gesehen, selbs angerich = I tet vnd getrieben, biss er endtlicli sei j nen wohl verdienten Lohn I empfangen 1 Mehrerthsils auss seinen eygenen hin | derlassenen Schiliften, allen hochtragenden, | fürwitzigen und Gottlosen Menschen zum schrecklichen | Beyspiel, abscheuwlichen Exempel, und treuw I hertziger Warnung zusammen gezo =1 gen, und in den Druck ver— I fertiget. | IACOBI Ilii | Seyt Gott underthänig, widerstehet Dem I Teufel, so fleuhet er von euch. | CUM GRATIA ET PRIVILEGIO. | Gedruckt zu Frankfurt am Mayn I durch Johann Spies. I (piros vonás) M. D. LXXXVII *). Ez a czim az eredetiben 24 sorból áll s ezek közül 5 sor piros betűkkel van nyomtatva és pedig a 2., 3., 11., 18. és 22. A czimet tartalmazó lap hátulsó oldala egészen üres. A czimlap után következik 10 lap, s ezen a tiz lapon van az ajánlás s az előszó. Az ajánlás 7 számozatlan lapon}van s czim a következő: „Den ehrenhaffI ten, Wolachtbaren und | Fürnemmen Caspar Kolln, Chur | fürstlichem Meyutzischen Amptschrei I bern, Und Hieronymo Hoff, Renthmeistern in I der Graffschafft Königstein, meinen in I sonders günstigen lieben Heran | und Freunden. I“ A 8-ik lapon kezdődik az előszó, melynek felirata a következő : „Vorred a den | Ctristlichen Leser. I“ Ez az előszó 12 számozatlan lapon van. (Folytatása következik.) Szakal Károly. A keresztyénség programmja. Irta: Henry Drummond. (Folytatás.) Ä társaság megalapítása. De félre ne értsenek. Ezen angyal papírból való volt s papír angyal nem menthet meg lelket. A nap fényét visszaveri, csillog, fénylik, — de nem melegít. Programunknak mélyebbre hatónak kell lenni. A szép megállíthatja az iszákost, de ki nem gyógyíthatja. Itt érvényesül a keresztyénség felsőbb rendű individualitása. Itt társul a civilisatiolioz, politikához s minden társadalmi reform, tervezethez. Az emberi természet vizsgálatában megtalálja azt, a mit a legtöbb rendszer ignorál, vagy ha látja is, de meg nem gyógyíthat; a mely minden reformot meghiúsít. Ez a bűn. A keresztyénségismerte fel csupán, hogy az ember legégetőbb szüksége a szabadság, a vétkezés megállításának szabadsága; a szenvedélyek rabságából való szabadulás, a múlt bilincseinek lerázása. Hogy a foglyokat szobrokkal és képekkel kell körül venni és a megkötözötteknek tisztább helyet, tisztább levegőt kell adni. Tisztább lélekre van szükségük. Magasabb lényök tisztább leget igényel. ') A ritkított betűkkel nyomtatott rész az eredetiben piros nyomást jelöl.
