Dunántúli Protestáns Lap, 1892 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1892-02-07 / 6. szám
95 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 96 zenötéves korában anabaptista tanítóvá, majd úgynevezett „világi prédikátorrá’4 lett s e téren oly sikereket ért el, hogy bár rendszeres theologiai képzettsége épen nem volt, 18 éves korában Waterbeachben rendes lelkésszé választatott. Itt még inkább nőtt hírneve s alig egy év múlva egyik londoni tekintélyes baptista gyülekezet (New- Park-Street) hívta meg próbaszónoklatra, melylyel anynyira elragadta ezrekre menő hallgatóit, hogy még azok is, kik iíjusága s theologiai járatlansága miatt előbb ellene voltak, közlelkesedéssel rá szavaztak. 1856-ban már egy olyan zeneteremben prédikált, hol 12,000 ember halgathatta. Beszédei a legtöbb müveit nyelvre le vannak fordítva, a magyar irodalmat Könyves Tóth Kálmán ajándékozta meg nehány kötet Spurgeon fordítással, illetőleg átdolgozással. — Az ..Élet“ czinift, kéthetenként megjelenő folyóirat ez évi első száma, gazdag tartalommal megjelent, A bevezető czikk, mely a közönséghez van intézve, velős tartalmával és tőriilmetszett magyarságával messze kimagaslik az efféle szerkesztői nyilatkozatok közül. Pulszky Ágost egyet, tanár kitűnő czikke: „A klottir“ bizonyára élénk feltűnést fog kelteni és sokáig fogja foglalkoztatni a politikai körök figyelmét; mert csakugyan a klotiir kérdése az, amely legközelebb az uj országgyűlési ülésszak uralkodó csillagzata leend. Kabos Ede szép költeményét (Vihar után) egy rendkívül érdekes, népszerűén irt böleselmi fejtegetés követi Ötvös-S. Adolftól e címen: „A jövő vallása.“ Ebben a szerző merész támadást intéz a bölcsészeti felfogás ellen s a vallás szükséges voltát hirdeti. Szintén egész modern a Szörényi Tivadar dr. értekezése: Hypnózis és szuggesztió. Szörényi dr., kinek hypnotikus mutatványairól a fővárosi hírlapok csak nem rég hasábos tudósításokat közöltek, adja itt a hypnózis és szuggesztió ismertetését érdekfeszitő előadásban és világos nyelven. Tudtunkkal e cikk egyszersmind a liypnotizmus irodalmának kezdete Magyarországon, hacsak a nem szakemberektől Írott értéktelen apró kísérleteket nem akarjuk ide számítani. A füzetnek egyik legbecsesebb közleménye Garsin Vszevolod hires novellája (Vészjelző), melyet Sármay József dr. fordított le az orosz eredetiből. Hazai novellistáink tanulni fognak belőle; magyar olvasó közönségünk gyönyörködni fog az elbeszélő irodalomnak ezen igazi remekében, minőt rég nem élvezett. Helyes, hogy az „Elet“ nem zárja ki a külföld, különösen a nálunk annyira elhanyagolt orosz irodalom hasonló gyöngyeit, mint némely „előkelő“ magyar folyóirat teszi; mert a közönség érdeke az, hogy inkább jó külföldi terméket kapjon, mintsem olyan hazait, amelyben nincs köszönet. — „A hűség próbája“ gyönyörű epizód Ariostó Őrjöngő Rolandjából Radó A. remek fordításában. I íj. Reményi Ede a hellén szellem örökifjú szülöttei közül mutat be egy pár modern alakba öltöztetett „Anakreoni dalt“ gyakorlott verseléssel. Lyka Károly bírálatot közöl az idei téli műtárlat magyar képeiről. Uj hang, eredeti felfogás, erős nemzeti érzés jellemzi e fiatal mübiráló festőnk czikkét, mely valóban sokat Ígérő tehetségre vall. füczédi László „Mámor“ czimü költeménye a legszebb bordalok közé tartozik. Érdekes a Demolins Edmond hírneves franczia iró népszerű czikke is: „A szocializmus“, melyből itt az első közleményt vesszük. A cikk egyidejűleg angol, német, olasz, spanyol, orosz, cseh, román és görög fordításban is megjelenik; magyar kiadásával az „Elet“ kötelezi le a nagyközönséget, mely nálunk is kezd a szociális problémák iránt élénkebben érdeklődni. Az „Elet“ irodalmi rovata rendkívül vonzón és érdekesen van megírva. Olvasunk benne bírálatot Jókai „Rákóczy fia“ című regényéről, Mai comes bárónő „Relief-képeiről“. Darmesteter uj könyvéről: „Les prophétes dTsraél“, mely szintén a jövő vallásával foglalkozik, több uj spiritisztikai műről és a „Magyar Géniuszáról. — Szinházi rovatában az „Elet," a nemzeti színház legutóbbi újdonságairól: Hugó Victor Angélájának, Grillparzer Hero és Leanderének és Daudet Akadályának előadásáról közöl magas színvonalon álló ismertetéseket. A „Zene“ rovatában „Fritz barátunk“-at az opera premierejét ismerteti behatóan. A tartalmas füzetet a „Közgazdaság“ czimü rovat zárja be. mely a refakcziák kérdésén kívül számos apróságot ölel föl, A füzet tartalmának e rövid jelzése után már talán nem is kell az „Élet“-et olvasóink figyelmébe ajánlani. Ara egész évre 6 írt, félévre 3 frt. negyedévre 1 frt, 50 kr, egyes szám ára pedig 25 kr. Megrendelhető legczélszerübben postautalvánnyal az „Élet“ kiadóhivatala címén : Budapest, V., Árpád-utcza 6. sz. HIVATALOS RÉSZ. Pályázat. A tatai ev. ref. egyházmegyébe kebelezett Császár ev. ref. egyház lelkészi állomására, — melynek évi javadalma, az 1883-ik évben foganatosított hivatalos becslés szerént, — a stolárékon kívül, — készpénz, gabona, szántóföld, rét, közmunka, s egyéb járulékokban 1646 forintra számíttatott, és így az állomás első osztályú. Ezen állomásra, — a minősítettséget hiteles okmányokkal igazoló, s kellőleg felszerelt pályázati kérvények. /. évi február 28-ig Czike Lajos espereshez, (O-Szőny, postahely, Komárommegye) küldendők, — mely határidő leteltével pályázatok nem fogadtatnak el. A megválasztott lelkész, a tatai ev. ref. egyházmegye lelkészi gyámoldájának jogos, s kötelezett tagja leend; és állomását az egyházi törvény 204 és 206 §-ai intézkedéseinek végrehajtása után azonnal elfoglalhatja. Kelt Révkomárom 1892. febr. 1. Pap Gábor, püspök. Laptulajdonos és felelős szerkesztő: RÉVÉSZ KÁLMÁN. Főmunkatársak: NÉMETH ISTVÁN és BORSOS ISTVÁN. Az előfizetési pénzek, megrendelések és reclamatiók BORSOS ISTVÁN nevére czimzendők. Pápán, 1892. az ev. ref. főiskola betűivel ny. Batisz Zsigmond.
