Dunántúli Protestáns Lap, 1892 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1892-03-13 / 11. szám
DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 170 169 egyéniségéből. Uomenius nemcsak mint olyan paedagogus érdemli meg elismerésünket, a ki módszertani s általában tanítási téren nagy fontossága eredményeket hozott létre, ezenkívül különösen vonzóvá teszi az ő egyéniségét — főként előttünk, prot. tanárok előtt —- az a mélységes Krisztusi hit. a mely az oly sokat zaklatott férfiúban mindenkor megőrizte a lankadatlan munkakedvet. Kétszer fosztotta meg életén kívül mindenétől a vallásos fanatizmus háborúja, de ez a körülmény nem tette hűtlenné t'omeniust az ő teMcéregyetilletéhez, sőt inkább még nagyobb szeretettel gondozta az üldözött cseh-morva testvéreket, mint annak előtte. Mint tanítójuk, mint papjuk s mint menekült is megtett mindent irodalmi téren is. hogy a testvéregyesület ügyét előmozdítsa. Iskolai rendszerében is. kezdve a családi nevelésen, biztos alapot óhajt nyújtani vallási s erkölcsi oktatás terén a növendékeknek. Már az ani/aiskolában vessük meg az ethika alapját, €. szerint; szoktassuk a gyermekeket mérsékletre, a feljebb valók tisztelésére, szófogadásra, igazmondásra, türelemre, s Hiedelemre. A vallás alapját vessük meg az által, hogy tanítsuk a gyermeknek könyv nélkül a kér. vallás elemeit és tegyük már itt meggyőződésévé, hogy Isten mindenütt jelen van. megbünteti a gonoszt és megjutalmazza a jót. Tanítsuk a gyermeket egyszerű imára, a melyet térdhajtva s kezeit összekulcsolva mondjon el. Az ember végezel ja az örök üdvösség elnyerése Istenben és Isten által, a földi élet csak előkészület az örökkévalósághoz. Uzéltévesztett és szerencsétlen minden olyan képzés s iskola, mely nem az igazi erkölcsösségre s kegyességre vezeti növendékeit (Didactica 10., 48. f.) A mély vallásos érzület, meggyőződéshez való szilárd ragaszkodás. — ezek azok a szép jellemvonások melyek a nagy paedagogus képének megadják azt a színezetet, a mely minden elfogulatlan miveit emberben mély rokonszenvet s igazi tiszteletet kelt iránta az elismerés mellett; ezek azok a jellemvonások. melyek o Ijes példányképpé teszik őt előttünk, református tanárok előtt is. a kiknek, mint neki egykoron, egyenlő erélylyel kell munkálnunk az egyetemes műveltség mellett szeretett egyházunk ügyét is. Szakal Károly. ISKOLÁIUL Far szó középiskoláinkról. Ha tudakolódnnk közép tanodáink vezetőinél tanügyünk állásáról, legalább a magok által kezelt intézet mibenlétéről, sohasem nyilatkoznak igénytelen elismerés nélkül, mit czélzatukkal úgy hoznak összhangba, hogy az összehasonlításnál mindig bukkannak egy sereg nem eléggé jól vezetett intézetre is, mikre rá férne egy kis javítás. Az oktatásügyi minisztérium szakközegei, az előhaladott nyugati államok tanerőire, mint mintaképekre gondolva, nem szívesen hasonlítják össze tanárainkat a külföldiekkel, kiknek csupán szilié javát volt szerencséje a külföldnek velők láttatni. Kgyik intézet a másikra, a I minisztérium pedig a tanárokra mutat, — és a közönség sehol sem találja a bajok közös nevezőjét. Nálunk az előkészítő osztályok csak névben élnek, s a négy elemi osztályról kiadott bizonyítványok már hitelvesztettek is. népiskolai ügyünk az elmélet korát éli ; gyülésezés. szaklapgyártás s több effélékben kulminál. S mivel a gymnázium első évi folyamára oda fejlett növendékek elég számmal nem állíthatók be, mi természetesebb, mint hogy az első osztály előkészítő szakra, is berendezendő a latin nyelv kihagyásával. Ha a gymnázium megkapja a szilárd alapot fejlődé- I sere az első osztályban: az ellenőrzés kulcsa kezében lesz a felügyelőségnek, s a buktatott gymnázinmi növendékek mennyiségének jogosultsága, felől tájékozhatja ma( gát. A nagy közönség felfogása az irányba tereltetik erősen, (kivált mióta Osáky elődei mondták, hogy a gyengébb elmék ipar és kereskedelem felé nőggattassanak) hogy ott tanítanak jól, a hol sokat buktatnak, s azt a tanárt, ki átküzdeti növendékei mindegyikével az iskolai évet, kíméletlenül gyanúba veszi. A ki vállára veszi a tanítással a teher egy részét, s csak a tanulásét hagyja a tanulóén, s ezen teher megosztással részletes eredményt mutat be. mindig háttérbe szorul azon tanártársa mellett, j ki például merő kísérletezésen alapuló tantárgyát magyarázat nélkül betanítja még pedig kitűnő sikerrel, eszesebb növendékeivel, teljesen kielégítve a felügyelőség éberségét. Bizony, megboszulja magát, ha a nagy közönség nem tiszteli meg a felügyelőséget figyelmességével. Hsak beható felügyelet mellet állapítható mjg, nem számi tot fa-e -el a tanár hajlamát és képességét, mikor arra a szakmára készült, amit előad, s nem cserélhetne-e közelőnyre szerepkört? Mert valakit meghagyni valami munkakörben csak azért, mert véglegesítve van: tanügy i terén nem elfogadható nézet. Tanárainknak hoznak az évek fizetésjavitást ötödéves korpótlék címén. Helyesen. De eszembe jut valami. A nyár derekán egy délmagyarországi főgyinnáziuni értesítője került kezembe, miből azt láttam, hogy a tanulók ! negyedrésze javításra vagy visszamaradásra utaltatott. Nem ismerem az ottani viszonyokat; de hiszem, olvasóink jelentékeny része osztja a nézetet, hogy, ha a korpótlék megvonását vonta volna maga után a sok hanyag tanuló : a hanyagságnak elejét vették volna, a tanárok.*) A mondottakból vonjuk le a következtetést. S mivel felekezeti iskoláinkra gondolva tettem ide megjegyzéseimet, szükségesnek tartok egy eszmét megpendíteni itt i>. mint egykor másutt tettem. S ez az, hogy mindenik tanár tanítson vallást.**) Ha azok a tanárok. *'j Kissé merész következtetés ;i t. czikkiró őrtől, ki bizonyára elösmeri. bogy például nem mindig és feltétlenül a lelkész tehető felelőssé, ha gyülekezetének egyes tagjai nem buzgó keresztyének vagy épen le is térnek az igazság útjáról. Szerk. **) Igen szép eszme, de a mai viszonyok között alig kivihető. 1 Uégebben lehetett, midőn * tanárok kivétel nélkül theologiát végzett egyénekből kerültek ki. Ma már részemről legalább, nem kérnék
