Dunántúli Protestáns Lap, 1892 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1892-03-13 / 11. szám
DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 167 168 mit az iskolákban a tartalom, a dolgok igazi fogalma; — ezek helyett a szép stilus, a nagy szókincs képezte az elérendő ezélt. A latin grammatika mellett egészen eltörpül az anyanyelvi oktatás. Üdvös újítást kezdtek az anyanyelvi s általában a modern nyelvi oktatás terén a francziaországi Pört-Royal iskolái, a melyek már mellőzik az idő előtti és szertelen grantmatizá!ást s a grammatikát is megfigyelések—.tehát a gyakorlat alapján .tanították. Nagyobbszerü újítás azonban csak a Bacon nevéhez fűződik, a ki felismerve az addig csaknem kizárólag alkalmazott dedaclic módszer uralmának hiányait, megczáfolhatatlan elmésséggel tünteti föl az halad ic eljárás előnyeit s megbízhatóságát. Ennek a módszernek hive lett U'+rnenius is. s rendíthetetlen kitartásával, erős újításoktól vissza nem riadó jellemével biztosította annak diadalát.“ Csak egy rövid betekintést kell vetnünk Oomeniusnak már előbb megnevezett iskolai rendszerébe, hogy lássuk mily következetesen vitte keresztül az ő szemléltető módszerét. A gyermek már a család körében, az anyaiskolában megismerkedik a később, fejlődése későbbi folyamán tanulandó tananyag legelemibb részénél. A physíkéból megtudja szemléltető magyarázat mellett, hogy mi a viz. föld. tűz, eső. kő, vas, fii. madár stb.. megismerkedik az emberi test részeivel is. Az optika elemeit is megismeri. midőn meglátja a világosság, árnyék, sötétség, szili stb.. jelenségeit. Astro nőm iái ismereteket szerez az égbolt, nap, hold, és csillagok megfigyelése által. Ugyancsak igy ismerkedik meg a yeographiai fogalmakkal is. midőn különbséget tud tenni a hegy, völgy, síkság, folyó, falu város stb. között. (kronológiát tanul a gyermek, midőn megtudja, mi a holnap, tegnap és ma; mi egy óra. nap. hét, hónap és év. és igy tovább. S mind ezen ismereteket elsajátíthatják C. szerint a kis gyermekek könynyedén, csak a természetet kövessük, csak ennek útmutatását tartsuk szem előtt. S ö maga is módszere kifejtésénél minden irányadó szabályt a természetből igyekszik megállapítani. A mennyire lehet, hagyták a gyermekek a könyvet, hanem e helyett támaszkodjanak a tapasztalatra. különösen a földrajzi ismeretek gyűjtésénél, menjenek ki a szabadba, figyeljék meg magok a nagy természet szebbnél-szebb jeleneteit; keressék fel az erdőt, rétet, a a forrást és folyamot, hegyet és völgyet, hogy ne induljanak csak vak tekintélyek szavára, hanem saját érzékeikkel szerezzenek biztos tudást a dolgokról. Fontos és messzeható volt ComeniUs állásfoglalása az a nyomjele érdekében, valamint az idegen u v elveknek gyakorlati alapra fektetett tanításában. Kimondja határozottan — a mi nagy újítás volt a humanisták után. a kik mindenek előtt latin grammatikával igyekeztek megtölteni a növendékek fejét. — hogy a gyermek előbb mindent anyanyelvén tanuljon, a minek az a jó s előnyös oldala is van. hogy a növendék minden figyelmét magára a megismerendő tárgyra fordíthatja, miután a nyelvi nehézségek nem akadályozzák. Különösen a nemzeti iskola 6 évi folyamát kell C. szerint az anyanyelv helyes megtanítására felhasználni, de folytatólag a latin iskolában, a gyninasiumban is sürgeti s fel is veszi az anyanyelv alapos ismertetését a latin, görög és liéber mellett. S elvül mondja ki. hogy csakis az anya nyelvből szabad az idegen nyelvekhez fogni. Az idegen nyelveket mint egy élő szervezetet. az élet szükségeinek megfelelően, óhajtja taníttatni s nem abban látja a ezélt. hegy a tanulók egy holt példagyűjteményre tegyenek szert. Már < Isii nagyobb nyelvészeti könyve is. a fauna l/iiguarum Reserata“ is gyakorlati alapra van fektetve s szorosan alkalmazva- az élet s a társadalom szükségleteihez: nem grammatikai szabályok halmaza ez többé, hanem a mindennapi élet, a legközönségesebb ismeretek keretéből vett latin beszélgetések gyűjteménye egyszerű illustratiőkkal s német fordítással az eredeti szöveggel ellenkező oldalon. E nagyobb újításai mellett a tanításnak sok oly szabályát állapította meg. a melyet a későbbi kor szó nélkül fogadott el s a melyek mintegy axiómákká lettek. Itt csak egy néhányat jelölök meg. A tankönyvek úgy készittessenek, hogy a konkrét, az összevont mindég megelőzze az elvontat; s előbb kell tanulni magokat a dolgokat a szónál. Egyszerre ne tanítsunk sokfélét, mert ez zavart idéz elő s megnehezíti a biztos megkülönböztetést. Közöljük a tanítványokkal először a tárgy általános képét. a lényeges vonásokat, a legegyszerűbb elemeket, s csak ezek után vonjunk el szabályokat s csak később soroljuk fel a kivételeket s adjuk meg a részletesebb felvilágosításokat. Tanítás közben fokozatosan, lépésről-lépésre haladjunk, kerüljünk minden ugrást, a mely hézagot idézhetne elő ; osszuk be minden évre. hónapra, hétre, napin s órára a tanítandó anyagot, Ne terheljük a gyermeket korát s értelmét meghaladó munkával: kerüljük a kény szertan itást s e helyett lelkesedést, érdeklődést kell keltenünk a növendékekben az által, hogy alkalmas módszerrel könnyűvé tesszük a tanulást. Ne tanítsunk addig könyv nélkül, a mig a dolg<A-it kellően mesr nem értettük' és feladatokkal se terheljük addig tanítványainkat, a mig bő mértékben meg nem adtuk nekik az utasításokat a feladat megoldási módozataira vonatkozólag. Ne taniUuuk egy folytában igen bosszú időn át. elegendő naponként 4 órán át tanulni az iskolában s ugyanennyin át otthon. A fegyelmezésre vonatkozólag megjegyzi C.. hogy a testi büntetés egészen mellőzendő az iskolában. A tanító álljon az osztályban oly helyre, a honnan kellő figyelemmel kisérheti az egész osztályt. Olykor-olykor félbeszakíthatja a tanitó a tanítást, hogy váratlanul megkérdezzen a tanítottak köréből egyik-másik növendéket. Az egész oktatás folyamát egységesen kell szervezni; az előadott ismeretek oly összefüggésben legyenek, hogy egy egész ismereti encyklopediát képezzenek. Úgy kell elsajátítanunk az ismereteket, hogy értelmesen s elfogadható alakban tudjuk azokat más >knak is előadni. Sokat kell gyakorolni a tanultakat, sokat kell kérdezni s a kérdezetteket jól emlékezetünkbe vésni s a tanultakra másokat is tanítani. — a mint egy latin vers kifejezi: Multa rogare. — rogata teuere — retefita docere : Haec tria discipulmn i'aciunt superare. magistrum. Még csak egy vonás az, a melyet érinteni akarok vázlatos közleményem befejezése előtt Comenius tanítói
