Dunántúli Protestáns Lap, 1892 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1892-03-06 / 10. szám

H arinadik évfolya m.

IO. szám.

Pápa 1892. márczius 6.

DUNÁNTÚLI

x-——----—-------—y*

ELŐFIZETÉSI DU: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 4 frt, félévre 2 frt. j

X _i____’_________*

Äs egyház és iskola köréből.

A DUNANTUL1EY.REF.EGÍHAZKER.HIVATAL0S KDZKfflYÍ.

X----------------- v

HIRDETÉSEK DÍJA: ; 4 hasábos petitsor több- : szőri közléséért 5, egy- ! J szeriért 7 kr sorja. Ezen- I kívül bélyegdij HU kr.

%__—..........' ________*

MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. ®*

TARTALOM 1 ^ zsinat második ülésszaka előtt. Révész Kálmán. Az idők egy szomorú jele. Szerkeszti). — ('omeiiius.

(Folytatás.) Szakai Káról;/.-— Iskolaügy: Az egységes középiskola ügyében összehívott tanácskozni ányról. Borsos István. — Tár ez a: Egyházi beszéd ifjúsági istenitiszteleten. Németh István.— Vegye sk ö zlemények. — Hivatalos r é s z.

A zsinat második ülésszaka előtt.

Azt is Írhattam volna czimül: „A munka kezdetén;“ mert a múlt év deczemherében csakugyan a kezdet kezdetét szakítottuk félbe. Elmondhatja zsinatunk a nagy költővel;

„Mily temérdek munka vár még,

Mily kevés, amit beválték!“

Mindebből azonban épen nem az következik, hogy a második ülésszak folyamán nyakra-főre, minden megfontolás nélkül nyargaljunk át a százakra menő §-ok erdején ; hanem igenis az, hogy olyan kérdésekkel, a melyeknél hosszas megbeszélésre, vagy mondjuk „nagyszabású vitára“ épen semmi szükség nincsen, ne töltsük el hiába a drága időt.

Sokan vannak, kik mindjárt a kon vetíti tagok választásának kérdését tartják olyan akadálynak, melynél a tovább haladás talán napokig megreked. Pedig nincs zsinati tárgyaink között egyetlenegy kérdés sem, mely annyi idő óta és oly behatólag meg lett volna vitatva, mint épen ez. Hét nyolcz év óta foglalkoztak ezzel a kerületi gyűlések tárgyalásai és az egyházi lapok hasábjai quantum satis. Mindenkinek meg van e tárgyban határozott meggyőződése; vagy a kerületi közgyűlések, vagy a presbyteriumok válasszanak, tertium non datur. További capacitatio képzélhetetlen, valamelyes compromissum pedig épen lehetetlen e kérdésnél. Azért részünkről nem gondolhatjuk, hogy e tárgy hosszasabb vitára adhasson

alkalmat; mert bátran merjük állítani, hogy nem lesz csak egy is a zsinati tagok közül, ki idevonatkozólag egyetlen olyan érvvel vagy eszmével tudna előállani, a mely az eddigi, évekre terjedő vitatkozás folyamán használva vagy felvetve ne lett volna. Ismétlésekkel, licitálásokkal pedig miért tölteni a drága időt?

Ott vannak a konventénél hasonlithatlanul nagyobb fontosságú kérdések; a közalap, az egyházi adózás, a közigazgatási és fegyelmi bíráskodás kérdései, ott egész iskolaüg3'i rendtartásunk, hogy egyebeket ne is említsek. Ezek már azon igen fontos és életbevágó kérdések, melyek a bővebb megfontolást, a hosszasabb tárgyalást, az eszmék minden oldalról való felvetését és megvizsgálását ugyancsak követelik. E kérdéseknél nyithatja meg már ki-ki bölcseségének és tapasztalatának tárházát, és hozhat elő abból ót és újat. Itt már igenis helyén lesz, ha a tárgyalások széles és mély medert ásnak maguknak, hogy egyházunknak ügyei ékesen és jó renddel haladhassanak előre.

Zsinatunk jelen ülésszaka legfeljebb egy hónapig tarthat, mig tudniillik a közelgő virágvasárnap és nagyhét haza nem szólítják annak tagjait. Igen-igen kívánatos lenne, ha ez idő alatt bevégezhetné a zsinat legszorosabban vett feladatát, a törvény revízióját, vagyis a beterjesztett törvényjavaslatok letárgyalását. Más egyebekre, nagy felekezetközi sőt állami kérdések

megmozgatására most nem lesz idő és alkalom,

10