Dunántúli Protestáns Lap, 1892 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1892-02-07 / 6. szám
Harmadik évfolyam. fi s/ain. Pápa 1892. február 7. * -H ELŐFIZETÉSI DÍJ: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 4 frt. félévre 2 frt. *________________X Az egyház és iskola köréhői. i Iliin inti mm. mvmws mm 5*-----------------------) HIRDETÉSEK DÍJA: 4 hasábos petitsor többszöri közléséért 5, egyj szeriért 7 kr sorja. Ezen- ’ 1 kívül bélyegdij 30 kr. [ &------------1________-35 MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. 3-TARTALOM; Statútum és döntvény. B. F. — A bécsi békekötés története, magyar protestáns egyházügyi tekintetben. (Vége.) Irta Révész Imre. — Tárcza: Egyházi beszéd az ifj. istenitisztelet megnyitásakor 1892. jan. 10. Révész Kálmán. — Anna hálaéneke Sámuelért. Fülöp József. — Könyvismertetés: .Ráez Kálmán. A Károlyi és Káldi bibliafordításai. Németh István. — Vegyes k ö z 1 e m é nyék. —Hivatalosrész. Statútum és döntvény. Ezen czim alatt e lapok f. évi 4-dik számában megjelent czikkhez van egy pár szóm, hogy a szerzőt tévedéseire figyelmeztessem. Az iró azt indítványozza, hogy az egyetemes Convent ruháztassék föl először azon joggal, hogy statútumokat alkothasson, — másodszor azzal, hogy döntvényeket hozhasson, — és harmadszor azzal, hogy a törvényeket mayyarázhassa. A ki ezen egymástól telyesen különböző dolgoknak, egy a törvények végrehajtására, s az egyetemes magyar ev. reform, egyház anyagi és szellemi ügyeinek intézésére hivatott testületre való ruházását akarja: az úgy látszik, mintha nem tudná mi a statútum, mintha nem tudná mi a döntvény és nem tudná mi a törvény magyarázat? melyikre hol, mikor és miért lehet szükség ? A statútum — magyarul rendszabály — alatt általában minden egyesületnek vagy társulatnak szabályait kell érteni, — de különösen érteni kell alatta, minden önkormányzati joggal bíró testületnek a maga igényeihez mért azon rendszabályait, melyekkel magát igazgatja. így minden egyházközség, minden egyházmegye és minden egyházkerület alkothat magának a maga helyi viszonyaihoz és szükségeihez mért szabályrendeletet, mely tehát minden egyházközségben, megyében és kerületben más-más lehet sőt sokszor egymással telyesen ellenkező. Hogyan lehetne tehát az egyetemes Conventre bízni például az ádáz-teveli ev. reform, gyülekezet rendszabályának megalkotását! midőn ő az ádáz-teveli község viszonyait nem ismeri. Vagy a b.-somogyi egyh.megye részére, hogyan alkothatna a Convent statútumot, midőn a b.-somogyi egyh.-megye szükségeit a megye maga bizonyára jobban ismeri ! Még kevésbbé volna pedig jogosítva arra, hogy a kerületeknek adjon statútumot. Hova lenne ez esetben a megyék és a kerületek autonómiája? — A statútumot tehát csak azon testület alkothatja, melynek számára az szánva van. Azt talán mondanom sem kell, hogy az önkormányzati joggal biró testületek által, a maguk számára alkotott statútum a köztörvényekkel ellentétben nem állhat, s illetékes felsőbbsége által megerősítendő. A czikkirónak második indítványa az, hogy a Convent hozhasson döntvényeket, vagy is, törvény erővel biró határozatokat. Igaz, hogy polgári jogügyekben a magyar kir. Curia Ítéletei, a mennyiben a törvény hiányát, vagy kétségét pótolták, illetve eldöntők, döntvényei (decisiones) a polgári magánjog kutforrásaiként szolgáltak és az alsóbb törvényszékeket is kötelezték, és hasonló esetekben azokra, mint törvényre hivatkoztak. De hogy a Curia ily törvényerejű döntvények hozására föl volt jogosítva, arra a magyar 6 DUNÁNTÚLI
